Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-04-14 / 15. szám

lyozzuk, hogy a rendeletben megengedett 30, 40, illetve 5Ö-szeres lakbéremelések maximálisak és vonatkoznak irodákra, rendelőkre, műtermekre is. Hasonlóan a maximális határt állapítja meg a rendelet az üzletek bérének emelésénél is. A most üres bérbeadó lakás bérét az illető városban, városrészben szokásos magasságban kell megállapítani. Szembetűnő jó vagyoni viszonyok közölt élő bérlő bére kétszeresre felemelhető. Ha a bérlő a bért nem fogadja el, nyolc nap alatt felmondással élhet, ha azonban a lakáshoz ragaszkodik, a háztulajdonos a bíróságtól kérheti a bérösszeg megállapítását. Nyári lakások bére szabad egyezkedés tárgya. Albérletbe adott lakrész bére nem lehet nagyobb, mint az egész lakás bére, butorhasználat cimén a bér 100%-a követelhető, különös kényelemmel berendezett bútorozott szobák után azonban még ezen felül 20—50% számítható. Takarítás, kiszolgálás után a háztartási alkalmazottnak járó bér egyharmada számítható fel, fűtést, világítást, mosást az albérlő természetesen külön fizeti. Az uj bér 25 %-át kincstári haszonrészesedés cimén a bérlő fizeti a háztulajdonos kezeihez. A lakásügyekben eljáró elsőfokú hatóság a lakáshivatal. A kerületi lakásügyi biztosok a hatáskörükbe utalt ügyekben egyedi hatóságként járnak el. A rendelet 14 lakásügyi kerületet kreál, melyek élén a lakásügyi biztos áll. A kerület hatásköre kiterjed vármegyékre, a hivatal székhelye. A lakásrendeletben meghatározott bérek természetesen csak a maximális bérhatárt jelentik, ezen belül szabad a béreket megemelni. Egyes háztulajdonosok a nagy helyreállítási költségekre való tekintettel máris oly irányban tárgyalnak lakóikkal, hogy fizetési képességüknek megfelelő, mérsékelten emelt házbért fizessenek, de az év folyamán okvetlen szükséges tatarozások költségeit a lakbérkulcs szerint arányosan vállalják. A munkásbiztosítás reformja. A baleset- és betegbiztosítás kötelezettsége. — Az Országos Munkásbiztosító Intézet autonómiáját helyreállítja a törvényjavaslat. — Az önkormányzat szervei. Vass József népjóléti miniszter a nemzetgyűlésen benyújtotta a kötelező betegségi és balesetbiztosításról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat négy fejezetre oszlik. Az első fejezet a betegségi biztosítást, a második a balesetbiztosítást, a harmadik a biztosítási szervezeteket, a negyedik pedig az egészségügyi és balesetelháritó rendszabályokat, az állami felügyeleti és egyéb vegyes rendelkezéseket foglalja magában. A biztosításra kötelezve van az ipartörvény alá eső minden vállalat, üzem és foglalkozás, az ipartörvény alá eső minden vállalat, üzem és foglalkozás, az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerüen folytatott vállalkozás, bánya, kőfejtő és földanyagokat feldolgozó vállalat, valamint az állam, a törvényhatóságok és a községek és a bevett felekezetek hivatalai, üzemei, műhelyei, az egyesületek és társulatok, alapok és alapítványok minden intézménye. Nem terjed ki a törvény a mezőgazdasági és erdei termelésre, állattenyésztésre, kertés szőlőmivelésre, emellett hatályban marad a gazdasági munkáspénztárról, a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások balesetbiztosítás és betegség esetén való ellátásáról intézkedő régi törvény. A biztosított után fizetendő járadékok kulcsát az alapszabályok állapítják meg, de az a biztosított napibérének 6 százalékát meg nem haladhatja. A járulékokat a munkaadók utólag tartoznak befizetni. Késedelmes fizetés esetén 8 százalék késedelmi kamatot fizetnek. A munkaadó a befizetett járulék felét a biztosított béréből levonhatja. Biztosítási segélyek: az ingyenes orvosi kezelés, a gyógyszerek, gyógyfürdők használata, gyógyszerészeti segédeszközök (szemüveg, haskötő stb.) kiutalása, s a táppénz, ha a betegség keresetképtelenséggel jár s három napnál tovább tart. E segélyek a családtagokra is kiterjednek egy évi betegségi időtartamra. Részletesen intézkedik a javaslat a segélyekről, szülés esetében is, valamint halál esetében a temetési segély tekintetében. A balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezések a következők: Balesetre biztosítottak mindama vállalatok alkalmazottai, mely vállalatokra nézve a betegségi biztosítás kötelező. A biztosítási kötelezettség hatályának kezdete és megszűnése ugyanaz, mint a betegségi biztosításnál. A balesetbiztosítási járulékok kizárólag a munkaadókat terhelik. A munkaadók kötelesek a számadási évben üzemükben kifizetett beszámítható munkabéreknek üzemük veszélyességi arányszámának szorzatából álló összeget baleseti járulék gyanánt befizetni. Nem esnek e rendelkezés alá a háztartások. A háztartások hetenkint számítandó balesetbiztosítási díjat fizetnek, még az esetben is, ha a munkaviszony egy hétnél rövidebb ideig tart. A balesetbiztosítási díj összegét miniszteri rendelet fogja megállapítani. A balesetbiztosítás a biztosítottat az üzemi balesettel előállott keresetképtelenség, vagy ennek csökkenése fejében, illetve a családtagokat a baleset következtében meghalt biztosított halálával okozott kár fejében kártalanítja. Üzemi baleset esetén a balesetet szenvedő a következő kártalanítást kapja: A betegségi biztosítás terhére 10 héten át kapott ingyen orvosi kezelés, gyógyszerekkel, fürdőkkel és a szükséges gyógyászati segédeszközökkel való segélyezés után a szükséghez képest továbbra is ugyanezeket a segélyeket. A betegségi biztosítás terhére: 10 héten át kapott táppénzt ugyanabban a mértékben, folytatólag a gyógykezelés befejezéséig, attól a kezdve pedig a keresetkép• képtelenség, vagy annak csökkenése tartamára járadékot. A népjóléti miniszter felhatalmaztatik, hogy a járadékosok részére drágasági pótlékot állapítson meg. A törvényjavaslat ezután ismerteti a biztosítási szervezetet. Az önkormányzatban a biztosításra kötelezettek és a munkaadók egyenlő számban vesznek részt. Az Országos Munkásbizíosító Intézet elnökét s alelnökeit a minisztérium előterjesztésére az államfő nevezi ki. Az intézet egyik elnöke egyúttal a budapesti kerületi pénztári választmány elnöki tisztségét is viseli rendszerint. Az elnök és az alelnök nem lehetnek az intézetnek sem biztosított, sem munkaadó tagjai. Tisztségük tiszteletbeli, tiszteletdíjban részesülnek. Az elnök és alelnök tisztségüktől bármikor felmenthetők. Az elnök az önkormányzat minden központi szervének elnöke. Ő vagy helyettese az önkormányzati szerv határozata ellen a népjóléti miniszterhez előterjesztéssel élhet, melynek módozatairól a törvényjavaslat részletesen gondoskodik. A törvényjavaslat ezután az orvosok szerződését szabályozza és orvosi tanácsok megalakítását irja elő minden kerületi pénztár székhelyén. Külön rész tartalmazza az egészségügyi és balesetelhárító rendszabályokat, állami felügyeletet és egyéb vegyes rendelkezéseket. Külön fejezet szól a munkásbiztosítási bíráskodásról, az átmeneti is életbeléptetési rendelkezésekről. A javaslat legutolsó §-a kimondja, hogy e törvény végrehajtásával a népjóléti és munkaügyi miniszter bizatik meg, aki az igazságügyi, a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterrel egyetértve jár el. j Fiók-megnyitás! j « W*MtiEt BizomáDy

i Csarnok \ | Wt Rt. Budapest | | Pápán, Csáky-utca 18. sz. alatt I l §SST fiókot nyitott. TO

j \ 4 Legmagasabb árban veszünk zuzzz ) { antik bútorokat, régiségeket, porcellán- és mű- } ^ tárgyakat, szőnyeg, függöny és fehérnemüeket stb. ^ ^ Alkalmi áron kaphatók & í antik bútorok, régiségek, porcellán- és műtárgyak. & ti Üzlethelyiséget keresünk. Közvetítőket díjazunk. $ Negyed évre 300 korona a Pápai Hírlap előfizetési ára f. évi április í-től kezdve. Vidéki t. előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetési dijaikat a II. évnegyedre ily összegben szíveskedjenek mielőbb beküldeni a kiadóhivatal címére. ÚJDONSÁGOK. — Rekviem. IV. Károly király halálának első évfordulója alkalmából lelki üdvéért e hó 10-én szerte az országban gvászistenitiszteleteket tartottak. A koronázó Mátyás-templomban tartott istenitiszteleten jelen volt a kormányzó s a legfőbb polgári és katonai személyiségek. Városunkban is volt rekviem, melyet kegyeletes érzésű nagy közönség jelenlétében Gerstner Ignác apát celebrált. — A kormányzó felesége Győrött. Vasárnap szép ünnepnapja volt Győrnek abból az alkalomból, hogy Horthy Miklósné a női intézmények, de főkép a most létesített háziipari szövészet megtekintése céljából oda érkezett. A közel vidék női szervezőinek vezetői szintén összegyűltek Győrött a kormányzó nejének tiszteletére. Pápáról a helyi Mansz elnöke, Gamerra Alberta Mária bárónő volt jelen. Itt említjük meg, hogy a helyi Mansz szintén kapott 6 szövőszéket a központtól, s mihelyt a munkához szükséges anyag megérkezik, Fa Emma vezetésével, ki az oktató tanfolyamot elvégezte, a háziipari szövészeti kiképzés kezdetét veszi. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 16-án törvényhatósági rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjére ki van tűzve: a vármegye alispánjának jelentése a veszprémi megyéspüspöki birtokok állítólagos megosztása tárgyában, több szabadság-kérvény és Veszprétn városának számos törvényhatósági jóváhagyást igénylő ügye. — A város kölcsöne. A közvágóhíd tetőszerkezetének újjáépítése, amiről képviselőtestületi gyűléseken annyi sok szó esett, úgy látszik, végre megtörténhetik. A polgármester legutóbbi Budapesten tartózkodása alkalmából ígéretet kapott, hogy a Pénzintézeti Központ az erre szükséges 10 millió K-t a városnak kölcsönként folyósítani fogja. — A közigazgatás reformja, illetve az erre vonatkozó törvényjavaslat-tervezet tárgyában a lefolyt héten több értekezlet volt a fővárosban. A városok kongresszusának intézőbizottsága, alispáni értekezlet s a belügyminisztériumban nagyobb ankéton foglalkoztak a tervezettel. Az önkormányzati választórendszer helyébe a kinevezési rendszernek életbeléptetése — mint eddig mindig, ha szóba jött — nagy ellenzékre talált. Döntés még e tárgyban nem történt. Az új városi törvényhatóságok alakítása könnyebben fog menni, az érdekelt városok — tekintettel arra, hogy az egész reform tető alá hozása valószínűleg nagyobb időt igényelhet — kérni fogják, hogy ügyük az önkormányzat újjászervezésétől függetlenül külön oldassék meg. — A veszprémi iparkiállítás javára, mint arról bennünket a kiállítás végrehajtó bizottsága értesít, folyó hó 15-én a róm. kath. legényegylet nagytermében hazafias magyar estét rendeznek, melyen közreműködik Murgács Kálmán dalköltő és zeneszerző Budapestről. A műsor többi száma: Gubicza Lajos prologja, Szávay-Géczy Petőfi-szindarabjának 3 képe és a veszprémi dalegyesület énekszámai. — Tüzoltó-közgyülés. A pápai önkéntes tűzoltótestület XLIX. évi rendes közgyűlését folyó hó 22-én d. e. 10 órakor tartja a városháza nagytermében. A tárgysorozat főbb pontjai : A választmány és parancsnokság évi jelentése. — A számvizsgáló bizottság jelentése alapján a lezárt számadások előterjesztése és jóváhagyása, a felmentvény megadása, továbbá a jövő évi költségelőirányzat megállapítása. — Tiszteletbeli tagok megválasztása. — Parancsnok 6 évi időtartamra való megválasztása. — Számvizsgáló bizottság választása.