Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-10-27 / 43. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy hónapra ÍOOO korona. Egyes szám ára 300 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A Pápai Hirlap előfizetési ára november hóra is 1000 korona fesz; az egyes példányok ára szintén marad 300 korona. A kiadóhivatal. Űj lakásrendelet előtt. Szerdán osztották ki a parlament drágasági bizottságának az új lakásrendelet-tervezetet. E tervezetet közérdekű fontosságára való tekintettel e helyen ismertetjük, megjegyezvén, hogy a tervezet előreláthatólag több lényeges módosítással fog csupán életbelépni. A megtörtént módosításokat a közönség pontos tájékoztatása céljából annak idején szintén közölni fogjuk. Az első fejezet a lakásépítő külön tevékenység utján létesített lakások felhasználásának ellenőrzéséről szól. A fejezet rendelkezései szerint a lakásügyi hatóság jelöli ki azokat a lakásokat, amelyekkel az építtető teljesen szabadon rendelkezhetik, valamint azokat is, amelyeket a vonatkozó rendeletek értelmében helybenlakásra jogosult egyéneknek bérbeadható. A második fejezet a lakásügyi közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. É rendelkezések szerint az a körülmény, hogy a lakás vagy egy része albérletbe van adva, a bérlet-átruházás vagy a lakáscsere engedélyezését nem akadályozhatja. Az átruházást vagy a cserét engedélyező határozatban az albérlőnek tizenötnapi határidőt kell adni a kiköltözésre. A harmadik fejezet foglalja magában a béremelési szabályokat, 1923. évi november hó 1. napjától bármely béreit helyiség után a bérlő annak a tiszta bérnek hatszorosát köteles fizetni, amelyre a tulajdonos az illető lakás vagy helyiség bérét az eddigi szabályok szerint emelte, vagy amelyben a felek megegyeztek, vagy amelyet a biróság jogerősen megállapított. Az 1923 november elsején esedékessé váló bért a bérlő jogosult három egyenlő havi részletben mindenkor a hónap ötödik napjáig megfizetni. Az 1923. évi novemberi bérnegyedet követő minden további bérnegyedre a tulajdonos bármely lakás vagy egyéb helyiség bérét negyedévenkint az előzetesen fizetett tiszta bér husz százalékával fokozatosan emelheti mindaddig, amig az illető lakás vagy helyiség bére az érte 1917 november 1. napján érvényesen kikötött tiszta bér aranyértékére nem emelkedik. Ha a korona értéke az új lakásrendelet hatálybalépése után csökkenne, az értékcsökkenést követő bérnegyedre a bérlő külön béremelés nélkül is köteles olyan bérösszeget fizetni, amely az előző negyedben fizetett bér aranyértékének és az ezután számított húszszázalékos emelésnek megfelel. A béremelést a bérlővel a rendes felmondásra megszabott határidő alatt írásban kell közölni és az a közlést követő bérévnegyed kezdetén lép hatályba. A kincstári haszonrészesedés tekintetében az eddigi érvényben volt rendelkezések az irányadók. A bérlőt terhelő kincstári haszonrészesedés nem része a nyers házbérjövedelemnek, azt sem az adózás szempontjából adóalapnak tekinteni, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából a házbérhez hozzászámítani nem lehet. A negyedik fejezet a felmondást szabályozza. A fejezetben foglalt rendelkezések értelmében a tulajdonos a rendes felmondási időre írásban indokolás nélkül felmondhatja : 1. 1924 május 1-én vagy utána a hat és ennél több szobából álló; 2. 1924 november 1-én vagy utána az öt szobából áiló; 3. 1925 május elsején vagy utána a négy szobából álló; 4. 1925 november elsején vagy utána a három szobából álló; 5. 1926 február elsején vagy utána a két szobából álló; 6. 1926 május elsején vagy utána az egy szobából álló lakások és végül 7. 1924 augusztus 1-én vagy utána a nem lakás (iroda, üzlet, raktár stb.) céljára használt helyiségek bérletét az eddig érvényben volt kivételekkel. A rendelet kimondja azt is, hogy amenynyiben a bérlő hajlandó a felemelt lakbér háromszoros összegét megfizetni, úgy megújíthatja az indokolás nélkül felmondott lakás vagy más helyiség bérletét. Az indokolás nélkül felmondott lakás egy része is megtartható, arnenynyíben erre a bérlő az egész lakásért felajánlható bérösszeg aránylagos részének megfizetése mellett igényt tart. Tar Gyula. Az állami szolgálat rendszeréhez hozzá tartozik, hogy a tisztviselő — a mindenkori kormányhatalom legjobb belátása szerint — állomáshelyét a szolgálat érdekében esetleg megváltoztassa s így nem tarthatjuk szokatlan jelenségnek, ha a helybeli földmíves-iskola éléről annak vezetője nagyobb városba, hasonló munkakör betöltésére hivatott el, mégis a legnagyobb mértékben igazságtalanok lennénk s a köz iránti kötelességünket nem teljesítenők, ha abból az alkalomból, hogy Tar Gyula közülünk távozik, az ő itt szerzett érdemeit hallgatással mellőznők. Aki nem ma került ide ebbe a városba, hanem évtizedek előtt s minden téren való fejlődését figyelemmel kísérte, az tudja, hogy berendezésben, felszerelésben, gazdasági és pedagógiai jelentőségében mi volt az az intézmény, melyet annak idején Darányi földmívelésügyi miniszter juttatott városunknak. Röviden : a kezdet kezdetén állott. Sivár környezetben pár egyszerű szürke épület, melyre idegenül és közömbösen tekintett még az is, aki azon a tájon vagy máshol a város határában a földet művelte, nem sejtve, hogy a jövendő földmíves-generáció munkájának célszerű irányításában minő hivatást fog ez az intézmény betölteni. Az a fiatal munkaerő, akit akkor az alapító nagy miniszter az intézet élére állított, teljes mértékben felfogva az alapítás intencióit, nagy becsvággyal, tudással és ritka akaraterővel látott hozzá, hogy a pápai földmívesiskola hivatását méltóan betölthesse. Az a 23 év, amióta Tar Gyula ide került, szakadatlan munkában telt el. Hogy minő eredménnyel, azt bizonyítja a mi földmíves-iskolánk gyönyörű berendezése, mintaszerű felszerelése, hírneve, mely nemcsak a mi megyénkre terjed ki, hanem messze tájról ide csalta a tanulni akarókat. Más intézetekben — gyászosra fordúlt országos eseményeink között — megcsappant a létszám, a pápai földmives-iskola mai hatalmas méretekben kibővült alakjában is alig volt képes befogadni a jelentkezők sokaságát. És ezt a nagyszámú tanulni vágyó ifjúságot, melynek soraiból annyi sok értékes munkaerő került ki, Tar Gyula pedáns szellem- i ben, katonás fegyelemben s amellett igazi atyai jóindulattal nevelte és oktatta. A munkában — a hajnaii óra már kint találta a gazdaságban — példával maga járt elől, szervezett, épített egy percet sem lankadva s amellett arra is volt ideje, hogy a gazdasági szakirodalmat művelje, tankönyveket írjon. Az alapító nagy miniszter kettős hivaíásúnak gondolta a földmíves-iskolákat. Oktató, de egyúttal irányító intézménynek is. Az a kapcsolat, mely a pápai földrníves-iskola s a helybeli gazdák, elsősorban persze a kisgazdák között évtizedek folyamán kialakult, a lehető legbarátságosabb és legáldásosabb voii. Tar Gyula minden téren a legnagyobb előzékenységgel volt segítségére a pápai föld míveseknek, akik benne mindig igazi jó barátjukat tisztelhették. Külön lapra tartozik, hogy a helybeli társadalom is előkelő, a jóért lelkesülő, a közért áldozni tudó tagját veszíti el körünkből való távozásával. És — hogy ne mellőzzük ezt sem hallgatással — hasonló veszteség társadalmi életünkre nagyműveltségű nejének távozása, ki mint a Jókai-kőr szakosztályi elnöke oly nemes működést fejtett ki kulturális életünk terén. Tar Gyula élte delén, teljes tetterőben távozik tőlünk. Munkáját az ország érdekében egy nagy alföldi metropolisban fogja folytatni, nem mondunk le azonban a reményről, hogy esetleg nagyobb hatáskörben még egyszer s állandóan közöttünk viszontláthassuk! i ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. SzeiberÜng Rezső, vármegyei árvaszéki elnök a községek árva-ügyeinek felülvizsgálata céljából, a hét folyamán városunkban tartózkodott s nap-nap után innen szállt ki az egyes jegyzőségek székhelyére hivatalvizsgálat céljából. — Jándi Bemard in kitüntetése. Jándi Bernardin dömölki apátnak, az ottani bencésrendház főnökének a kormányzó a kormányfőtanácsosi cimet adományozta. Ez a kitüntetés városunkban is örvendetes visszhangot kelt. Jándi Bernardin éveken át a helybeli bencésgimnázium házfőnök-igazgatója volt és az intézet felvirágoztatása, a hitélet és a társadalmi élet terén bokros érdemeket szerzett. Innen perjelnek távozott Pannonhalmára s ott a forradalom és kommün válságos ideje alatt intézte a rend ügyeit oly férfiasan, hogy vele a szentszék dicséretét is kiérdemelte. A rend szeretete és bizalma harmadéve emelte a dömölki apáti székbe, hol tanári és főpapi érdemei elismeréseül érte a jelenlegi kitüntetés. — A lakásépítési rendelet. Most jelent meg a pénzügyminiszter és népjóléti miniszter rendelete a lakásépítési állami hitelről és kedvezményről. A rendelet szerint az építkezni akarók az építési költség 60%-a erejéig építkezési hitelben részesülhetnek. A kölcsönt a Pénzintézeti Központ folyószámlahitel alakjában nyújtja, negyedévenként fizetendő évi 18% kamat és 2% évi jutalék ellenében. A hiteiösszeg 5 év alatt évi 20%-os utólagos részletekben fizetendő vissza. Joga van azonban az építtetőnek előzetes felmondás és kártalanítási díj nélkül egy összegben bármikor visszafizetni, vagy tartozására az évi 20%-ot meghaladó visszafizetéseket teljesíteni. Abban az esetben, ha az építtető fizetési késedelembe esik, kártérítés fejében a fenti kamat és jutaléktételeken kivül havi 10°/

0-ot köteles fizetni.