Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-11-18 / 46. szám

Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. XVI. A szociálizmus keletkezése egykorú a művelődés keletkezésével. Az általános emberszeretet elvein felépült keresztény vallás szelleme volt az, amiből megtisztulva és megnemesedve keltek újból hódító útjokra a szociálizmus eszméi. A keresztény vallás szelleme tette fogékonnyá az elméket és sziveket a tiszta szociálizmus elveinek befogadására és követésére. A keresztény szociálizmus elvei istenfélők, megnyugtatók és kibékítők. Ezek az elvek hitfelekezetekre való tekintet nélkül, tehát mindenkinél tisztelik a jogot, mindenkire nézve elismerik a kötelességet, a tehetségnek és minden egyéb nemes kiválóságnak, a szorgalom és takarékosság becsületes munkájának az érdemét. A keresztény szociálizmus elérhetőre törekszik, azért minden időkben megfelelő reformokkal akar az állapotokon javítani, tehát távol tartja magát az utópiák tévelygéseitől és rombolásaitól. Tudja, hogy a gyönge embernek szüksége van az Istenre, tehát nem téríti őt attól el. Tudja, hogy az emberiség nagy tömegei, amíg egy magasabb lelki tökéletesség nívójáig nem emelkedhetnek fel, jobban kormányozhatják magukat és jobban mozdíthatják elő boldogulásukat, közvetve pedig az általános emberi boldogulást is, ha az összetartozás érzeténél fogva vonzalom vagy megegyezés szerint kisebb társaságokra, országokra oszolva istápolhatják azokat az életérdekeket, amiket rájok nézve a földrajzi fekvés, természeti viszonyok és történeti kapcsolatok közössé tesznek. Ennélfogva a keresztény szociálizmus nem ellensége az állameszmének. Ez a szociálizmus vert egészséges gyökeret a magyar nemzetben és az egész keresztény világ társadalmában. És mivel csakis ennek a szociálizmusnak van erkölcsi alapja, csakis ennek van jövője is. A hamisítatlan szociálizmusnak tehát, amint látjuk, az a feladata, hogy kiküszöbölje a társadalomból az igazságtalan ellentéteket és fenntartsa az egyensúlyt, más szóval, hogy az általános emberszeretet elveire helyezkedve javítsa a társadalmat. Ebből kifolyólag a keresztény szociálizmus a társadalmi rend tökéletesítése és megszilárdítása útján törekszik a közjó előmozdítására és elitéi mindent, ami ezen törekvésével ellentétben áll. Azért a keresztény szociálizmus eszméihez és elveihez csak oly romlatlan lelkű emberek tudnak ragaszkodni, akik képesek magukat egyrészt a túlságos egyéni igények rabságától, másrészt pedig a hitfelekezeti, szociális és politikai osztályuralom önző követelményeitől távol tartani és az elérhetetlen vagy illegális anyagi javakról keresztényi megnyugvással lemondani. Ezekkel az elvekkel és törekvésekkel teljesen ellentétben állanak a nihilszociálizmus elvei és törekvései. Ennek a szociálizmusnak • vezetői ugyanis olyan emberek közül kerülnek ki, akik a majeriálizmus önző céljaitól vezéreltetik magukat! Mivel pedig erkölcsi alapokon nyugvó, egészséges társadalomban határtalan önzésöket nem elégíthetik ki, az erkölcsi alapok lerombolásával, a tudatlan és rosszra hajló tömegek gondolatvilágának megmételyezésével törekszenek arra. Ennek aztán az a következménye, hogy a félrevezetett tömegek felfogása szerint a szeretet, szabadság és a tulajdonjog kizárólag az önmaguk szeretete, az önmaguk szabadsága és tulajdonjoga; tehát önszeretetből gyűlölni és üldözni kell másokat, amit ők „osztályharc"-nak neveznek. Az önmaguk sza- ; badságáért meg kell fosztani másokat a szabad- j ságuktól, az önmaguk tulajdonjogának érvényrejuttatásáért pedig el kell rabolni a mások vagyonát, mert az „közvagyon", de csak önmaguk között. A nihilszociálizmus elvei és vezérei tehát javítás helyett rontják a társadalmat, lehetlenné teszik a közjót, mert az erkölcstelenségek terjesztésével és erőszakos érvényesítésével törekszenek az anyagi jókat kizárólagos tulajdonukká tenni, miáltal a legigazságtalanabb ellentéteket idézik fel a társadalomban; megzavarják az egyensúlyt és felborítják a rendet, hogy elérhessék ideáljokat: a világanarchiát. x Hidas eladó. Hol? — Megmondja a kiadóhivatal. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István, dunántúli református püspök, a tegnapi napon hivatalos ügyekben városunkba érkezett. — Kapi püspök Pápán. Kapi Béla dunántúli ev. püspök pénteken a déli vonattal érkezett Pápára. Első előadását nagy érdeklődés mellett aznap este tartotta. Második előadása ma, szombaton este, befejező előadása vasárnap este lesz. Az előadások az ev. templomban tartatnak, s e»te 6 órakor kezdődnek. — Kormányzói kitüntetés. A kormányzó Kovács Károly műszaki főtanácsosnak, a helybeli felmérési felügyelőség volt főnökének, saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hasznos, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül a miniszteri tanácsosi cimet adományozta. — Kaszinói rendkívüli közgyűlés. A pápai Kaszinó f. hó 13-án, hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a helybeli tagok, lehet mondani, kivétel nélkül jelen voltak, zsúfolásig megtöltve a Kaszinó nagytermét s a vele szomszédos olvasószobát. A rendkívüli közgyűlésen Nádosy György ny. tábornok, felkért elnök elnökölt, aki előadta, hogy a közgyűlés összehívását egy minősíthetlen orvtámadás tette szügségessé, mely a kaszinó köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő elnökét, Tar Gyulát érte egy volt tanítványa részéről, ami miatt ő kaszinó-elnöki állásáról lemondott. Miután Nádosy tábornok magát az esetet ismertette, s kiemelte, hogy magán a kaszinó méltóságán is sérelem esett, a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy az elnök lemondását nem fogadja el, őt további törhetlen nagyrabecsüléséről biztosítja, neki bizamat szavaz, a botrányokozó ellen pedig a helybeli kir. járásbíróságnál feljelentést tesz közbotrányokozás és magánlaksértés cimén. A kaszinónak küldött bocsánatkérését nem fogadta el. Ezek után az elnököt deputáció hívta meg a közgyűlési terembe, hol lelkes és meleg ovációval fogadták. Nádosy tábornok szép szavakkal tolmácsolta az összes kaszinói tagok érzelmeit, megbotránkozásukat a szeretett elnöküket teljesen méltatlanul ért orvtámadás felett és változatlan igaz nagyrabecsülésüket és rendületlen bizalmukat. Szavaira Tar Gyula szívbéli meghatottsággal válaszolt, tolmácsolva hálás köszönetét a személye iránt megnyilvánult e szerető ragaszkodásért, melyet soha, mig él, feledni nem fog. Egyszersmind engedve a közbizalomnak, szolgálatát ajánlotta fel továbbra is a kaszinónak, mit a jelenvoltak nagy éljenzéssel vettek tudomásul. — Elhalasztott összejövetel. A Református Leányegyesület e hó 19-ére tervezett összejövetelét Kapi Béla ev. püspök előadásai miatt e hó 26-án tartja meg. Biblia-óráit rendesen csütörtökön délután 6—7 óráig tartja már november elseje óta. — A Horthy-akció. Egyes lapoknak az a hire, mintha az országos ínség kérdését legközelebb törvényhozásiig rendeznék, arra a félreértésre szolgáltathat okot, hogy a kormányzó kezdeményezéséből folyamatban levő országos inségenyhítő mozgalom további társadalmi támogatására szükség nincs. Illetékes helyről azt az információt kaptuk, hogy a Horthy-akció továbbra is változatlanul az eddigi módon folyik és legfeljebb arról lehet szó, hogy a leszűrendő tapasztalatok alapján a nyomorúság elleni küzdelmet a jövőben állandósított szervezetben lehet folytatni. Arra azonban senki sem gondol, hogy a folyamatban levő és minden részében eredményesen működő mozgalmat most egyszerre félbeszakítsák és az idei télre törvényhozási úton gondoskodjanak az Ínségesek támogatásáról. Az önkéntes áldozókészség megnyilvánulásától ennélfogva ne tartson vissza senkit az a téves elgondolás, hogy az állam úgyis törvénnyel gondoskodik az ínségesekről és így nincs szükség arra, hogy társadalmi úton hozzájáruljanak az ínség enyhítéséhez. Ellenkezőleg, bármennyire elismerésreméltó módon nyilvánult is meg eddig a társadalom jó szive, a mozgalomnak a drágulással egyre növekvő óriási szükségletei a társadalom áldozatkészségének további fenntartását, sőt fokozását teszi múlhatatlanul szükségessé. — Plebánosi kinevezés. Esterházy Pál herceg, mint kegyúr, az üresedésben levő kaposvári plebánosi állásra dr. Hoss József veszprémi theol. tanárt prezentálta, akit a megyéspüspök ki is nevezett. Dr. Hoss József több éve a Veszprémi Hírlap jelestollu főszerkesztője is volt, aki e tisztét ép annyi tudással, mint körültekintéssel látta el. — Járási tiszti értekezlet. Kedden délelőtt járási tiszti értekezlet volt városunkban, amelyen Bélák Lajos főszolgabíró elnökölt. Új úttörvény készül ugyanis, s az adatgyűjtésre felszólított vármegye javaslattételre hívta fel a vármegye egyes járásait. E tárgyban a tiszti értekezlet a következő javaslatokat terjesztette a vármegye elé: Az eddigi 6 úti kategória helyett csak 3 legyen: állami, törvényhatósági és községi út. A járási utak közül kettő: a czelldömölk-pápa-kisbéri és a veszprém-pápa-győri út az állami utak közé soroltassék. Törvényhatósági utak közé vétessék fel az eddigi törvényhatósági utakon kivül minden eddigi vicinális út, s a járás területén minden olyan út, amely a községeket a törvényhatósági utakkal összeköti és minden vasúti állomáshoz vezető út. A többi út pedig maradjon községi út. Javasolták továbbá, hogy az útmenti fák ne a törvényhatóságot, hanem az illető földtulajdonosokat illessék, s kivágásukhoz már főszolgabírói engedély elégséges legyen. Az útárkokban termő fű a törvényhatóságot illesse. Az igás közmunka ne természetben szolgáltassák le, hanem készpénzzel váltassék meg. Az úti munkák ne házilag végeztessenek, hanem vállalkozóknak adassanak ki. Az úti személyzet javadalma törvényileg biztosíttassék. A felvett jegyzőkönyvet szerdán kellett volna az ugyanakkor Veszprémben tartott összértekezlet elé terjeszteni, de a referens szolgabíró Czelldömölknél tovább nem juthatott, mert a székesfehérvári vonat ismét ellógott a czelldömölki csatlakozás elől. — Vetített képes előadás. A ref. főiskola tornatermében rendezett vetített képes sorozatos előadáson ma, szombaton este Horváth Endre tanár tart előadást Goethe-ről. Kezdete fél 6 órakor. — A veszprémi kiállítás érdekében az ipartestület vasárnap délelőtt a helyi társadalom bevonásával népes gyűlést tartott. A gyűlésen Csapó Géza alelnök ismertette az összejövetel célját, elmondván, hogy a veszprémi ipartestület nyolc tagja jött át, hogy a jövő év nyarán Veszprémben tartandó, áruvásárral kapcsolatos iparkiállításnak propagandát csináljanak. Ezekután átadta a szót Hajagos Imrének, a veszprémi ipartestület elnökének, aki sok szónoki készséggel ismertette a kiállítás célját, tervezetét. Elég volt — úgymond — a jelszavakból, komolyan hozzá kell fogni a csonka ország felépítéséhez, amit pedig a testvéri szeretet által megszentelt, összefogó munkával lehet elérni. A veszprémi iparkiállítással a munkának akarnak ünnepet szentelni, s hogy ebben a vármegye egész társadalma egybe forhasson, hozzákapcsolták a képzőművészetet, az iparművészetet, a házi iparmüvészetet és a kertészetet. Azt akarják, hogy a kiállításban az egész vármegye lelke szólaljon meg osztály, rang és felekezeti különbség nélkül. Az iparosok kezemunkája mellett legyen ott a művész zsenijénék alkotása, a magyar nők messze földön hires kézimunkája. Nem a hiúság vására lesz ez, hanem őszinte, komoly belekapcsolódás a nemzetmentő munkába, amelynek végcélja Magyarország integritása. Ehhez a hazafias munkához kéri a pápai iparosság és Pápa város egész társadalma pártfogását. A hazafias hévtől áthatott beszéd nagy hatást tett a jelenvoltakra, mi zajos éljenzésben jutott kifejezésre. Most Csoknyay Károly városi főjegyző a városi hatóság, Pongrácz Józsefné a Mansz. helyi szövetsége nevében Ígérték meg lelkes szavakban az iparkiállítás támogatását, Böhm Samu pedig az iparosság nevében köszönte meg Hajagos elnök előadását s általában a veszprémiek fáradozását. — Délben a vendégek tiszteletére a Polgári Körben társas ebéd volt. — Közöljük még, hogy a kiállítás megnyitását a jövő év Péter Pál napjára tervezik, amikor az Ipartestületek Országos Szövetsége is kongresszust tart Veszprémben. — A kiállítás ügyét részünkről is melegen ajánljuk az érdekeltek figyelmébe.