Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-03-03 / 9. szám

2. gikus bukásig, kimutatva minden egyes mozzanatnak pontos egyezését. Majd Petőfi jellemvonásai közül azokat ismertette, melyeket különlegesen nemzeti jellegüeknek mondhatni, ezek: komolysága, erkölcsi tisztasága, őszintesége, szabadságvágya, áldozatos hazaszeretete és istenfélő vallásossága. Befejezésül világirodalmi népszerűségét aposztrofálta, hangsúlyozva, hogy ezt is nemzeti karaktere szeplőtlen megőrzésével érte el, ami az évszázados ünnepen nemzetünknek külön dicsekedése és büszkesége lehet. Az emlékbeszéd elhangzása után a polgármester Szávay Gyulát kérte fel, hogy a Petőfitársaság nevében szóljon a díszközgyűléshez. Szávay Gyula mindenekelőtt a legnagyobb elismeréssel adózott az imént elhangzott emlékbeszédért s azután gyönyörű szavakkal tolmácsolta a Petőfi-társaság üdvözletét Pápa városának. Örömmel jöttek el — úgymond — ebbe a városba, ahol Petőfi költői lángelméje kibontakozott. Jelen volt ő a századik Szilveszterestén a költő szülővárosában, Kiskőrösön. Mikor az egyszerű kunyhót íátta, hol Petőfi a napvilágot megpillantotta, szüleire gondolt, kiktől szellemi képességeit nem örökölhette, felvetette a kérdést, minő csuda termette Petőfit, hogy lett Petőfi azzá, amivé lett? Azt a feleletet adta magának, hogy Petőfi nem szülőktől, de a magyar néptől született. Olyanformán jött létre, mint ahogy a tenger feneke kitermeli a kagylót, amely élete árán szüli meg a drága gyöngyöt, miként a föld méhében évmilliókon keresztül képződő szén titokzatos módon kitermeli magából az ugyanazon sajátságokkal biró gyémántot. így szülte meg a magyar néplélek Petőfit, kiben összpontosúit a magyar faj minden szellemi tehetsége. És ha Kiskőrös szülte Petőfit, az embert, a költő születésének dicsősége Pápa városát illeti meg, mert itt irt először olyan költeményeket, melyek későbbi nagyságának minden vonásait felmutatják. Mélységes megilletődéssel teszi le emlékezete előtt a Petőfi-társaság koszorúját, s kéri a Petőfiemlékektől megszentelt Pápa városát, hogy ápolja továbbra is hűen Petőfi-kultuszát s állítsa fel költőtársával, Jókaival együtt ércszobrát a város falai között. A költői szárnyalású, káprázatos képekkel és hasonlatokkal tarkított beszédet áhítattal leste az ősz költő ajkairól az elbűvölt közönség s végezetül zajos ovációval rótta le érette köszönetét. Miután az elnöklő polgármester szép szavakban köszönte meg a főtitkár remek megemlékezését, indítványára kimondotta a díszgyülés, hogy az ünnepélyen elhangzott mindkét beszédet örök emlékezet okáért jegyzőkönyvbe irják be. Majd megemlékezett Madách Imrének Az ember tragédiája költője születésének 100-ik évfordulójáról és a Himnusz centennáriumáról s felkérte a közgyűlést, hogy a Himnuszt énekelje el. Az ének elhangzása után a polgármester a közgyűlést berekesztette. A Hodoskán. Mire a díszközgyűlés véget ért, a város figyelmességéből fogatok állottak a városháza elé, amelyek a város vendégeit elsőben a Petőfiutcába Petőfi lakóhelyének és az ó-kollégium épületének megtekintésére vitték. Innét a fogatok kirobogtak a Hodoska csárdába, ahol 80 esztendőnek előtte Petőfi a diáktársaival sok kedves napot töltött el. Szávay Gyula és Géczy István Petőfiről szóló színművének II. fejezete, amelyet „Pápai diákélet" címen karácsonyi számunkban mi is közöltünk, szintén egy kedves hodoskai epizódot jelenít meg, amelynek fő hőse az évzáró iskolai örömünnepélyen pályadíjat nyert Petőfi Sándor. A költő Szávay töviről hegyire megnézett a még ma is a régi formájában álló csárdában mindent. Elidőzött a téglapadozatos ivóban, amelynek szúette mestergerendái valamikor a költő-diákra tekintettek alá, bemutattatta magának a mai kocsmárost, a nagy megtiszteltetéstől boldog Gáncs Kálmánt és leányát, a piruló „Erzsikét", akit most Jolánkának hivnak. Azután a társaság a belső szobában gyertyáktól világított terített asztalhoz ült ízletes ozsonnára. A pompás somlói mellett fesztelen társalgás közben a Petőfi-kultusz elmélyítésére sok értékes gondolatot termett, melyeknek hihetőleg majdan megvalósulásukról is beszámolhatunk. így a többek között megpendítették az eszmét, hogy a nyáron a kollégiumi ifjúság —• mint Petőfiék tették egykoron — évzáró örömünnepét a Hodoskán fejezze be. Szívesen időzött volna még tovább a társaság a csárda barátságos falai között, de az óra mutatója VlI-et mutatott s indulni kellett a fél 8 órakor kezdődő színházi ünnepélyre. Díszelőadás a színházban. Pápa város színházában má; rég láttunk olyan díszes és nagy közönséget, mint amilyen a Petőfi-ünnepre sereglett össze. Ott volt egész Pápa. Zsúfolt páholyok, zsúfolt padsorok izgatott érdeklődéssel várakozó közönséggel. Háromnegyed 8 óra felé aztán megszólalt az orkeszterben az állami tanítóképző hatalmas zenekara Lengyel Gyula tanár jeles vezetésével nyitányt játszván. Az ifjak ezúttal is kiválót produkáltak. Kis szünet után szétrebbent a függöny s elénk tárult káprázatos szépségével az élőkép: Petőfi apotheosisa. Fent a délszaki növényektől szegélyezett pódiumon Petőfi karakterisztikus alakja (Mikóczi Lajos) honvéd uniformisban, széttárt, lehajtott ingnyakkal, mellette jobbról büszke tekintettel Hungária (dr. Tenzlinger Józsefné), ki a fölfelé vivő utat mutatja a költőnek, háta mögött, feje fölé koszorút tartva bájos mosollyal ajakán a Múzsa (Bodor Jánosné), s körben városunk szépséges hölgyei, deli ifjai különböző ábrázolatban, különböző kosztümökben hódolatukat mutatják be a költő előtt. A remekül elgondolt és összeállított tabló szépségével a közönség nem győzött betelni, négyszer is szét kellett a zajos tapsokra húzni a függönyt. Losonczi Jenő rajztanárt, az élőkép művészlelkű tervezőjét és rendezőjét zúgó tapsok szólították a függöny elé, hogy a közönség elismerő köszönetét átvegye. Most Szávay Gyula tiszteletreméltó alakja jelent meg a közönség előtt. A Petőfi-Társaság érdemes főtitkára, a kitűnő poéta, tolmácsolván a Petőfi-Társaság hódolatát a költő emléke és Pápa város közönsége előtt, amely becéző szeretetével vette körül annak idején a diák Petőfit, Az idegen cimü gyönyörű költeményét olvasta fel, amelyben az ő költői szines nyelvén elmagyarázza az érdeklődő idegennek, hogy ki volt Petőfi. A költemény mély gondolatai, gyönyörű képei és a közvetlen előadás magával ragadta a közönséget, mely zajos ovációval ünnepelte Szávay Gyulát. Erdőssy Vilmosné úrhölgy, az ünnepély budapesti vendég-művésznője, ki a fővárosi hangverseny-pódiumokon idén télen igen nagy sikereket aratott, csodásan szép kristálytiszta szopránján tökéletes művészi előadásban régi Petőfi-népdalokat énekelt óriási tetszés mellett. Hírnevét felülmúlta nálunk Pápán elért sikere. Minden egyes számát nagyszerűen adta elő zúgó tapsok között, amelyek szóltak a zongorakiséretet briliánsán ellátó neves zeneszerzőnek, Árokháty Bélának is. Lampérth Géza következett most, a kitűnő poéta, kire mint volt diákjára méltán büszke az ősi kollégium, szebbnél szebb pápai vonatkozású költeményeit olvasta fel, amelyek mindegyike Petőfi pápai diákkorának egy-egy epizódját örökíti meg. Bajos volna dönteni a fölött, hogy melyik költeményt helyezzük első helyre, de nekünk tán mégis legjobban tetszett a „Három rózsa", amely Petőfi Borozójának hatása alatt született meg. Hazafias tartalmával erősen versenyez vele a pápai 48-as honvéddiákokat glorifikáló gyönyörű vers. De mindegyik megkapta és elragadta a közönséget, mely meleg, szerető ünneplésben részesítette az ihletett lelkű dalnokot. Nemsitsné Széptóth Mária kiváló zongoraművésznőnkelsőben Liszt XII. Magyar rapszódiáját, azután saját maga szerzette poétikusan szép Petőfi-ábrándját játszotta bravúros technikával, művészi előadásban. Méltó elismerésben részesült úgy játéka, mint értékes szerzeménye. A református főiskola énekkara Tóth Lajos tanárunk kitűnő vezetésével Petőfi-dalokat énekelt hatalmas erővel, remek színezésben. Szünet után, mely alatt a tanítóképző vonós zenekara szórakoztatta a közönséget, a bencés főgimnázium cserkészcsapata erdei táborozást mutatott be tábortűznél. A kitűnően fegyelmezett kis csapat katonás viselkedése, a beleszőtt kedves dalok s a vezető cserkésznek Petőfi hazaszeretetét magasztaló szép szónoklata igen nagy tetszésben részesültek. Következett ünnepünk harmadik költővendége, Szathmáry István. Az irredenta gondolat zengő szavú poétáját eddig nem ismerte városunk. Most megismerte nemcsak mint kitűnő költőt, aki Petőfi dicsőítésére írt ódájában költői lelke egész művészi tartalmát kiöntötte, hanem mint elsőrendű szavalót is, aki gyújió hatással volt hallgatóságára. Gyönyörű költeményéből az az eszme csengett ki, hogy a nagy, a régi hazát csak Petőfi szellemével szerezhetjük vissza. Hatalmas ováció követte remek sza valatát. - Utána ismét Erdőssy, Vilmosné énekművésznő énekelt, ezúttal ^rokháty Béla zeneszerző Petőfi-dalait. Hangulatos, érzéssel telt zenei művek ezek, egy elmélyedő léleknek tökéletes alkotásai. Az Est cimü különösen meglepett szépségével, álomba ringató, csendes hangulatával, a szöveghez simulásával. A közönséget egészen elbűvölte úgy a zene, mint az a mélységesen művészi előadás, mellyel Erdőssyné lelkes elragadtatásig fokozta előbbi sikerét. Hivatottabb tolmácsolója e remek dallamoknak el sem képzelhető Erdőssynénél, mint az ezüst harang, úgy csengett hangja. Úgy őt, mind a zongorakiséretet ellátó nagytehetségű zeneszerzőt alig akarta a közönség a pódiumról elengedni. Kőrös Klára Petőfi három költeményét (Dalaim, A rab, Csatában) szavalta ritkán tapasztalható igazi mély átérzéssel, kitűnő orgánummal és nagyon sok hivatásost megszégyenítő előadásban. Mindegyik, de főkép a Csatában elragadta a hallgatóságot. Együtt volt a szavalóval a harc viharában, mikor Petőfi lelkesítette döntő csatára a honvédeket. Mindegyik költeményt szinte átszellemülten hallgatta a közönség, s tapsorkánnal jutalmazta. A bár hosszúra nyúlt, de az érdeklődést folyton fokozó műsort a főiskola zenekara rekesztette be, a tőle megszokott hatalmas erővel és nagy precizitással játszván el a Petőfi indulót és a Járjatok be minden földet szövegére írt zeneművet. Úgy a kar, mint mestere Tóth Lajos büszke lehet az elért sikerre. * A diszestély után a Griffben nagyszámú társaság gyűlt össze a vendégek tiszteletére. Itt egyetlen felköszöntő volt a polgármesterré, ki az összes szereplők — első sorban a fővárosiak vezére Szávay Gyula — iránt kifejezte a város hálás köszönetét. De az elismerés megilleti a város vezetőségét, a polgármestert és dr. Hermann László aljegyzőt, kiknek határozottan nagy részük van benne, hogy Pápa városa méltó módon áldozhatott Petőfi százesztendős — örökéletű emlékének. N. P. Cgy igen jó karban levő ebédlő-butor eladó. — Értekezni lehet dr. Hirsch Vilmosnéndl, Deák Ferenc utca 6. sz. alatt. KERESEK finom, jó családból való fiatal leányt, a házi kisasszonyi teendők elvégzésére. — Cim a kiadóhivatalban. Gyümölcsfát Magastörzsű rózsát Bokor rózsát Díszfát Díszcserjét Szőlővesszőt Akác csemetét Gleditschia csemetét és mindenféle más faiskolai cikket bármilyen nagy mennyiségben szállít UNQHVÁRY JÓZSEF • FAISKOLÁJA Részletes nagy C7FC\\ ÉH árjegyzéket L^L^L-S ingyen és bérmentve küld. Cső gépj fafüré Vási Gd ház. akar ford AZ M M I Rákói Felln Precíz m ZOLI