Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-08-12 / 32. szám

Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. „Az idők kinőttek már a középkor romantikájából és erős küzdelmet kivánnak az embertől a megélhetésért. Ehhez pedig nem ér semmit az ósdi magas csákó; fegyver kell ide, mégpedig hatásos, modern fegyver. A régi idők elavult elvein felépült primitív közigazgatásunk rozoga alkotmányát, mely ma már csak az ázsiai állapotok búvóhelyéül szolgálhat, újjal kell felcserélnünk, hogy a közügyek tiszta és lelkiismeretes szolgálata megfelelő hajlékot nyerhessen benne. Ebből a célból pedig nem szabad a közigazgatás államosításának a kérdését is a pártpolitika mérgével inficiálnunk. (79—81. old.) A nemzetek küzdelmeiben a túlságba menő versengés óriási terhei ijesztő nagy arányodban emelkednek és nagyon közel vagyunk már ahhoz az időponthoz, amelynél az emberiség nagy tömegének csupán csak azért fog kelleni verejtékes munkáját végeznie, hogy hadseregeit ellássa, hogy minden keresményét a gyilkoló fegyverekre költse. Az emberiség azonban rá fog jönni nagy tévedésére; ennek folytán pedig a fajszeretet nemzeti érdeklázadásától az általános emberszeretet szociális érdeklázadása fogja átvenni a küzdelem fegyvereit. Teljes erővel fel fog lépni tehát a szociálizmus és hadat fog üzenni minden oly intézménynek, mely ember és ember között a külön érdek és ellentét keletkezését mozdítja elő. Megtámadja a hitfelekezeti vallást, hogy az általános erkölcsvallást állítsa be helyébe; kitörli szótárából a nemzet, a haza fogalmát, hogy helyöket az ember fogalmával töltse be. És mivel a népek úgy sem tudták egymást megérteni, száműzi a nemzeti nyelvet és világnyelvet állít helyébe, hogy érthessék meg egymást az emberek; és mivel a hazaszeretet mellett a nemzetek nem tudták egymást szeretni, kiöli azt a szivekből, hogy helyt nyerhessen bennök az általános emberszeretet. Azaz, hogy még sem lesz minden így. Nem lesz így, mert az emberi tarsadalom nagy tömegei, melyeket most már a vallás és a nemzeti érzés fanatizmusa helyett a szociálizmus fanatizmusa fog áthatni, amilyen nagyon jól fognak érteni a romboláshoz, ép oly alkalmatlanok lesznek arra, hogy ott, ahol kislelküségük már mindent lerombolt, nagylelkűségük a hirdetett jókat építse fel helyettük. Mert az önzés nagyon jól képesíti az embert a rombolásra; a hirdetett jók keresztülviteléhez azonban önzetlenség kellene. Önzetlen ember pedig nincs. Krisztus Urunknak is ezért nem sikerült eléretnie az emberiséggel azt a sok jót, amit neki szánt. Az ember önzőnek van teremtve. Ennélfogva az érdek vezérelte mindig és mindenben és az fogja vezérelni mindenkoron. Az tette őt naggyá, ha naggyá lett és az okozta vesztét, amidőn buknia kellett. Az említett törekvéseknek tehát csak egyoldalú hatásuk lesz. Le fogják rombolni mindazt, ami az ember kezei között elfajult. A fürdővízzel együtt azonban kiöntik a gyereket is a teknőből, mert hogy a rossztól megtisztítsák a társadalmat, rombadöntik mindazokat a jókat is, amiknek az emberiség csak nagy áldozatok és küzdelmek árán tudott eddig birtokába jutni. Es akkor — kezdhetjük az egészet elülről, hogy oda juthassunk megint, ahol voltunk. Önző természetünknél fogva elő fog kelleni vennünk megint a lomtárba dobott hazát, hogy legyen, aki megfékezzen és rendbentartson ; szeretnünk fog kelleni megint nemzetiségünket, mert mindig szeretjük magunkat; hadseregeket fog kelleni szerveznünk újból, mert ezután is azé lesz az igazság, aki erősebb; hinni fogjuk az Istent, hogy legyen kitől bocsánatot remélnünk, amidőn bűnre szánjuk magunkat. De hát erről nem tehetünk, mert ilyen az ember. Folytonosan sülyed és emelkedik, alapjában véve azonban mindig egyforma, mindig a régi. Kétségtelenül kívánatos volna, hogy a tiszta szociálizmus, mely józan észtől és emberszeretettől vezérelteti magát, győzedelmeskedjék és ha kell, viharok árán is megtisztítsa állami közéletünk romlott levegőjét és megtermékenyítse sivár pusztaságait. Abból a szociálizmusból azonban, melynek eső nélküli szele a szennyeket csak még jobban összehalmozza; mely pusztit, de nem termékenyít is : nem kérünk. Márpedig a magyar szociálizmustól, mely a bosszúvágy és gyűlölet forrásából táplálkozik, mely a szenvedély felkorbácsolása által igyekszik a tömeget a maga pártjára hódítani, csak ilyen vihart várhatunk. A tömegek műveltségi fokának alacsonysága kalandos és jól jövedelmező szerephez juttathatja ugyan a vezéreket, megteremtheti a demagógia uralmát, áldást azonban se a munkásokra, se másokra nem hozhat. Nos, mi következik mindezekből ? Ne csináljunk semmit? Avagy csináljunk nagyon sokat, azaz fordítsunk fel mindent? Egyik se. Következik azonban egy harmadik valami, és ez az, hogy maradjunk meg a középúton, vagyis azon, amelyen megfelelő társadalmi alkotásokkal orvosolhatjuk a már meglevő bdjainkat és megkímélhetjük magunkat a felfordulással járó veszteségektől és visszaesésektől Az általános társadalmi bajok szanálásában a politikai bajok is a gyógyulás stádiumába lépnek, mert egészségesebb vérből táplálkozhatnak. A haza barátainak tehát a társadalmi rend barátaivá is kell lenniök, ha azt akarják, hogy amit az egyiknél építenek, ne rontsák le a másiknál. Ez okból pedig politikai törekvéseinknek mindenkor összhangzatban kell lenniök a szorosabb értelemben vett társadalmi törekvéseinkkel, mert ezek egymást kiegészítik. Őrültség tehát politikai céljaink elérése végett oly észközöket is igénybe vennünk, amelyek a társadalmi rend alapjait rendítik meg. (72. old) íme, a vázlatos kis rajzok, melyek a maguk szűk kereteiben is arról tanúskodnak, hogy állami és társadalmi életünk megrongálódott építménye minden tekintetben sürgős restaurálást kiván hazaszeretetünktől és humanizmusunktól. Vájjon lesz-e elég erőnk és önzetlenségünk hozzá, hogy letéve kezeinkből az egymás ellen emelt romboló fegyvereket, az alkotások eszközeivel egyesüljünk az újjáépítés nagy munkájához ? Vájjon meg van-e még az a magyar, amely érdemes volt a nagy Széchenyink bizalmára és képes-e valóra váltani a jóslatot, mely szerint „Magyarország nem volt, hanem lesz" ? Széchenyi szelleme aggódva tekint le ránk. Mi nem azt tesszük, amit ő tőlünk várt. (101. old.) Európa népei között egyiknek sincs annyi oka és szüksége rá, mint a magyar nemzetnek, hogy a jelen eseményeit éles szemmel megfigyelve kutassa az okozati összefüggéseket és ezek alapján fürkéssze ki a jövendő idők eshetőségeit Ez bátorított fel engem is arra, hogy jóslásokba bocsátkozzam. Ha balsejtelmeim alaptalanoknak vagy legalább is túlzottaknak fognak bizonyulni, a siron túl is örömére fog szolgálni a lelkemnek. De örömére fog szolgálni az is, ha —- aggodalmaim nem lévén alaptalanok — a veszedelmes kilátásokra felhívhattam azoknak a figyelmét, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mint „honatyák" befolyhatnak az ország ügyeinek intézésébe." (67. oldal.) ÚJDONSÁGOK. — Kajlinger Mihály szakvéleménye. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének határozatából s annak meghívása folytán Kajlinger Mihály, a fővárosi vízmüvek világhírű igazgatója csütörtökön és pénteken városunkban időzött és megvizsgálta vízmüvünket. Tapasztalatairól tegnap délután számolt be az állandó választmánynak. Mindenekelőtt megállapította, hogy vízmüvünk unikum-számba megy a tekintetben, hogy majd negyedszázados fennállása után is ugyanazt a vízmennyiséget szolgáltatja, amit az 1896-os tervezetnél előirányoztak, vagyis 32 sekundolitert. Másik nagy előnye, ami mészkőhegyi forrásból eredő viznél ritkaság, hogy soha nem zavaros; hogy a 25 éves fejlődés mellett a mai vízmennyiség nem elegendő (nem elegendő köztisztasági, kertgondozási célra), az természetes. A jövő fejlődést is figyelembe véve, új forrásfoglalásra volna szükség és 610 méteres új vezetékre ; második medence egyelőre mellőzhető. Ez új táplálócsőtől függetlenül gondoskodni kell arról, hogy a vizvezetéki viz mint energia ne használtassák fel, hogy a vizvezetéki csapok jókarban tartása ellenőriztessék, hogy fogyasztóknál vízmérő óra állíttassák be s a vasúttal megállapodás létesíttessék, hogy a mozdonyokhoz szükséges vizet külön vezetékkel a közeli Tapolczából szerezze be. Fontosnak tartja, hogy a mérnöki hivatal manométerrel, vizállásjegyző készülékkel szereltessék fel, a medencéhez őr állíttassák és minden, a vízvezetékkel kapcsolatos adat pontos kataszterbe vétessék fel. Egyébként a vízműveket rendben levőnek és tisztának találta. Az állandó választmány tagjai több kérdést intéztek még a szakértőhöz, melf&kre részletes felvilágosítást adott. Végül a polgármester kifejezte neki a város közönségének köszöneiét itt végzett fáradságos munkájáért és alapos útbaigazításaiért. — Az állami kislakások kiadása. A városi tanács a már megépült állami kislakásokai 1922 szeptember 1-től a következőknek adta bérbe: Czelli-ut 27. sz. ikerház Erdős Imre bor. és szől. felügyelő (2 sz., k.), a másik lakás a pápai Lloyd-társulat kérelmére a Pápára kirendelendő vámhivatalnoknak fenn- 1 tartva, Czelli-ut 29. sz. ikerház dr. Kövendy Dénes főisk. tanár (1 sz., k.), Deme Károly men. polg. isk. ig. (1 sz., k.), Czelli-ut 31. sz. Geba András v. főmérnök, Czelli-ut 33. sz. ikerház Petrás Aladár bankpénztárnok (1 sz., k.), Grám Ferenc v. végrehajtó (1 sz., k.), Czelli-ut 35. sz. ikerház Sinkó Pál iparisk. rajztanár (2 sz., k.), Moravecz Károly főisk. tanár (2 sz., k.), Czelli-ut 37. sz. ikerház Magdics József keresk. üzletvezető (1 sz., k.), Deák György kéményseprő mester (1 sz., k.). A faiskola telkén felépült lakás a faiskola mindenkori bérlőjéé lessz. A bérösszegek egyezségi úton állapíttatnak meg. A tanács döntését a kislakások ügyében kiadott miniszteri rendeletre alapította, mely a waggonlakó vagy iderendelt más közalkalmazottak elsőségét biztosítja, a többi kérvényezőknél azok életviszonyait vette figyelembe. Szociális szempontból mellőzendőnek vélte a tanács a nyilvános árverés utján való bérbeadást. • — Meghivó. A pápai úri kaszinó folyó évi augusztus hó 15-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart a kaszinó kerthelyiségében. Tárgy: a tagsági díj felemelése. Tekintettel a tárgy fontosságára, a választmány ez úton kéri, hogy a t. tagok minél nagyobb számban jelenjenek meg, mert külön meghivó kibocsátva nem lesz. Az elnökség. — Orvosok gyűlése. A Veszprémvármegyei Orvosszövetség e hó 15-én d, e. 10 órakor városunkban, a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés napirendjén a hivatalos jelentéseken kívül több fontos kari ügy szerepel. A közgyűlés után társas ebéd lesz. Részívenni akarók ebbeli szándékukat dr. Weltner Sándor pápai t. orvosnál jelentsék be. — Húszasok találkozója. A báró Szirmay nevét viselő volt m. kir. 20. honvéd gyalogezred (beleértve a békebeli ezredet, a háború alatti tábori és népfelkelő ezredet, a pótalakulásokat és egyéb 20-as alakulásokat) tisztjei, tisztjelöltjei, valamint hasonállásu havidíjasai f. évi augusztus hó 26-án Nagykanizsán a Polgári Egylet helyiségeiben este 7

29 órakor barátságos vacsorára jönnek össze. A találkozón résztvenni szándékozók jelentsék ezt Szigriszt László nyug. századosnak, Nagykanizsa, Sugár-ut 6. —r Évzáró vizsga. A pápai m. kir. földmives-iskola H. éves tanulóinak évzáró vizsgáját f. évi augusztus hó 27-én, vasárnap reggel 8 órakor tartják meg. Az érdeklődőket ez úton is meghívja az igazgatóság. — Postások táncvigalma. Postásaink táncvigaima vasárnap zajlott le a kaszinó kerti helyiségében. A mulatságon ez úttal is annyian voltak jelen, hogy a tágas kert alig tudta befogadni az érdeklődő közönséget. Természetesen, a hangulat is pompás volt, a fáradhatatlan táncosok a cigánynak alig engedtek egy kis pihenőt. Annyi bizonyos, hogy a postások mulatsága már is olyan népszerűségre tett szert, hogy vele legöregebb mulatságrendező egyesületeink sem versenyezhetnek. A jótékonycél, mit a mulatság szolgált, hatalmas erőforráshoz jutott. — Háztulajdonosok figyelmébe. A Háztulajdonosok Országos Szövetségének helyi fiókja e hó 13-án, vasárnap d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melyen a helyi fiók alapszabályait fogják megismertetni a tagokkal. A gyűlésre a már tagul beiratkozottakat, valamint az érdeklődő háztulajdonosokat ez úton hivja meg a helyi fiók ideiglenes vezetősége. • — Esküvő. Lővy Lázár kántor és neje tisztelettel tudatják, hogy Szera leányuk esküvője Donáth Ábrahám úrral f. évi augusztus 22-én d. u. 2 órakor lesz a templom udvarában, mely ünnepélyre úgy a pápai hitközség összes tagjait, valamint ismerőseiket tisztelettel meghívják. (Minden külön értesítés helyett.) — A nemes fémek áremelkedése. Hogy a nemes fémek, az arany, ezüst, platina hihetetlenül megdrágultak a háború óta, azt mindenki tudja. Érdekes azonban lépésről-lépésre végigkísérni á drágulás folyamatát. Lássuk előbb az aranyat: 1914-ben egy kilogramm színarany ára . 3.290 K 1918 szeptemberében, tehát a háború végén 23 700 „ 1918 december 17-én, tehát a szocialistaradikális köztársaság idején . .• . . 20.000 „ 1920 október 1-én 90 000 „ 1920 december 31-én 180.000 „ 1921 május elején, amikor a korona naprólnapra emelkedett Zürichben .... 80.000 „ 1921 augusztus 3-án, amikor a korona napról-napra esett Zürichben .... 140.000 „ 1921 november 30-án, Hegedűs Lóránt tragikus bukása idején 300.000 „ 1922 augusztus elején 1,100.000 „ Vagyis ma egy grammnyi arany ára 1100 K. Akinek ideje van hozzá, kiszámíthatja, hány százalékkal drágult az arany 1914 óta a mai napig. De az ezüst sem szégyenkezhetik. íme egy kis táblázat: 1914-ben egy kilogramm szinezüst ára . . 94 K 1918 december közepén 550 „ 1921 január elején 6.400 „ 1921 junius elején 3.400 „ 1921 november végén 9.600 „ 1922 augusztus elején 35.000 „ Az utolsó hónapban szép százalékkal emelkedett az ezüst ára. Ma 35—40 korona grammja, julius elején még csak 20 koronába került. És a platina? Szakértők azt mondják, hogy minden platinát kivittek az országból. Budapesten egy nap alatt a legverejtékesebb utánjárással is alig-alig lehet 200 grammnál több platinát összeszedni. 1918 végén a platina grammja 30 K volt, ma — 50Ö0—6000 K. — Es végül még egy érdekes számadat; Mibe