Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-09-02 / 35. szám

MEGJELENIK >t I 1\ D E N SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak; Egész évre 200, félévre 100, negyedévre 50 K. Egyes szám ára 10 korona. Laptulajdonos főszerkesztő : dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ahol szóhoz jutunk, ott nem maradunk alul. Apponyi ajka csak művészi formát ad ügyünk igazságának, ha nem lenne részünkön az igazság, nem tudnánk még ott sem győzni, ahol végre szóhoz juthatunk. A baj azonban az, hogy még mindig kétségbeejtően csekély azoknak a helyeknek a száma, ahol egyáltalán meghallgattatásra találunk. Nem minthogyha túlsókra értékelnők a Népszövetségnek gúnyolt rabláshitelesítő részvénytársaságot, de tény, hogy még ide se mernek bennünket elengedni, nehogy cirkulusaikat zavarni találjuk. Az az interparlamentális unió, mely Bécs idegenforgalmát emelte néhány napon át, s mely ma és holnap mint előkelő kiránduló társaság a mi fővárosunk páratlan szépségeiben fog gyönyörködni, sokkal inkább elméleti alapon áll, semhogy valami gyakorlatilag üdvöset remélhetnénk tőle belátható időn belül. Mire az ő eszméik a megvalósulás stádiumába jutnak, addig haj! egész más tényezők mennyire másra változtatják a világ ábrázatját! Ebbői következőleg a szóhozjutásnak ott volna igazi értéke, ahol a gyorsabb eredmények születnek meg. Ha a mi külügyi politikánk képes volna rá, hogy ebből a kietlenül „splendid isolation"-ból kirántson bennünket, ha titokban meg tudna szerezni nekünk csak egyetlen megbízható nagy szövetségest is (elsősorban azt, aki egész adriai érdekeltségénél fogva mindig a délszlávok ellensége volt és máig az is maradt), akkor, de csak akkor számíthatnánk arra, hogy már a közel jövőben tettekkel legyünk tényezők a világ színpadán. Szülők, kik hozzátok gyermekeiteket a tudományok csarnokába, szülők, kik annyi szép reménnyel bocsátjátok őket útjokra, szülők, kiknek semmi áldozat sem sok, ha gyermekeitek jövőjéről van szó, tudjátok-e vájjon azt, mily bizonytalan a jövő, melynek e csillogó gyermekszemek elébe néznek, tudjátok-e vajion, hogy hiába lesz minden iparkodásuk, minden fáradozásuk, ha ez az ország úgy marad, ahogyan most van, ha öszszeszorúlva e zughazábi ügy leszünk, mint valaha az őshazából kivándorolni kényszerült magyarok, kiknek részére A föld, mely édes anyjok volt ezred éven át Nem birta már emlőjén a nemzetség sorsát, ha nem tágíthatjuk meg ennek a mai nyomorúságos földünknek kereteit, akkor hiába minden," de minden, tanulás, tudás, dicsőség, akkor kárba vész a sok áldozat és gyermekeitek nem fognak boldogulni még annyira sem, mint amenynyire tülekedés, marakodás közepette ez a nemzedék valarmkép mégis kielégíti magát. Azért: Vigyázat, szülők! Nagy az áldozat, amit gyermekeitekért hoztok, de az igazi áldozatot, az egyedüli üdvös befektetést majd akkor hozzátok meg nekik, ha akkor — bár volna minél előbb már! — vagyont, életet, mindent kockára fogtok vetni gyermekeitek, egész fajotok jövőjéért. Megnyílnak az iskolák kapui: szülők, tanulók erre készüljetek! Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. VII. A békekonferencia u. i. az ő frivol igazságtalanságaival a jövő fejleményeiben roppant nagy veszedelmet hozott Európa népeire. Hogy ez kikerültessék vagy legalább is enyhíttessék, sietve jóvá kell tenni a nagy hibákat. Mindenekelőtt a Magyarországra vonatkozó határozatokat kell megsemmisíteni, mert ennek az országnak a feldarabolását a történemi igazság, földrajzi fekvés, az egymástól elszakított területek természeti viszonyai, a népjogok, a magyarországi nemzetiségek boldogulása és a jól felfogott európai érdekek szempontjaiból tekintve nem lehetne egyébnek minősíteni, mint egy őrületes gonoszságnak, mint az ártatlan magyar nemzet meggyilkolásának. Mi azonban nem fogjuk magunkat hagyni ! És ebben az élet-halál harcban bizonyára velünk lesznek az igazság tudatára ébredő többi európai népek, ezek között pedig elsősorban elnyomott testvéreink: a hazai német, tót, román és szerb nép, valamint régi bajtársaink, a horvátok is. Mert a közös szenvedések és csalódások meghozzák e népek részére is a tisztánlátást, aminek az lesz a következménye, hogy mi megértjük még egymást és kezet fogva egyétértő szeretettel fogunk egyesülni jogaink, szabadságunk és boldogulásunk egyéb feltételeinek visszaszerzésére és megvédelmezésére. A katasztrófa okai és okozói, A háború. Amikor a társadalmi rend felborulásának és az állam összeomlásának mozgató erői a végzetes pusztulását megindították, a destruktív irányzatok szociálista és politikai képviselői vezérökkel, Károlyi Mihállyal együtt úton-útfélen folytonosan azt hirdették, hogy mindennek a háború és áz előbbi politikai rendszer az oka. Nagy buzgalommal keresték a bűnbakokat es találtak is sokat, nagyon sokat, akik szerintök megbocsáthatatlan bűnöket követtek el,' amiket ők majd jóvátesznek. Hogy miként tették jóvá, azt mutatják a szemeink előtt levő romok. Ezekből, mint az ő „jóvátevő" munkájok eredményeiből bebizonyítva látjuk, hogy a bűnbakokat a közvélemény megtévesztése céljából keresték, mert a nagy pusztulás közvetlen okozói ők maguk, az „új vezérek" voltak, akiket szellemi korlátoltsággal párosult gonoszságuk ösztönzött arra, hogy romboljanak, hogy a haza és az emberi boldogulás legszentebb érdekeinek megsemmisítésével a romokon emelkedjenek fel szemérmetlen hatalomvágyaik kielégítéséig. Annak dacára, hogy az ország előbbi állapota a mostanihoz képest ideális magasságú boldogság volt, nem akarom a háború előtti politikai rendszer hibáit védelembe venni; de nem akarom azokat minden bajunk okozójául sem feltüntetni, habár ez a rendszer senkinek sem okozott ebben az országban annyi szenvedést, mint nekem. És nem akarom a háború gyászos következményeit sem lekicsinyelni. Mindazáltal, ha szemügyre veszem a történtek psichologiáját, az okok és okozatok közötti összefüggéseket, azt tapasztalom, hogy a katasztrófa közvetlen okai nem a háború és nem az előbbi politikai rendszer voltak, mivel úgy ezek, mint a többi szerencsétlen körülmények, csak elősegítették a mélyebben rejlő okok következményeit, mert hiszen az egész világ tudja, hogy a központi hatalmak, melyeknek vitéz seregei világrenditö diadalokat vivtak ki az ellenséggel szemben, nem voltak legyőzve. Hogy a háborút mégis elvesztettük, az a front összeomlásának a folyománya, aminek okai viszont azokban a szociális és politikai bajokban keresendők, amiket az izgatás először Oroszország, azután pedig Magyarország és a Német birodalom tehetetlenségére oly élelmesen kizsákmányolt. Diákkatonák a magyar honvédségnél. Az új tanév közeledtével súlyos gondot okoz, különösen a középosztályba tartozó szülőknek, hogy középiskolát végzett fiaiknak további neveléséről gondoskodjanak. Az önként jelentkezés rendszerének a magyar királyi honvédség kiegészítő rendszeréül való bevezetésével a honvédelmi minisztérium nagyjelentőségű újítást hozott be a főiskolai hallgatók katonai szolgálata tekintetében. Lehetővé tette, hogy katonai szolgálatra | jelentkező főiskolai hallgatók főiskolai tanulmányaikat katonai szolgálatuk tartama alatt szabályszerűen folytathassák, az előadásokat rendszeresen látogathassák, a tanulásra számukra idő adassék és vizsgáikat az előirt időben letehessék. A katonai szolgálatra jelentkezett főiskolai hallgató egy időben katona is, diák is, két kötelesség hárul reá, de két előnnyel is jár állapota. A katonadiák teljes ellátásban részesül, sőt rendes katonai illetményeit is megkapja épp úgy, mint bármely másik katona és emellett tanulmányait akadálytalanul végezheti. Csak érettségizett, tanulmányaikat valamely főiskolán folytatni kivánó ifjak vétetnek föl katonai szolgálatra azzal a föltétellel, hogy a belépésüktől számított egy éven át kizárólag katonai kiképzésben részesülnek, az egy év leteltével azután katonai szolgálatuk további folyama alatt beiratkozhatnak a választott főiskolára, rendszeresen látogathatják az előadásokat, elegendő idejűk lesz a tanulásra és szabályszerűen letehetik az előirt vizsgáikat, katonai szolgálatot pedig csak szabad idejükben és a főiskolai szünidők alatt teljesítenek úgy, hogy az előirt hat évi tényleges katonai szolgálat alatt tanulmányaikat teljesen befejezhetik és összes vizsgáikat letehetik. A magyar királyi honvédségbe való fölvétel föltételei bármely járási főszolgabirónál, városi polgármesternél, vagy katonai parancsnoknál megtudhatók. v