Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-04-07 / 14. szám

n jL, E közleménnyel kapcsolatban felújul emlé­kezetünkben, hogy vagy két esztendővel ezelőtt városunk is nekibuzdult a selyemtenyésztés fel­karolásának. A polgármester elnöklete alatt érte­kezlet volt a városházán, amelyen kívánatosnak tartották két holdnyi területü szedreskert létesí­tését, az alsóvárosi temetőnek szedercserje­sövénnyel körülkerítését, védett helyeken szeder­fák ültetését stb., mert az értekezlet előtt nyilván­való, hogy szederlombok nevelése, illetőleg a lombszedés megkönnyítése nélkül a selyem­tenyésztés fel nem virágozhat soha. Sajnos azonban a bizottság kívánsága csak pium desiderium maradt, mert a fent hangoztatott kívánságokból egy sem ment teljese­désbe ; a tenyésztők idén még nagyobb fárad­sággal táplálhatják selyemhernyóikat, mint az előző években, mert vandál kezek pusztí­tásai nyomán szederfaállományunk évről évre csökken. Ép a napokban panaszolta előttünk a helybeli selyemtenyésztési felügyelő, hogy tavaly két waggon szederfa csemetét ültettetett ki Pápán és környékén, s fává nem növekedhetik belőlük egy sem, mert azokat kiültetésük után hamarosan egy szálig elpusztították. Most, amikor általában, s a földmives­szegénység körében különösen nagy méreteket ölt a munkanélküliség, amikor munkás kezek ezrei vesztegelnek munka nélkül, milyen óriási szociális és nemzetgazdasági kár háramlik a selyemtenyésztés elhanyagolásából, azt hang­súlyoznunk felesleges és csak fájdalommal vehet­jük tudomásul, hogy e végtelenül szomorú álla­pot megváltoztatására nem történik egy mozdulat sem, — nem történik Pápán sem, ahol pedig a helyben levő selyemtenyésztési felügyelőség minden tudását és befolyását készséggel bocsá­taná a nemes ügy szolgálatába. Nem vádolunk senkit, elismerjük, hogy a hiba nagyrészt nem az emberekben, hanem a viszonyokban rejlik, csak ismételten nyomatéko­san figyelmébe ajánljuk a városi és a járási hatóságnak, hogy a földbirtok reform most folyó végrehajtásánál teljes eréllyel hassanak oda, hogy városunkban s mindenütt a falvak­ban alkalmas területek hasíttassanak ki szedres­kertek céljaira. Nem szabad egyetlen egy falu­nak sem lennie, ahol a selyemtenyésztés szeder­fák hiányában akadhatna fenn. Sőt a magunk részéről helyesnek, szüksé­gesnek tartanók, ha az ország minden városa és faluja a nemzetgyűlés által tételes törvény­nyel köteleztetnék szedreskertek létesítésére és fenntartására, illetőleg a selyemtenyésztés ügyé­nek felkarolására. Csonka Magyarország anyagi tekintetekben olyan nyomorúságos helyzetben van, hogy minden eszközt és minden módot meg kell ragadni megmentésére, lenyűgöző szegénységgel és gondokkal küzködő népe fel­segítésére. Siessen tehát minden illetékes tényező a selyemtenyésztés támogatására, amelyben fel­becsülhetetlen gazdasági erők rejlenek. N. P. ók-megnyitás! VmW Bizományi Árucsarnok Rt, 1 11/lik) Budapest Pápán, Csáky-utca 18. sz. alatt fiókot nyitott. Legmagasabb árban veszünk znzzzz antik bútorokat, régiségeket, porcellán- és mű­tárgyakat, szőnyeg, függöny és fehérnemüeket stb. Alkalmi áron kaphatók — antik bútorok, régiségek, porcellán- és műtárgyak. Üzlethelyiléget keresünk. Közvetítőket díjazunk. A munkásbiztosító új „Igazolványa". A helybeli mnnkásbiztosító pénztár „Igazol­vány" címmel egy új nyomtatvány-űrlapot veze­tett be, amelyet a biztosított tag megbetegedése­kor a munkaadó minden egyes esetben kiállítani köteles, máskülönben a tag a pénztár orvosi segélyét nem veheti igénybe. Ez „Igazolvány" bevezetését a magunk részéről teljesen céltalannak tartjuk és csak arra jó, hogy a biztosított tagok gyógysegélyhez jutását körülményesebbé, nehézkesebbé tegye, a munkaadókat pedig felesleges munkával ter­helje. Mert hisz a biztosított tagok „Bejelentő lap"-ján, illetőleg a pénztár nyilvántartó lapjain mindazok az adatok meg vannak, amelyeknek kitöltését most az „Igazolvány"-on kívánják. Ha a pénztári tag most megbetegszik, először el kell mennie a pénztárba egy „Igazol­vány"-blankettáért, azután azt el kell vinnie munkaadójához kiállítás végett, s ha véletlenül munkaadója nincs otthon, vagy egyéb halaszt­hatatlan teendőkkel van elfoglalva, akkor eset­leg óraszám várakozhat, mig „Igazolvány"-át kiállítják, s csak ha ez megtörtént, mehet végre orvoshoz. És ez mindannyiszor megismétlődik, valahányszor orvoshoz kell mennie, még akkor is, ha egyugyanazon betegségben folytatólago­san veszi az orvosi segítséget igénybe. Hirtelen jött baleseteknél, amikor esetleg a késedelem a sérült elvérzését, halálát okoz­| hatja, milyen bajok származhatnak e bürokrati­kus nehézségekből, azt vázolni felesleges. Miről jó hát akkor az új rendelkezés? Mondhatnák talán, hogy a munkaadók hatályosabb ellenőrzése céljából, mert a bizto­í sítoít tag munkába lépését annak idején be­jelenterii elmulasztó munkaadó erről önmaga lenne kénytelen az „Igazolvány"-on vallomást tenni. Csakhogy az ellenőrzésnek egészen más módja van, mint hogy ez a tagokon keresztül, azok hátrányára történjék. Tessék a pénztárnak a külellenőrzést saját alkalmazottaival gyakorol­tatni, amelynek sokkal több eredménye is volna. Mert hisz ha a munkaadó, be nem jelentett alkalmazottjának megbetegedésekor a büntetés­től szabadulni akar, ezt igen egyszerűen meg­teheti úgy, hogy alkalmazottját a pénztár meg­kerülésével a saját terhére gyógykezelteti. Az uj „Igazolvány" bevezetése — történt légyen az akár országos rendeletre, akár helyi elhatározásból — sehogy sem szolgálja a tagok érdekeit, amelynek pedig vezető szempontnak kell lennie a munkásbiztosító pénztárnál, s reméljük, hogy annak célszerületlenségéről meg­győződve, a pénztár maga fogja mielőbb hatá­lyon kivül helyezni. Am ha nem tenné, az érdekeltségeknek saját maguknak kell sérelmükre felsőbb helyen orvoslást keresni. Egy pénztári tag. ÚJDONSÁGOK. — A tavaszi színi szezon. A szinügyi bizottság csütörtökön a polgármester elnöklésé­vel ülést tartott, melyen tárgyalták Bodonyi Béla soproni igazgató beadványát, ki az itteni kötelezettségei alól való felmentését kéri, mert Sopronban való továbbmüködése magyar nem­zeti szempontból szükséges. A bizottság fel­oldotta Bodonyit obiigója alól s ugyanakkor megállapodott abban, hogy a színház tavaszi és őszi szezonját 3 egymás után következő évre Somogyi Kálmán győri színigazgatónak adja, aki tavaszi szezonját ápr. 14-én megkezdi, mig idén őszre csak az esetben jöhet, ha Szarvason felmentik ottani kötelezettsége alól. Támogatás­ként a bízottság ingyen adja a színházat, el­engedi a vigalmi adót és a villamos áramnál 50% kedvezményt biztosít. A társulat beterjesz­tett névsorát akcaptálta, a műsortervezetből azonban a Tüzek c. perverz darabot törölte. Egyébként úgy a műsor, mint a művész­személyzet összeállítása igen szép erkölcsi és anyagi sikerű szezonra nyújtanak kilátást. — Hímen. Dr. Jókay-Ihász Miklós föld­birtokos házasságot kötött Szoboszlay Erzsike úrhölggyel Debrecenben. Ifj. Jílek Ferenc, a Korzó-vendéglő tulaj­donosa, f. hó 4-én tartotta esküvőjét Szabó Ili úrleánnyal a helybeli református templomban. — A Petőfi-Jókai szobor-alapra e hé­ten a következő adományok folytak be: az áll. polg. leányiskola Petőfi-ünnepének jövedelme 5000 K, a Kath. nővédő-egyesület adománya 8000 K, a város február 25-iki díszestélyének jövedelméből 50.000 K. — Az építőipar fellendítése érdekében üdvös felirattal fordult a győri keresk. és ipar­kamara a pénzügyi és népjóléti miniszterhez. A kamara a következőket javasolja: építsen az államkincstár házakat a tisztviselőknek, utasítsa a Mávot ugyanerre, kötelezze a tőkeerős ipari vállalatokat tisztviselő- és munkásházak építé­sére, kötelezze erre a nagyobb pénzintézeteket is, adjon 50%-ig buzavalutában fixlrozott ked­vezményes törlesztéses kölcsönt, korlátozza az építési anyagok kivitelét, külföldről s megszál­lott területrői levők letelepedése lakóház építé­sének feltételéhez köttessék. Rámutat a kamara arra, hogy a külföldi államok közül csak ott kezdődött meg általános építkezés, ahol a kor­mány hasonló erélyes intézkedéseket foganato­sított az építőipar érdekében. — Felszámolás. A Pápavidéki Mező­gazdák Szövetkezete kedden délelőtt a Kaszinó­ban Darány Ágoston elnöklete alatt tartott né­pes értekezletén kimondotta, hogy felszámol, s beolvad a Magyar Mezőgazdák Szövetkeze­tébe. Az új szövetkezet Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Pápavidéki Kirendeltsége címmel folytaíja tovább működését a régi helyen: Csáky­utca 16. szám alatt. A helyi kirendeltséget Zsitvay Béla cégjegyző vezeti. — Eljegyzés. Egy városunkban sokak előtt ismert kedves régi pápai úri család örö­mérői hozott hírt a posta, hogy Karcsay Iduska úrieányt, Karcsay István volt urad. főszámvevő, most ókigyósi urad. jószágfelügyelő leányát eljegyezte Kovalovszky Ernő Ókigyóson. — Bérkocsi viteldíjak. A városi köz­gyűlés a bérkocsi viteldíjakat legújabban így szabályozta: kétlovas kocsi fuvarja a vasúthoz nappal 400 K, éjjel 500 K, egylovasé nappal 280 K, éjjel 350 K, kétfogatú temetésre, keresz­telőre, esküvőre (egy órai használattal) 1000 K, vidéki fuvar óránként 1000 K. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettünk hirt róla, hogy Stobitzer Józsefné szül. Schultz Matild, Stobitzer József volt dákai bérlő öz­vegye, e hó 2-án élete 54. évében elhunyt. Halálát gyermekei: Stobitzer Béla és Graffits Lajosné szül. Stobitzer Anna gyászolják. E hó 4-én temették el a róm. kath. egyház szertar­tása szerint ideiglenesen a dákai temetőben. — Tanítói beosztás. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Hartlné Dobosy Olga állami menekült tanítónőt szolgálattételre a hely­beli ev. elemi iskolához osztotta be. — Iparosok figyelmébe. Az ipartestület elnöksége felhívja az iparosok figyelmét a Budapesten folyó évi május hó 19—28-ig tar­tandó XIV. árumintavásárra. Ez a vásár a magyar gazdasági élet újabb fejlődéséről, a magyar ipar fokozott teljesítőképességéről és az új viszonyokhoz való alkalmazkodásról fog tanúságot tenni. Kívánatos, hogy a vásárt az iparosok és kereskedők minél- tömegesebben látogassák. A vásárra utazó iparosok és keres­kedők 50%-° s menetdíj-kedvezmény megadása iránt a kormányhoz felterjesztés tétetett, mely felterjesztésnek valószínűleg meg lesz az ered­ménye. — Lemondott jegyző. Varga Dezső, Tapolczafő nagyközség jegyzője, ez állásáról lemondott. — Helyettesítésével, addig is, amig az állás végleg betölthető lesz, Bélák főbíró Győry Lajos okleveles jegyzőt bizta meg. — A gazdasági cselédek kereseti adója. A gazdasági cselédek kereseti adóját rendeletileg szabályozták, még pedig így: Havi 20 K kereseti adót fizet az a cseléd, kinek konvenciója 8 mázsánál kevesebb, 50 K havi adót, kinek konvenciója 12 mázsánál kevesebb, havi 80 K-t, kinek konvenciója 18 méter­mázsáig halad Akinek konvenciója a 18 méter­mázsát meghaladja és a IV. osztályba tartozók külön megfelelő kulcs szerint adóznak. A gaz­dák alkalmazottaikat április 30 ig kötelesek be­jelenteni, a bejelentés elmulasztását esetenként 5000 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújtják. Hamis adatok bejelentése szabadságvesztést von maga után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom