Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.
1922-12-09 / 49. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre ÍOO ltororia. Egyes szám ára 10 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A részvét, a nyomor enyhítésére irányuló szándék száz és százféle megnyilatkozását látjuk és örömmel látjuk. Még a túltengő mükedvelőzéseket is elsziveljük, csak legyen haszna belőle a rászoruló Ínségnek. Egyet, csupán egyet kérünk és várunk. Amikor a kiosztásra kerül a sor, ne a mindenütt és mindenkor a tenyerüket tartó hivatásos koldusoknak juttassunk nem mindent, még a legtöbbet sem. Vannak szegények, akik fáznak és éheznek, de csak szenvednek és nem kérnek. Ezeket felkutatni, ezeken hathatósan segíteni, az méltó pályabére az igazi részvétnek, ez valóban Istennek tetsző foglalkozás! Ezt ne feledjék azok, kik a gyűjtött pénzek szétosztására hivatvák! Véka alá rejtett világosság. Ama kevés naivak, akik hétfőn este, az akkori csúf loccs-poccs időben nem restelték a fáradságot és helyi laptársunk vastagbetüs híradása után indulva képviselőt várni kimentek az állomásra, miután kellőkép kivárták magukat (az esti vonat persze, mint annyiszor, most is késett), hosszú orral voltak kénytelenek a sárban hazaevezni, mert akit vártak, az nem érkezett meg. Másoldalu nagy hazafias elfoglaltsága miatt máskorra volt kénytelen ezúttal is elhalasztani az időpontot, amikor szerető választóival végre ismét személyesen érintkezni fog. Hogy a helyi választókat, akik a múltban némilg más viszonyban álltak képviselőikkel, mint ahogy az e jelen ciklusban mutatkozik, ez a félévenkénti (pardon: 7 hónapja volt már a választás s azóta egyszer sem szerencséltette kerületét a képviselő úr) ezúttal el is maradt látogatás kielégíti-e vagy sem, az bennünket közönyösen hagy. Sohasem tartoztunk azok közé, akik a képviselő fő hivatásának a választók privát kiszolgálását tartották. Viszont miután bizonyára nagyon sokan már Pesten is felkereshették efféle dolgaikkal s minden bizonnyal ott is mindenkinek ügyét a legnagyobb előzékenységgel elintézte, így hát, esetleg fölöslegesnek vélte, hogy kerülete székhelyén egyszerre nagyobb tömegben rohanják meg kéréseikkel. Nem. Valóban ettől legkevésbbé fáj a mi fejünk. A képviselő e téren is hasznára lehet ugyan választó polgártársainak, de az ő hivatása mégis csak tulajdonképen egészen más. Végre is a parlamentbe küldötték fel őt választói képviselőnek, nem a minisztériumokba kijárónak, ott a parlamentben várhatják, hogy felszólalásaival, javaslataival, ellenőrző munkájával hazánk sorsát jóra fordítni segéli. Sajnos, azonban ezeket a felszólalásokat és javaslatokat, ezt az ellenőrző munkát mindeddig — immár, mint említők, 7 hónap óta — nélkülözni voltunk kénytelenek. Az a fény, amelynek feltűnését, oly egetverő hozsannával üdvözölték, mikor a magyar politikai élet egyik igazi nagyságát, a közügyért való munkálkodás eszményképét — minő eszközökkel, arról ne beszéljünk! — sikerült elgáncsolni, az a fény, mely hivatva volt financiáink komor egét egyszerre felderíteni, még mindeddig nem gyulladt ki avagy, ha ég is talán, véka alá rejtett világosság maradt. Mennyi fontos ügy került tárgyalásra több mint egy félév óta is, hány országos jelentőségű dolognál, specialiter a ma mindeneknél jelentősebb föld-, hitel- és pénzügyeknél vártuk a beígért megváltó szót, de mindeddig hiába vártuk. „Beszélni ezüst, hallgatni arany", régi mondás. Igaz és az aranynak ma ezerszer nagyobb az értéke, mint a ködös múltban volt, mikor a közmondás először lett szállóigévé, de hát vájjon ez a mondás a képviselőkre is áll ? Ők nem arra valók, hogy beszéljenek és tegyenek ? . . . Bízzunk azonban abban, hogy ami késik, nem múlik. Nem a látogatást értjük, mert az igazán mellékes, megtörténik-e vagy sem, ma-e, holnap-e vagy újabb félév után, hanem bizni szeretnénk abbana percben, mely igazi közhasznú célra a véka alá rejtett világosságot végre kiragyogtatja. Martialis. Vármegyei tanítógyiilés. — 1922 dec. 5. — A Veszprém vármegyei Általános Tanítóegyesület, mely vármegyénk összes tanítóit magában egyesíti, e hó 5-én, városunkban tartotta ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt oly nagy volt a tagok érdeklődése, hogy a városháza terme kicsinek bizonyult befogadásukra és sokan a szomszédos városházi iroda nyitott ajtaján át hallgathatták csak a közgyűlés tárgyalásait. Mivel a közgyűlésre várt fővárosi vendégek közül a tanítók országos szövetségének elnöke nem jöhetett meg, a Nemzeti Szövetség kiküldöttje pedig későbbi vonattal érkezett, a tárgyalási rendben némi változás állott be. A Himnusz eléneklése és a nemzeti Hiszekegy elimádkozása után Jílek Ferenc elnök mondott lendületes megnyitó beszédet. Mindenekelőtt kegyeletes szavakban parentálta el a magyar irodalom s a magyar tanítóság nagy halottját, Gárdonyi Gézát, továbbá Máté Józsefet, az országos egyesület volt elnökét s az egyesület elhunyt tagjait. Majd összetartásra, a tanítói egység megteremtésére hivta fel tanító társait. Utánna Kraft József állami képzőintézeti tanár tartott felolvasást az újabban miniszteri rendelettel meghonosított szülői értekezletekről. A jeles pedagógus tartalmas fejtegetését érdeklődéssel hallgatták és tetszéssel kisérték. Most a gyűlés első fővárosi vendége, Simon Lajos, a Magyar Tanítók Országos Szövetségének főtitkára következett. A jövő esztendőben tartandó VIII. egyetemes tanítógyülés programmját ismertette, ennek keretébe azonban belefoglalta mindazokat a kívánságokat, melyek a hivatásához méltó érvényesülésért küzdő tanítóság szivét eltölti. A sok közül kiragadunk csupán kettőt: a tanítót szellemileg is arra a polcra akarja emelni, ahol a falu két másik vezetője, a pap és jegyző áll s ezért alapkvalifikáció gyanánt érettségit és azután következő tanítói képzést kiván részére, anyagi dotáció terén pedig a VI. fizetési osztályba való bejuthatás biztosítását. Lelkesedést és zajos helyeslést keltő fejtegetései során érintette a tanítók és tanfelügyelők viszonyát is. Ez a passzus felszólalásra birta a vármegye jelenlevő tanfelügyelőjét, Szokolszky Rezsőt, aki nagy hatást keltve adta elő, hogy részéről mindenhol küzdött és küzd a tanító munkájának megbecsüléséért és mindazokat a törekvéseket, melyek ennek a megbecsülésnek külső formában való megnyilatkozását célozzák, készséges örömmel támogatja. A tanfelügyelő őszinte tetszéssel fogadott felszólalása után dr. Tenziinger József polgármester üdvözölte Pápa város nevében meleg szeretet hangján a tanítógyülést. Most Kőrössy Endre, a Magyar Nemzeti Szövetség főtitkára következett. A Nemzeti Szövetség tudvalevőleg a Területvédő Liga utóda és jogörököse. Ennek szónoka tehát mi másról szólhatott volna, mint az irredentizmusról s a tanítóságra a nép ilyértelmü felvilágosítása és lelkesíiése terén váró feladatokról. Kőrössy hévvel és meggyőződéssel előadott fejtegetései, melyek során számos új adattal bővítette hallgatóságának e mindeneknél fontosabb nemzeti ügyünkre vonatkozó fejtegetéseit, osztatlan, mély hatást keltettek s kétségen kivül maradandó nyomokat hagynak a közgyűlés tagjainak szivében. Az utolsó hivatalos előadó Barabás Lajos igazgató-tanító volt, aki meggyőző okfejtés kiséretében ismertette a tanítóság sérelmeit, ezek sorában főkép a kántortanítóktól elvont államsegélyek ügyét, a megüresedő állások betöltésénél észlelhető viszásságokat, a hadviselt felekezeti tanítók sérelmét és egyebeket. Az erre vonatkozó javaslatokat elfogadták és illetékes helyre felterjesztik. A pénztári jelentés elfogadása kapcsán a tagsági díjakat évi 100 K-ra felemelték. Az indítványok során járáskörök alakítását határozták el, majd irodalmi pályatételeket tűztek ki, szak- és nemzetvédelmi tárgyuakat. Méltó elismerésre talált az a bejelentés, hogy Barabás Lajos tanító 10.000 K-t adott az Eötvös alap Tanítókházában létesítendő veszprémmegyei szoba javára. A gyűlés 1 óra után a Szózat eléneklésével ért véget. Utána a Polgári Kör helyiségeiben társas ebéd volt, melyen az első felköszöntőt Jílek Ferenc elnök mondta a kormányzóra. Halász János a gyűlés szereplőit köszöntötte fel, gyönyörűen beszélt Kőrössy Endre s hatást ériek el felköszöntőikkel Szokolszky Rezső, Tóth Kálmán, Simon Lajos és mások. * z—r* Mjf •_• B JL —. JL mindennemű Köhögést , hölés t biztosan gyógyít a hires Dr. Jármay Csodamelltea kapható minden gyógytárban és drogériában. Rho«IVTft5l köszvény, EilICUiliay csonthasogatás 1183 FI cs ak' s a z egyedül biztos általánosan tK a I II ismert és minden esetben bevált Kapcin-kenőcs segít. Ezt kérje minden gyógytárban és drogériában. Utánvét mellett küldi: „Oroszlán" gyógyszertár Budapest, IV., Papnövelde-utca 2. szám. * x Disznóöléseket elfogadok. Zsemlevits János hentes Füst-utca 11. szám. (Zárda mellett.) v
