Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-12-02 / 48. szám

1982. szám 1922. A PápaiffKerületi Munkásbsztosító Pénztártól. A m. kir. minisztérium 8888/922. M. E. számú rendeletének felhatalmazása alapján a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 83.000/922,, illetve 89.000/922. N. M. M. számú rendeletei 19^2, évi december hó 4-től kezdődőleg az eddigi XIII napibér-osztály helyett VIII napibér-osztályt állapít meg. Fent hivatkozott rendeletek alapján a munkaadók kötelesek jelen hirdetmény megjelenésétől számítandó 8, napon belül, legkésőbb azonban 9922. évi december hó 15-ig mindazon alkalmazottaikat bejelenteni a Pápai Kerületi Munkás­biztosító Pénztárhoz, akik náluk 1922. évi december hó 4-én alkalmazásban állanak, tekintet nélkül arra, hogy ezen alkalmazottak megelőzőleg be voltak-e jelentve vagy sem. A tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek és általában hasonló állásban levők csak akkor jelentendők be, ha napi keresetük 800, illetőleg évi 240.000 koronán alul van. Ezen általános bejelentésnél a pénztár által ingyen rendelkezésre bocsátott „Alapkérdőiv" és „Általános bejelentő lap" minden egyes rovata a hátlapon levő Utasítás szerint a valóságnak megfelelően pontosan töltendő ki, mivel hiányos vagy valótlan kitöltéseknél az adatok helyes felvételére — az 1907. évi XIX. t.-c. 20. §-a alapján — a munkaadók költségére a pénztár saját közegeit küldi ki. Minden alkalmazottról külön-külön bejelentő lap állítandó ki. A bejelentési nyomtatványok a munkaadók által helyben a hivatalos órák alatt reggel 8 órától d. u. 2 óráig a pénztár hivatalos helyiségében vehetők át; vidéki munkaadóknak postán küldjük meg. A fent hivatkozott rendeletek a napibér-oszfályokat következőképen állapítják meg: az a a a I napibér-osztályba tartoznak, akiknek napi keresete 100 K-ig \\. „ „ „ 100 K-tól 200 K-ig III. » » » " " 200 „ 300 „ IV. » n tt tt tt 300 „ 400 „ az V. napibér-osztályba tartoznak, akiknek napi keresete 400 K-tól 500 K-ig a VI. tt » » tt tt 500 „ 600 „ a VII. tt tt tt tt » 600 „ 700 „ O VÍH 7HH felül összjövödelemrd d Vlíi. tt tt tt tt tt /Uü tV való tekintet nélkül. 1 az a a a az a a Fizetendő járulék az ipari, kereskedelmi stb. alkalmazottak után: I. napibér osztályban napi .... 7 K, heti 42 K II. III. IV. V. VI. VII. a VIII. tt tt • • • n „ tt 66 tt tt . . . 18 „ tt 108 >t tt 21 tt 150 tt » ... 32 „ *t 192 tt tt . . . 39 „ tt 234 tt » . . . 46 . tt 276 » tt • • . . . 53 „ tt 318 a háztartási alkalmazottak után: az I. napibér-osztályban napi 1 K, heti II. III. IV. V. VI. VII. a VIII. a a a az a a 2 3 4 5 6 8 9 6 K| 12 18 24 30 36 48 54 Ezen kivül az ipari, kereskedelmi stb. alkalmazottak után heti 5 K, a háztartási alkalmazottak után heti 3 K baleset­biztosítási díj fizetendő. E tekintetben minden megkezdett hét egésznek veendő. Azon háztartási munkaadó, aki rendszerint egyné több háztartási alkalmazottat foglalkoztat, a 6°/o-os járulékot és a heti 5 koronás balesetbiztosítási díjat fizeti. Táppénz: Segélyek. A keresetképtel enség harmat lik napjától az el JŐ négy 60 hétben: korona Négy héten túl: az I. napibér-osztályban 3000 az I. napibér-osztályban napi JŐ négy 60 hétben: korona 75 korona a II. 4500 a II. tt » 90 » 113 n a III. „ . a III. tt n 150 n 188 » a IV. 10500 a IV. tt » 210 n 263 tt az V. „ 13500 az V. tt n 270 n 338 n a VI. 16500 a VI. tt » 330 » 413 n a VII. 19500 a VII. n n 390 n 488 n a VIII. 22500 a VIII. tt » 450 » 563 tt Temetkezési segély: Szülészeti segélyek. Terhességi segély, a terhesség utolsó négy hetében és gyermekágyi segély, a lebetegedés első napjától kezdv< 8 héten át női tagok részére, 6 héten át családtagok részére: Női tagok részére: az I. napibér-osztályban napi 100 korona a II. a III. a IV. 150 250 350 Családtagok részére: 100 korona 150 „ 250 „ 300 m az V. napibér-osztályban napi a VI. a VII. a VIII. Női tagok részére: 450 korona 550 „ 650 „ 750 Családtagok részére 300 korona 3Q0 „ 300 „ 300 Szoptatási segély: A gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át női tagok részére napi IV2 liter te vagy e helyett 100 K; női családtagok részére napi 1 liter tej, vagy e helyett 75 K. Önkéntes biztosítás. Önkéntes tagja lehet a pénztárnak az, aki a munkaadótól vagy ily szolgáltatmány nyújtására hivatott intézménytí mint a betegség esetére biztosítottnak özvegye vagy más családtagja nyugdíjban, baleseti járadékban vagy ezekkel egy tekintet ali eső ellátásban részesül — ha kereseti foglalkozást tényleg nem gyakorol — orvosi vizsgálat és életkorra való tekintet nélkül betegsé esetére önként biztosítható, ha az erre vonatkozó igényt a nyugdíj, a baleseti járadék vagy az ezekkel egy tekintet alá eső ellátá joghatályos megállapításától számított három hónap alatt a pénztárnál bejelenti. önként továbbfizető tagja lehet a pénztárnak az a tag, aki foglalkozásból kilép és foglalkozás nélkül marad, úgy szintén az a tag (tisztviselő, művezető, kereskedősegéd és általában hasonló állásban levő), akinek biztosítási kötelezettsége a re vonatkozó törvényes bérhatár meghaladása következtében szűnt meg, de főfoglalkozásában továbbra is alkalmazott marad (bérhat^ napi 800—1200 K-ig, illetve 240.000—360.000 K-ig terjed), feltéve, hogy az alkalmazott ebbeli szándékát a kötelező biztosítá megszűnésétől számított 8 héten belül a pénztárnál bejelenti. Ezen jogát azonban csak az a tag tarthatja meg, aki a kötelezettsé megszűntét közvetlenül megelőző egy évben legalább 6 hónapig, vagy pedig két évben legalább 12 hónapig volt biztosításra kötelezet Pápa, 1922. évi november hó 27-én. Dr. Tóth István s. k. a pénztár vezetésével megbízott min. biztos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom