Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-02-17 / 7. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy n«íjy©d. évre ÍT'B korona. Egyes szám ára 15 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca Í3. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Gabonában, illetve a gabona mai értékében állapította meg a vármegyei orvosszövetség az orvosi honoráriumokat. A megállapított díjak természetesen nem fedik gabonaparitásban a békebeli díjakat, de az orvosok legalább egy lépéssel közelebb jutottak így a békebeli állapothoz, amitől a fix fizetésből élők: munkások és tisztviselők mind jobban eltávolodnak. Aki nem számított még utána, nem is sejti, hogy festenének a fizetések, ha a béke boldog idejében élvezett standardhoz idomulnának. Kézműves munkás akkor megkapott napi5—6 K-t, ami 25 munkanapot számítva, havi 150 K-t tett ki. Ennek ellenértéke volt 7 és Va q gabona, ami ma havonta legalább 80.000 K-t jelentene. Hol van ettől a legtöbb munkás? Még szomorúbb a tisztviselők helyzete. Az ő átlagos fizetésük bátran volt tehető havi 250 K-ra, aminek viszont 12 és Va q gabona, tehát vagy 120.000 mai korona felelne meg. Ezzel szemben a tisztviselők illetménye (beleszámítva a természetbeni ellátást s azt a bizonyos 1—1 pár cipőt és 1—1 ruhaszövetet) havi átlagban nem tesz ki többet, legfeljebb ha 18—20.000 K-t. A munkások körülbelül 3-szor, a tisztviselők legalább 6-szor rosszabbul vannak dotálva, mint voltak régebben. Hogy pedig akkor is különös jólétben éltek volna, azt valószínűleg senki nem meri állítani. De akkor azért a szolid, rendes embereknek még sem kellett lerongyolódni és adósságot adósságra halmozni, ami ugyan sokáig szintén nem mehet. Kérdi valaki: mért mondottuk el mindezt ? Mert valóban legfőbb idejének tartjuk már, hogy a gabonaparitáshoz való közeledésre — az orvosok mintájára — legalább a kezdeményező lépések megtörténjenek. Periculum in mora — a halogatás veszedelmek csiráit rejti magában. Yárosi közgyűlés. — 1923 február 15. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 15-én d. u. 3 órakor közgyűlést tartott mintegy 40—50 képviselőtestületi tag részvételével. A 18 pontból álló tárgysor tárgyai közül csupán az iparostanonciskola s a földbirtokrendezés alkalmából ismétlő-iskola céljaira megvásárolandó földterület ügye provokált vitát. Egyebekben úgy ezek, mint a többi ügyek az előkészítő bizottságok javaslatai értelmében nyertek elintézést. A napirend megkezdése előtt, az előző gyűlés felolvasása után dr. Tenzlinger József polgármester emelkedett hangon emlékezett meg az új esztendőben ránk köszöntött két, százados évfordulóról: Madách születésének s Kölcsey Himnusza keletkezésének jubileumáról. Indítványára a közgyűlés felállással hódolt Madách, Kölcsey és a Himnusz szerzője: Erkel Ferenc emlékezetének. Faragó János javaslatára pedig elhatározták, hogy a szép elnöki megemlékezést egész terjedelmében a jegyzőkönyvben megörökítik. Ugyancsak napirend előtt tudomásul vették, hogy a minisztérium a frontszolgálatosok külön pótlékát nem adja meg, de nem tesz ellene kifogást, hogy a város a magáéból az államival egyező pótlékot ne folyósítson. Minthogy a hadipótlékok megszavazása az összes érdekeltek részére már korábban megtörtént, új intézkedés nem vált szükségessé. Áttérve a napirendre, a következő ügyeket minden hozzászólás nélkül intézték el. Tudomásul vették, hogy a kommün bukása után a devalváció következtében a gyámpénztárnál előállott veszteséget a közpénztárnak kell fizetnie. Ez az összesen 53.000 K-t kitevő, de száz meg száz 8—10 K-s tétekre elaprózódó összeg már az érdekeltektől megtérítést nyert. A gyámpénztár 1920. évi mérlegét elfogadták. — Árvaszéki kültagoknak a következőket választották meg: dr. Adorján Gyula, Ács Ferenc, dr. Fürszt Sándor, Giczi Gábor, Grátzer János, Jílek Ferenc, dr. Kende Ádám, dr. Kluge Endre, Mesterházy László, dr. Molnár Imre, Somogyi József, Szakács Dániel. — Megelégedéssel vették tudomásul, hogy az állami kislakásoknál előállott költségtöbblet fedezésére a lakásépítési kormánybiztosság a forgalmi adó terhére 17a millió K-t utalt ki s így a várost ezen a cimen semmi károsodás nem éri. — Elfogadták a tanács abbeli javaslatát, hogy az összes városi alkalmazottaknak a betegsegélyezési alap terhére leendő gyógykezelését a két városi tiszti orvos végezze a mindenkori orvosi díjszabás szerinti árak 25%-áért. — A VI. és VII. fiz. osztályba sorozott tisztviselők részére az I. oszt. vasúti kocsiosztály használatának jogosultságát megállapították. — Felírnak a keresk. miniszterhez, hogy a városi nyugdíjasoktól s a most szolgálatban állók családtagjaitól megvont vasúti kedvezményt újból adja meg. Az ipariskolai felügyelő bizottsági tagok jelentékeny része e tisztségéről lemondott, a tanács azonban arra való tekintettel, hogy az illetők a város tanügyei körül hosszabb idő óta kiváló érdemeket szereztek, újból való megválasztatásukat hozza javaslatba. Ez ügyhöz hozzászólt Faragó János, megállapítja, hogy az iparostanonciskola körül nagyobb bajoknak kell lennie s kéri az illetékeseket, hogy ez ügyben felvilágosítást nyújtsanak. A polgármester előadja, hogy baj volt az óradíjak és az igazgatói állás miatt és nézeteltérések támadtak a tagok egy része és az elnök között. Dr. Hermann László aljegyző előadja, hogy a lemondott tagok az egész bizottság újjászervezését akarták provokálni, ez azonban a fennálló törvényes rendelkezések értelmében nem volt lehetséges. Sarudy György bizottsági elnök kijelenti, hogy a bizottság egy tagja az iparostanonciskolában tanító tanerőket megsértette s ezért nem akartak órát vállalni. Részletesen ismerteti a téli tanfolyam körül felmerült nézeteltéréseket és kijelenti, hogy ő mindig a törvény alapján járt el. Az ügy személyes vonatkozású része nóvum előtte s erre vonatkozó elhatározását fenntartja magának. Ezután a lemondott tagokat újból megválasztották. Vita nélkül elfogadták az ideiglenes alkalmazottak gyógykezelésére vonatkozó javaslatot. Elhatározták, hogy a vasúti vám díjtételeit 1-50 K-ról 3 K-ra emelik fel. Nagyobb vita indult meg a tanács azon javaslata felett, hogy a föld birtok-reform alkalmából gazdasági ismétlő-iskolai célra a hitbizományi uradalomnak a járványkórházzal átellenben levő birtokából 20 holdat igényeljen hoszszúlejáratu vagy jövedékbérletnek, vagy ha máskép nem megy, készpénzfizetés ellenében. Lamperth Ferenc szerint a gazdák megtanítják maguk is gyermekeiket a szükséges ismeretekre, nem érdemes az iskola kedvéért akkora összeget befektetni. Sarudy György hangsúlyozza, hogy ha az ily felfogás általános volna, minden haladás útja elzáratnék, az iskolák útján az új gyakorlati ismeretek gyorsabban mennek át a köztudatba, a vételt pártolja. Nagy Sándor azt akarná, hogy a város saját, Heller-féle birtokából szakítson ki az iskola céljaira egy darabot. Blau Henrik hangsúlyozza, hogy a városnak nem szabad elszalasztani a kedvező alkalmat, mikor földet szerezhet, különben úgy járhat, mint annak idején a tagosztállyal történt. Németország példájára hivatkozik, hol soványabb földön eredményesebb gazdálkodás folyik, ami kizárólag az iskolázásnak köszönhető. Giczi Gábor szerint ezen nem lehet vitatkozni, a földet magamagáért is meg kell vásárolni. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Ács Ferenc is, mire a tanács javaslatát elfogadták. A városi faiskola házi kezelésben leendő fenntartása ügyében is volt több felszólalás. Mivel a bérbeadás nem sikerült, a város továbbra is maga kezeli faiskoláját. Tálos Sándor és Baráth József érdeklődtek az ügy részletei iránt, mire az előadó Szokoly Viktor tanácsos részletesen ismertette a város eddigi főkertészével kötött szerződést, tudatva, hogy az átadás újonnan felvett pontos leltár alapján történt s kijelentve, hogy a város a legrigorózusabb ellenőrzést fogja gyakorolni. Bornemissza József és Faragó János elismeréssel vannak a főkertész iránt s a javaslatot megnyugvással elfogadták, így a közgyűlés is. Faragó felhívta ez alkalomból a tanács figyelmét arra, hogy új temetőről gondoskodjék s a régi temetőben folyó kegyeletlen rombolásokat akadályozza meg. Ezekre nézve a polgármester Ígéretet is tett. A csordahajtó út jókarba helyezésére 40.000 K-t megszavaztak. — A vadászati jog bérének felemelhetése tárgyában Baráth József, Ács Ferenc, Varga István és Pomher Ferenc felszólalása után elhatározták, hogy a miniszterhez felírnak. — A korlátpénzek felemelésével kapcsolatban Nagy Sándor arra hivta fel a figyelmet, hogy a vásártéren vízvezetéki közkutat létesítsenek. — Martonfalvay Elek részére, ki régebben mint polgármester-helyettes 6V

2 évig szolgálta a várost, legutóbb pedig négy éven át, mint a hadigondozó iroda vezetője működött, érdemeire való tekintettel egyhangú határozattal havi 2000 K kegydíjat szavaztak meg. Még interpellációk is voltak: Giczi Gábor a vármegye számára teendő robotmunka ellen szólalt fel, mire azt a választ kapta, hogy alispáni intézkedés lévén, ellene a törvényhatóTavaszi öltöny-, kosztüm-' és köpeny-kelme újdonságaink megérkeztek! KRAUSZ és KORÉIN divatáruháza.