Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-05-13 / 19. szám

A sajtó hivatása. Európa népei rettenetesen szenvednek. A magyar nemzetet is a legnagyobb nyomorúság és hazafiúi fájdalmak gyötrik. Akármerre lépünk, süppedékes lábunk alatt a talaj. Hogy el ne merüljünk, mindenek előtt megszilárdulásra volna szükségünk. Mi azonban ahelyett, hogy lecsapolnók az ingoványt, miközben konszolidációról beszélünk, újabb posványokkal lazítjuk a talajt: politikai és hitfelekezeti izgatásokkal tovább bontjuk a békét és összetartást. Minden tekintetben kétségbeejtő a helyzetünk. Mentő angyalokra: tiszta erkölcsökből fakadó erényekre, egészséges vezető gondolatokra volna szükségünk, hogy a bajainkból kigyógyulhassunk és talpra állva, elvesztett javainkat visszaszerezhessük és megtarthassuk. Világító fáklyákat kellene a lelkekben gyújtogatnunk, hogy tisztán láthassunk és a téves utakról, amelyekre zavaros társadalmi elméletek, pártoskodás, politikai, felekezeti és szociális izgatások juttattak, letérhessünk és a jóra vezető ösvényekre léphessünk. Erre kellene törekednie ma minden embernek, aki meri magát becsületes hazafinak tartani; ettől a céltól kellene magát vezéreltetnie minden politikai pártnak, társadalmi egyesületnek és minden egyéb tényezőnek, amelynek nem az a rejtett célja, hogy hazug jelszavak palástja alatt a zavarosban halászgasson. A sajtónak volna ezen a téren a legszebb feladata. Sajnálattal kell azonban konstatálnunk, hogy a sajtó — épen a legnehezebb időkben — nem áll a hivatása magaslatán. Ez a súlyos vád pedig főképen a vidéki sajtóra vonatkozik, amely gomba módra elszaporodván, kevés kivétellel erkölcstelen üzletté alacsonyodott le, ennélfogva pedig, hogy megélhessen, rothadó anyagokból táplálkozik és inficál, ahelyett, hogy purifikálna és egy egészségesebb közszellem kialakulásán és megjegecesedésén fáradoznék. Nézetem szerint úgy a vidéki, mint a fővárosi sajtónak meg nem bocsátható bűne, ha az üzleti érdekek túltengése miatt háttérbe kell szorulniok benne az általános társadalmi és nemzeti érdekeknek. Mert az a sokféle politikai iárt, egyesület, stb., stb. nem mind azért van, uogy az országot a mai kétségbeejtő heiyzeíéből kiemelje, hanem hogy általuk az önző hiúság szerepkörhöz juthasson. És az a sokféle újság sem mind azért van, hogy felemelő gondolatokkal tisztítsa és táplálja a lelkeket, hanem hogy a pártok, szövetkezetek szolgálatába szegődve miné! több előfizetőhöz és hirdetéshez jusson. Mindezek pedig nem az emelkedésnek, hanem a sűlyedésnek kétségtelen szimptomái, amik annál veszedelmesebbek, mert a sajtó züllése együtt jár az erkölcsök, a társadalmi és politikai elvek züllésével. Ebből magyarázható meg az a kirivó nagy ellentét, amely manapság az elvek divatos hangoztatása . és az elvek szolgálata között mutatkozik. Az én felfogásom szerint p. o. keresztény sajtó liberálizmus nélkül és ,viszont liberálizmus keresztény szellem nélkül — amelynek axiómája a szeretet és türelem — contradidio. Ugyanezt mondhatom az olyan hazafiságról is, amelyből hiányzik az a morális erő, amelynél fogva az egyéni érvényesülés érdekeit alá tudná rendelni az ország érdekeinek, ügy a keresztény szellemnek, mint a liberálizmusnak és tiszta hazafiságnak alapfeltétele az önzetlen nagylelkűség, amihez azokban az esetekben is ragaszkodnunk kell, amidőn visszaélnek vele. Mert ha magatartásunkban lemondunk róla, azzal a visszaélőkön nem javítunk, hanem magunkat alacsonyítjuk le, miáltal elveszítjük erkölcsi befolyásunkat, amely vonzó erejénél fogva előbb-utóbb gy őzedel meskednék. Hogy a legközelebbi gyászos múltban a sajtó egy jelentékeny része a destruktív irányzat lejtőjére tévedt, annak egyik okát az állami közigazgatás könnyelműségének tulajdonítom. U. i. nem lett volna szabad annyi szükségtelen újság tengődését engedélyezni és nem lett volna szabad azoknak üzleti célokból eredő lesűlyedését közönyösen elnézni és megtűrni. Mert ennek a konjunktúrát szaglászó sajtónak bűnös szerepe az ország rombadöntésénél kétségtelenül közrejátszott, most pedig akadálya az embertársi szeretettől és nemzeti nagy céloktól áthatott egységes közszellem kialakulásának és a konszolidációnak. Itt az ideje, hogy észretérjünk. A sajtó álljon mindennemű klikk, politikai párt és felekezeti szöveikezet fölött és legyen lelkiismeretes tanítója a népnek. A szennyes személyeskedés, pletykahirek közlése, politikai, hitfelekezeti vagy másfajta pártoskodó heccek felidézése helyett nyújtson épületes és tanúlságos olvasmányokat. Ostorozza a félszegségeket, a tisztátalan forrásokból táplálkozó törekvéseket, e mellett azonban gondosan ápolja az emberszeretet és önzetlen hazafiság érzését és tartsa ébren az ország helyreállításának gondolatát. Mutasson rá azokra a módokra és eszközökre, amelyekkel ezt a szent célt elérhetjük és a végpusztulásunkat kikerülhetjük. Az olvasóközönség pedig — legyenek a cimökben bármily hangzatosak és behizelgők is — tegye lehetetlenné az oly lapokat, amelyek az itt vázolt magasztos hivatás betöltésére bármely okból alkalmatlanok. Mert ezek a lapok nem a közjó, nem az ország ügyeinek hűséges szolgálata, hanem üresfejű stréberek törtetéseiriek, anyagi spekulációinak érdekében jöttek létre. Ezeknek eszközük, amelylyel önző céljaik elérésére törekszenek: a megtévesztés és a viszálykodás felidézése, -vitásuk a rombolás, békebontás és gyűlölködés. Az ország érdekei, a közjó és a nemesebb Ízlés egyaránt megkívánják, hogy undorral forduljunk el tőlük. Deme Károly. A választások. / A kormány a választások időpontjai .. választókerületek második csoportjára nézve megváltoztatta s azt junius hó 3-ika helyett j junius hó 1-jére tűzte ki. Veszprémvármegye s benne a pápai választókerület is ezen a napon fogja nemzetgyűlési képviselőjét megválasztani. Az egyes kerületek mozgalmairól a következőkben számolunk be: A pápai választókerület kimagasló eseménye volt az a f. hó 11-én, csütörtökön este tartott és óriási érdeklődés mellett lefolyt pártgyülés, melyen a helybeli egységes párt vezetőségét választották meg. A megválasztottak nevében — kiknek névsora a lapunk első oldalán közölt kiáltvány alatt olvasható — a gyűlésen elnöklő Mészáros Károly pártelnök mondott meleg hangon köszönetet a megtisztelő bizalomért. Majd megkapó szavakban ecsetelte a párt illusztris jelöltjének, dr. Antal Gézának egész közéieti múltját, a város és a haza körül szerzett érdemeit. „Az a 38 év, melyet e város szolgálatában eltöltöttem — szólott Mészáros Károly — s amelyből 24 évig a polgármesteri állásban működtem, az a szeretet, melyen e város közjaván csüngök, mindenki előtt biztosítéka lehet annak, hogy a% legjobbat akarom, midőn dr. 'Antal Gézára, a mi emberünkre, a mi büszkeségünkre kívánom a pápai mandátumot rája bizni!" Nagy éljenzéssel fogadott szép beszéde után bemutatásra került a választóközönséghez intézendő kiáltvány, majd fogadó bizottságot küldtek ki, mely Bethlen István gróf miniszterelnöknek ugyan még csak a lapokban jelzett pápai látogatása esetére a méltó és diszes fogadtatást előkészítse. — Dr. Antal Géza vidéki körútját mult vasárnap folytatta és fejezte be. Békáson, Mezőlakon, Mihályházán, Vináron, Gergelyiben, Külsővaton szólott választói előtt. Kivétel nélkül minden egyes helyen nagy ovációvá. iták. A falvak népe előtt neve, egyénisége e^. ^ként sem volt ismeretlen, de most a közvetlen érintkezésben s szónoklata varázserejével meghódította magának mind a sziveket. Az ugodi nagy választókerület közszeretetnek örvendő jelöltje, Bélák Lajos a héten 12 községet látogatott meg s tartott mindenütt programmbeszédet. Vasárnap Alsó-, Felsőgörzsönyben és Nagyacsádon járt, ahol virágdiszes kocsisor fogadta s nagy ünnepeltetésben volt része. Magvas fejtegetései úgy itt, mint hétfőn Bakonyságon, Vanyolán, Nyőgéren és Nagygyimóton, valamint szerdán Kisgannán, Döbröntén, Nagygannán, Kupon, Nórápon és Pápakovácsiban mindenfitt köztetszést arattak. Ellenjelöltje : Jankovich Bésán Endre gróf már előbb befejezte körútját, Zsilavy Sándor pedig most járja be a kerületet, nyilvánvaló azonban, hogy érdemleges választási küzdelem csak Bélák és Jankovich gróf között lesz. A zirczi kerületről eddig keveset szóltunk. Itt hárman léptek fel egységespárti programmal : Gubicza Ferenc, ő a hivatalos jelölt, Letenyei Pál, a kerület volt képviselője és Major Kálmán adófőtiszt. Ujabban lépett fel s nagy mozgékonyságot tanúsít Borján Ferenc, aki a Huszár-Ernszt párt programmját vallja. Ilyen körülmények között a kerületben valószínűleg pótválasztásra kerül a sor. A nagyvázsonyi kerületben az eddigi jelöltek dr. Iklódy Szabó János és Rózsás István mellett harmadiknak dr. Zsigmond Gyula budapesti ügyvéd is fellépett a Rassay-párí programmjával. * Érdekesnek találjuk e helyen közölni a központi választmány által végleg lezárt névsorok alapján a veszprémmegyei kerületek szavazóinak pontos számát. íme tehát: Devecser (a kerület 32 községből áll) 10.642 szavazó; Enying (21 község) 13.893 szavazó; Nagyvázsony (32 község) 10.108 szavazó; Pápa (15 község és a város) 10.205 szavazó; Ugod (44 község) 15.085 szavazó; Veszprém (11 község és a város) 10.028 szavazó; Zircz (29 község) 11.360 szavazó. A kokárda.* Irta: Gyóni Géza. Mikor gránát bőgött, mikor bomba csattant, Mikor ezer ördög fűtött ezer katlant, Mikor rémült lelkek robbanástól féltek — Hej más volt a dörgés, hej más volt az ének! Jó magyar, hü magyar, hős magyar levente Kell Rákóczi-nóta, kell-e Kossuth-mente, Kell nemzeti zászló ? — Kell magyar kokárda ? Itt van, nesze, rakd fel, hősi magyar gárda! Mikor gránát bőgött, mikor mennykő vágott, Mikor hideglelés rázta a világot, Mikor mint a fáklyák, úgy égtek a falvak — Hej de másképp szóltak, hej másképp szavaltak! Jó magyar, hü magyar — Isten katonája Kell magyar vezényszó, kell magyar kokárda,. Magyar szívvel akarsz menni a halálba ? Parancsolj jó magyar — katonák virága! Mikor gránát bőgött, mikor összecsaptak, Mikor a „KEGYENCEK" két Istent becsaptak, Mikor fogytán fogytak a hű regimentek — Hej más volt az ének, amit énekeltek! Jó magyar, hű magyar hűséged meghatott, Hited és Királyod te el sosem adod, Hitedért berohansz száz halál torkába — S nem kell a melledre csak az a kokárda! Mikor gránát bőgött — akkor így szerettek; Hej merre porladnak a szép regimentek, Hej merre fehérlik szent testük — a drága ? Nem marad belőlük, csak ez a kokárda! Csak ez a kokárda, de vérükkel festve! Másnak cifra cafrang — nekünk Krisztus teste, Üdvösség, becsület, önérzet, teremtő Hős mult, véres jelen s az egész jövendő. * 1916 augusztus 18-án Krasznojarszkban a magyar tisztikar és legénység rongyos ruhájában szive fölött rejtegetett nemzeti szalagocskát tűzött fel kokárda gyanánt, ae a tábor rangidős tisztje, egy osztrák ezredes, leparancsolta róluk. Ekkor született meg Gyóni Géza e gyönyörű verse, melyet Váró Pál krasznojarszki hadifogoly őrzött meg s hozott most haza s melynek mélyebb értelme még ma is intelmtil szolgálhat a nemzetnek. [javaszi női- és leányka-köpetig újdonságok, francia női-kelme különlegességek, ^rt^^JZ frausz és JCorein divatáruháza, ?ápa.