Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-08-05 / 31. szám

részén fűz-telepet létesítenének s a vetésforgóba néhány ipari növényt, mint pl. a len, ken­der, cirok belevennének s télen át feldolgoz­nák, vagy a munkásnépet, melynek ilyenkor úgy sincs igen keresete — foglalkoztatnák. Ha már most annyira megerősödött ben­nük az összetartási szellem és vannak hozzá elegen, megalakíthatják a fogyasztási szövetke­zetet is, ahol háztartásuk számára biztosíthat­ják a legelsőbbrendü és legolcsóbb árut. Az ilyen községben azután nincs szegény, az ilyen községben azután tele a templom, üres a korcsma* víg ifjúsággal van tele az iskola. Még a büntetőbiró is kevesebb munkát talál, mert a közbiztonság jó, mivel a lakosok mint testvérek éreznek egymás iránt, ez azután az egyetértésnek az áldása, a falu boldogsága pedig a nemzeti jólétnek az alapja. Lehoczky Lászió. A földbérletek ügyének szabályozása. Kishaszonbérletek kivételes meghosszab­bítása. — Haszonbérek új megállapítása. A következő gazdasági év végéig meg­hosszabbodik az 1923. év március 31-ikeelőtt különben lejáró minden mezőgazdasági haszon­bérlet, amennyiben területe a 20 kat. holdat meg nem haladja s a haszonbérlő hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, vagy oly földmives, aki az 1920. évi XXXVI. t.-c. szerint is földhöz juttatható. De ha az.ily haszonbérlet a haszonbérlő használatában levő egyéb mezőgazdasági ingat­lannal együtt a 20 kat. holdat meghaladja, a haszonbérlet csak azokra a területekre hosszab­bodik meg, amellyel az egyéb ingatlanok terü­lete a 20 kat. holdat eléri. Nem hosszabbodik meg a haszonbérlet ott, ahol a földbirtokreform kapcsán már meg­történt a földhözjuttatás, továbbá, ha a haszon­bérlő a haszonbérbeadóval annak a községi elöljáróság utján intézett felhívására az elöl­járóság által kitűzendő 15 napi határidő alatt nem közli, hogy a haszonbérletet megtartani kivánja. A haszonbérbeadó méltánylást érdemlő okok alapján, a meghosszabbítás mellőzését kérheti augusztus 15-ig a közigazgatási bizott­ság gazdasági albizottságánál és a gazdasági albizottság ki is mondhatja a meghosszabbítás mellőzését, ha a haszonbérlő a haszonbérletet a haszonbérbeadónak rendelkezésére vissza­bocsátani nem is kivánja. Kérheti a haszonbérbeadó a meghosz­szabbodó kishaszonbérletnek a gazdálkodás célszerűbb vitele okából szükséges áthelyezé­sét is birtokának más oly részére, mely a kis­haszonbérlő gazdálkodására nem hátrányosabb. Más megállapodás vagy törvényes rendel­kezés hiányában a haszonbérlő által az 1921—22. gazdasági évre megállapított haszonbér fize­tendő. Az említett intézkedések alkalmaztatnak az alhaszonbérletekre is, valamint a legelő­területekre is (meghosszabbítás mellőzése is). Részes művelésre eddig kiadott földek a megfelelő határidő alatti jelentkezés esetén az 1922—23. gazdasági évre is kiadandók, éspedig nem rosszabb feltételek mellett. Az eljáró hatóságok első fokon a Köz­igazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága, második és végső fokon az Országos Föld­birtokrendező Biróság. * A hivatalos lap egyik legközelebbi számá­ban jelenik meg a kormány újabb rendelete a mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 6270—1921. M. E. sz. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. A rendelet főbb intézkedései a következők: A biróság bármelyik fél kivánságára köte­les a fizetendő haszonbért bizonyos mennyi­ségű terménynek a haszonbér esedékességének napja szerint igazodó mindenkori pénzbeli egyenértékben megállapítani. A felek a haszon­bérnek termény egyenértékben való megállapí­tására irányuló igényüket a még jogerős hatá­rozattal be nem fejezett bírói eljárás során is előterjeszthetik. Azon haszonbérleteknél, melyeknél a gaz­dasági év Í923. évi április l-e előtt végződik, a folyó gazdasági évre járó haszonbér újabb megállapítása iránt szintén terjeszthető elé kérelem. A szerb, horvát, szlovén megszállás alól felszabadult területeken a haszonbérnek leg­feljebb egy gazdasági évre visszamenő meg­állapítása is kérelmezhető. Az 1920. évi december 3l-e után kötött haszonbérleti szerződésekben megállapított ha­szonbérnek újabbi megállapítását kérni nem lehet. , Úgy a haszonbérlő, mint a haszonbérbe­adó elállhat a haszonbérlettől, ha a biróság ál­tal termény-egyenértékben megállapított haszon­bér azon terménybeli egyenérték '40°/ 0-nál na­gyobb, illetve kisebb, mely megfelel a szerző­dés megkötésekor érvényben volt haszonbér akkori árak szerinti terménybeli egyenértéke 40%-áriak. Az ellátás azonban csak a jogerős bírói határozat hozatalát követő gazdasági év végére^ történhetik. Úgy a haszonbérbeadó, mint a haszon­bérlő a folyó hó végéig felmondhatja a magyar területen maradt részre vonatkozólag a haszon­bérletet, ha a mezőgazdasági ingatlan egy része az új országhatár következtében idegen állam területéhez csatoltatott s ennek következtében az tovább okszerűen nem művelhető, vagy ha az ingatlan iparvállalat céljaira adatott haszon­bérbe s az iparvállalat helye idegen állam fenn­hatósága alá került területen fekszik. Végül az érvényben lévő haszonbér és a bíróilag megállapítani kért haszonbér össze­gének különbözete után külön eljárási költség cimén a felek által eddig a birói eljárás meg­indítása alkalmával fizetendő 5% a rendelet életbelépte után 3%-ra mérsékeltetik. VELÜNK AZ ISTEN. Ti földre sújtott gyászos magyarok. Balsorstól tépett, rongyos testíiek, Ne higyjétek: hogy Isten elhagyott, Aldva-áld Ő még most is bennünket: Bár a sok bűntől vérzők a sebek, Velünk az Isten, ne csüggedjetek 1 Dereng a hajnal, oszlik a setét És ti még mindig mélyen alszatok ? Nem látjátok, hogy a rabló zsebét Tömi s széthányja rakctt asztagtok? Nem tudjátok még: hol a helyetek ? Velünk az Isten, ne csüggedjetek! Sötét, terhes felhő szállt a vidékre, Nehéz bánatot sírva könnyező, Hős lelkek járnak bús feketébe' Gyászol a nemzet, sivár a mező. Honfitársaim, csak reméljetek, Velünk az Isten, ne csüggedjetek! Velünk az Isten! nent hágy el minket, Csak a rút önzést tagadjátok meg, Hassa át feldúlt, vérző sziveinket isteni érzés: s jön egy dicsőbb regg' Boszuért boszut, ébredezzetek! Velünk az Isten, ne csüggedjetek.! Kapcsándy Sándor.­ÚJDONSÁGOK. — Pápai huszárok gyászistentisz­telete. A volt m. kir. pápai 7. honvédhuszár­ezred elesett hőseinek emlékére augusztus 17-én délelőtt 10 órakor a ferencrendiek templomá­ban ünnepélyes gyászistentisztelet lesz. Gyüle­kezés 9 órakor IV. kerüiet, Veres Pálné-utca 1. szám alatt. A gyászistentiszteletre az ezred volt parancsnoka, Nádosy György tábornok, az ezred özvegyeit, árváit, volt tisztjeit és huszárjait ez úton is meghívja. A gyászisten­tisztelet után az Országos Kaszinóban délután 1 órai kezdettel társasebéd lesz, az erre szóló bejelentéseket Botka József főelőadóhoz (Székes­fehérvár, Huszárlaktanya) kell intézni. — Egyházi közgyűlés. A pápai evang. egyház vasárnap délelőtt Mesterházy László lelkész és Kiss István másodfelügyelő elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen a pénzügyi bi­zottságban megüresedett helyekre Szutter Dánielt, Balogh Ferencet és Mihácsy Sándort, a gyü­lekezeti ingatlanok gondnokává Kocsis Pált vá­lasztották meg egyhangúlag; utóbb nevezett az esküt is nyomban letette. A gyülekezet az iskolai mulasztások ellenőrzésére Irányi Gitta oki. tanítónőt választotta meg, akinek köteles­ségévé tette az iskolás gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kisérését is, hogy adandó alkalommal segélyezésben csak arra valóban reászorultak részesülhessenek. A mai drágasági helyzetnek s a gyülekezet teherbiróképességének megfelelőleg rendezték a lelkész fizetését pénz­beli és terménybeli járandóságainak tetemes emelésével. Úgyszintén emelték a segédlelkész és egyházfi fizetését is. Nánik Pál indítványát, hogy a gyülekezetbeli hősi halottak nevei a templomban elhelyezendő emléktáblán örökít­tessenek meg, helyesléssel elfogadták, s a ha­tározat végrehajtásával a pénzügyi bizottságot megbízták. Nagyobb vitára adott alkalmat Vass testvérek tatatóvárosi gőzmalomtulajdonosok ké­relme, melyben Pápán felállítani szándékolt gőzmalmuk céljaira a gyülekezetnek a vasút melletti szántóföldeiből telket kértek. A köz­gyűlés elvben hozzájárult a telek eladásához, várván a pénzügyi bizottságnak konkretizált javaslatát. Több kisebb jelentőségű ügy letár­gyalása után a gyűlés véget ért. — Lovasmérkőzések. A m. kir. 2. hon­véd huszárezred, a pápa városi testnevelési bizottság közreműködésével 1922. évi szeptem­ber hó 22., 23. és 24. napjain a mult év pün­kösdi ünnepein tartott versenyek mintájára lovas­mérkőzést, kísgazdafogat, jukkerfogat előáílítást, tenyészkancadíjazást, országúti fogatversenyt és kisgazda sikversenyt rendez az Eszterházy-kas­tély parkjában. A város és vidéke közönségének nagybecsű figyelmét már most felhivjuk ezen versenyekre. A részletes tudnivalókat és a pro­gramot hirdetmény alakjában később fogjuk közölni. — Postások táncvigalma. A m. kir. posta- és távirda-aitiszíek országos egyesületé­nek pápai csoportja dr. Paupera Ferenc nem­zetgyűlési képviselő, Tar Gyula földmives-iskolai igazgató, dr. Tenzlinger József polgármester és Szenthe Károly posíafőfeiügyelő védnöksége mellett augusztus 6-án, az Uri Kaszinó kert­helyiségében a helybeli posta- és távirda-altisztek özvegyeinek és árváinak, továbbá saját könyv­tára javára zártkörű táncvigalmat rendez. A táric­vigalmat tekeverseny előzi meg. A tekeverseny kezdete délután 1 órakor, vége esti 8 órakor. I. díj: Egy pecsenyemalac, II. díj: 2 drb. táj­kép, III. díj: 2 üveg bor. Három dobás ára 10 korona. A táncmulatság kezdete esti 8 órakor, vége hajnali 4 órakor. Belépő-díj: személyjegy 30 korona, családjegy (3 személyre) 80 korona. A zenét Füredi Kálmán zenekara szolgáltatja. Kedvezőtlen idő esetén a táncvigalmat augusztus 13-án tartják meg. — Esküvő. Kosztolitz Sándor és Lőwen­stein Katuska augusztus hó 6-án d. u. 1 órakor tartják egybekelésüket Korvin-utca 11. sz. alatt, özv. Steiner Zsigmondné házánál. — Gőzmalom — Pápán. Vass testvérek tatatóvárosi gőzmalomtulajdonosok, akiknek He­vesmegyében is működik egy gőzmalmuk, Pápán gőzmalmot létesíteni szándékoznak. E végbő, kérelemmel fordultak a helybeli ev. egyházhozl hogy közvetlen a vasút mellett levő telkéből megfelelő nagyságot engedjen át maiomépítés céljaira. Az egyház erre hajlandónak mutatko­zott, s a pénzügyi bizottság szerdán este tar­tott ülésén formulázta a feltételeket, amelyek szerint a kivánt területet átadná. Ha a meg­egyezés sikerül, akkor a gőzmalom építése ha­marosan kezdetét is veszi. A napi 6 waggon gabona feldolgozására tervezett, három emeletes malom az acsádi úti vasúti átjárónál épülne fel, 35—40 millió korona költséggel. Őszig tető alá akarják hozni, a tél folyamán történnék a gépek beszerelése, s február-márciusban a gőz­malom már megkezdhetné működését. — Mezei lóvasut. Szóld Zsigmond egy mezei lóvasut építésének engedélyezését kérte" mezőlaki bérgazdasága területén. Ennek az en­gedélyezési tárgyalása múlt héten volt Mátyus­háza pusztán, amelyen Veszprémvármegye köz­igazgatási bizottsága részéről dr. Horváth Lajos vármegyei főjegyző, alispánhelyettes és Molterer János műszaki főtanácsos, a vármegyei kir. államépítészeti hivatal főnöke vettek részt. A székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal kiküldöt­tének közbenjöttével megállapították a hidaknak és vizeresztőknek, valamint egyéb vasúti beren­dezéseknek építési és üzemi feltételeit. A tár­gyalások során sem az érdekeltek, sem a tulaj­donos gróf Eszterházy Sándor nem tett kifo­gást s ezért a bizottság vezetője a vasútépítési engedélyt a helyszínen, élőszóval megadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom