Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.
1923-05-05 / 18. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed, évre 300 korona. Egyes szám ára 30 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Átlátszó, akárcsak az ócska szita, olyan átlátszó a drága „utód"-államoknak az a machinációja, mellyel gyors egymásutánban gyártják, felfújják, bonyolítják, kavarják, akár a mérget az orgyilkos, a maguk kisded határincidenseit. Magyarázat nélkül, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy szegény Kálváriát-járó bús magyarjainkat, elsőnek az ország gondját vállán hordozó Bethlent akarják diszkreditálni ott künn, a nagy metropolisokban, hogy így szegégy hazánk gazdasági talpraállását lehetetlenné tegyék. Ha valamivel kevesebb határincidens lett volna, akkor talán még valamit el lehetett volna hinni belőle, de ily tömegben egyszerre, egyidejűleg a csehekkel, szerbekkel, oláhokkal —, már csak ennyire talán még sem akarjuk a mi békés szándékainkat kompromittálni azok előtt, akiknél a jóvátételi kötelezettség felfüggesztésének feltétele bizonyára a mi békés szándékunk. Nem kételkedünk benne, hogy mivel a határincidensek gyártásával drága szomszédaink is segítségére siettek államférfiaink nagy vállalkozásának, Poincaré és a többiek is el fogják hinni, hogy mi a legjámborabb nép vagyunk a világon s nem hogy boszút akarnánk állni feldaraboltatásunkért, sőt hálásak vagyunk érte, mert különben nem lett volna alkalmunk ily előkelő idegenekkel személyes ismeretséget kötni, mint aminőben Bethlenéknek ma több részük van, semmint szerették vala. Szóval a kormány békés szándékai dokumentáltatván, nem lesz — ne is legyen! — akadálya annak a bizonyos külföldi kölcsönnek. Hogy a nemzetnek milyen az érzülete, arra úgy sem kíváncsiak, nem kérdezik. De mi azért ezt is megmondhatjuk : a nemzet is békés szándékú, vágyik a béke után, amely ma nincs s nem is lesz addig, amig mások nem lesznek kötelesek fizetni jóvátételt! Yárosi közgyűlés. — 1923 május 3. — Pápa város képviselőtestülete e hó 3-án közgyűlést tartott, melyen a városatyák meglehetős nagy számban jelentek meg. Napirend előtt az elnöklő dr. Tenzlinger József polgármester nagy melegséggel emlékezett dr. Tóth István rendőrkapitányról csongrádi polgármesterré történt megválasztatása alkalmából. Nehéz időkben szerzett érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg s őt új állásában lelkes egyértelműséggel üdvözölte. Bemutatta a polgármester Martonfalvay Elek volt h. polgármester köszönő levelét a neki megszavazott kegydíjért, bejelentette, hogy Schlosszer Ernő számvevő és Wohlmuth Lajos alszámvevő a választásoknál kikötött állami számviteltani vizsgát letették, jelentette, hogy az utóbbi megválasztatása ellen beadott fellebbezést a vármegye elutasította, de tovább is megfellebbeztetett a miniszterhez s végül, hogy a városi bélyegilleték új tarifája a vármegyén jóváhagyást nyert. A napirendre áttérve, elfogadták a városi tanács javaslatát, az államiakkal egyező új tisztviselői rendkívüli segély tárgyában Szűcs Gyula anyakönyvvezető részére, aki e tisztség végzéséért az államtól évi 700 K tiszteletdijat kap, ruhaátalány cimén évi 20.000 K-t szavaztak meg. Nagyobb vita volt a város boltbérlői kérelme körül, akik a tanács részéről nekik kézbesített felmondás hatálytalanítását kérték. Hajnóczky Béla azt kívánná, hogy a város hivatali helyiségeinek másutt keressen helyet, s ne vegye el régi bérlői kenyerét, Qyurátz Ferenc az ipar védelme és a humanitás szempontjából kérte, hogy a bérlőket ne tegyék ki. Dr. Fehér Dezső kifogásolja, hogy a városi tanács az ügyet nem vitte a jogügyi bizottság elé, mely megállapította volna, hogy a tanácsnak nincs is joga kisiparosoknak felmondani. A hivatali helyiség kérdését a városházára építendő II. emelettel oldaná meg. Most a polgármester mondta el, hogy a forgalmi adóhivatalnak sehol nem tudnak megfelelő helyet találni, a pénzügy igazgató pedig a forgalmi adó szedési jogának elvonásával fenyegette meg a várost, ha erről nem gondoskodik. Csupán a kaputól jobbra levő két bérlőnek mondtak fel, kik közül az egyik bérlő már úgy vette ki a helyiséget, hogy ha a városnak kell, kimegy, a másik pedig a város fogyasztási adóhivatalának alkalmazottja. Most — kis napirendi vita után — dr. Kende Ádám szóialt fel, fejtegetve a lehetőségeket, melyek mellett a tanácsnak felmondási joga van, de amelyek pontos megállapítására a jogügyi bizottság hivatott. Felvetette az eszmét, nem .lehetne-e a forgalmi adóhivatalt a város egy másik bérházában (pld. a Woita-házban) elhelyezni? Azután szavaztak s a nagy többség úgy döntött, hogy az ügyet újabb javaslattételre kiadják a tanácsnak. Ezután a főszámvevő nyújtotta be a kövezetvám-díj és helypénz-díj felemelésére vonatkozó javaslatait. Schlesinger Rezső aggályait fejezte ki, hogy a túlmagas tarifák nem fogják-e vásáraink látogatottságát kedvezőtlenül befolyásolni, de a gyűlés nem aggályoskodott, egyértelmüleg — emelt. (Az új díjszabásokat ujdonságrovatunkban közöljük.) A vágóhíd tetőszerkezetének ügye is végre dűlőre jutott. A Pénzintézeti Központ a szükségesnek látszó IOV2 millió összeget 3 évi törlesztésre az antalházi birtok lekötésével 8 + 8% kamat mellett hajlandó megadni. Névszerinti szavazással egyhangúlag kimondták, hogy a kölcsön felveendő, azután rögtön anyag beszerzendő, az építkezésre ajánlatok kérendők be, hogy a munka a legrövidebb időn belül megkezdhető legyen. A vigalmi adó tarifáját szintén emelték. A vármegyei telefon kiépítését csak elvileg pártolják, de a mintegy 10 millióért létesíthető munkálatokat nem vállalhatja a város, erre nézve a vármegyének kell általános érvényű rendelkezést hozni. Még három kegydíj-kérvényt intéztek el, Herz Dávid volt ipariskolai igazgatóét havi 3000 K-ra emelték fel, Klára Sándorné volt városi jegyző özvegye részére, ki — mivel férje csak 6 évig szolgált — a régi nyugdíjtörvény szerint nem kap nyugdíjat, szintén havi 3000 K-t szavaztak meg. Ugyanekkor Martonfalvay Elek volt v. tanácsos múltkor megállapított kegydíját is havi 1000 K-val emelték. Végül 40 évi hűséges szolgálata elismeréséül ugyanannyit szavaztak meg Barthalos János volt városi kocsisnak is. Miután még néhány ingatlanszerzési bizonyítványt bemutatásra került, a közgyűlés 6 óra után véget ért. Színészet. Szini szezonunk harmadik hete fokozódó pártfogás mellett folyt le. A nekilendült pártfogást azonban komoly veszedelem fenyegette: a hét elején falragaszokon cirkusz jelezte érkezését, holott belügyminiszteri rendelet mondja ki, hogy szini idény alatt mutatványos előadások tartására engedélyek ki nem adhatók. Szerencsére, a direkció közbelépésének meg lett az eredménye, a cirkusz-engedélyt visszavonták, s a színészek zavartalanul folytathatták tovább kulturális munkájukat. E heti referádánk a következő: Pénteken a „Válóperes hölgy" premiére szépszámú intelligens közönséget vonzott a színházba. A darab azonban az érdeklődést nem tudta teljesen kielégíteni. Az előadók közül legjobban Benkő Ilonka illeszkedett bele a vígjáték miliőjébe. Könnyedén, folyékonyan társalgott, választékos eleganciával játszott. Vértes néha-néha kizökkent szerepéből, Solti játékát kissé nehézkesnek találtuk, ellenben Békeffy és Pataky kifogástalanul jók voltak. Szombaton a bájos „Hamburgi menyasszony" és kísérete nagy diadallal vonult be a színpadra. S amit vele hozott, csupa kedves dolog: csengő-bongó muzsika, érdekes librettó, sok jó szerep. Az előadók élén Gömöry László vezetett, aki az első felvonás fináléjául a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" kezdetű remek irredenta dalt olyan lelkes páthosszal énekelte, hogy hallatára a nézőtéren feldobogtak a szivek, kipirultak az arcok, s az orkánszertíen felzúgó tapsokra a művésznek háromszor is meg kellett ismételnie a szivünkből fakadt gyönyörű dalt, amelyet a zenekar erővel teljesen intonált, s a kórus hazafias áhítattal kisért. Nagyon szép volt a jelenethez háttérül szolgáló tabló is, amely Hungária védelmére harcba induló honvéd huszárokat ábrázolt. A főszereplők : Biczó Margit, Rácz Ada, Békeffy, Polgár s a vidék egyik legjobb komikája: Kovácsics Margit, stb. egytől egyig tudások legjavát nyújtották. A sok szép tánc közül külön fel kell említenünk a pápai Székely Bözsi bravúros lengyel táncát, melyet Várady Pállal lejtett. Vasárnap, hétfőn ugyancsak táblás ház nézte végig a megismételt előadást. Kedden „A jó fiu", Liptai Imre „vígjátéka" volt műsoron. A jó fiu — t. i. a címszerepben Pataky Miklós — tényleg jó volt, ellenben a darab kegyetlenül rossz. A hosszú három és fél órán az unalom szürke köde borongott a nézőtéren; némelyek boszankodtak, némelyek Morpheus karjaiba kívánkoztak, mások szép csendben megszöktek. Fél 12-re aztán mégis Tavaszi öltöny-, kosztüm- és köpeny-kelme ujdonsáyaink meyérkeztek! KRAUSZ és KORÉIN divatáruháza.