Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-08 / 27. szám

hozzá fűződő történetnek és hagyományoknak, a rajta élő népnek, zengzetes nyelvünknek, egy­szóval mindannak önzetlen és megingathatatlan szeretete, ami magyar, ami a miénk. Én nem akarlak most benneteket arra tanítani, mi a haza, mi a hazaszeretet. Megbántanék vele mindenkit, akik mostanáig tanítottak, neveltek. Csak egyre kérlek benneteket ebben az ünne­pélyes órában. Ha a közelmúlt viharaiban volt talán olyan pillanat, amikor a hazáról, az iránta való szeretetről megfeledkeztetek volna, gon­doljatok vissza a kommunizmus őrjöngéseire és gondoljatok a trianoni rongy által elszakí­tott testvéreink siralmaira, s úgy áldjon meg benneteket az Isten, ahogy ezt a hazát, ezt a földet szeretitek. S ha végül azt akarjátok, hogy hivatástok szeretetéből, a tudományokkal és művészetek­kel való foglalkozástokból és a hazához való hűséges ragaszkodástokból mind magatokra, mind másokra áldás fakadjon: szeressétek az Istent Ezeket adhatjuk nektek útravalóul, búcsúzó fiaim I Fogadjátok jó szívvel, legyetek hűséges követőik, s meglássátok, hogyha rögös, tövises pályátokon földi kincseket nem gyűjthettek is, de lelketek gazdagságát soha semmi sem ké­pes megrabolni. Az új lakásrendelet. A háztulajdonos és a lakók jogai. A lak­bérek megállapítása. Hosszú vajúdás után végre napvilágot látott az új lakásrendelet, melyet a követke­zőkben részletesen ismertetünk: A kétezer lélekszámot meg nem haladó községekben szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost. Ennél nagyobb községekben és városokban és a lakásépítés előmozdításáról szóló 1921. évi 60. t.-c.-ben megjelölt épülete­ken és épületrészeken felül mindazon új épüle­tekre és épületrészekre, amelyekre a lakhatási engedélyt 1921 április 10-ike után adták, vagy adják meg, valamint a háború eseményei vagy más ok miatt elpusztult és eddig emberi lakás céljára nem alkalmazott oly épületekre, amelye­ket lakhatóvá alakítanak át. Üzleti célokra (iroda, üzlet, raktár stb.) használt-helyiségekre vonatkozóan a háztulaj­donos megüresedés esetén kérheti szabad bérbe­adási jogának megállapítását. Ha a helyiségek lakásra nem alkalmasak, a lakásügyi hatóság köteles megállapítani a szabad bérbeadási jogot. A szabad rendelkezés alá nem eső épüle­tekben vagy épületrészekben üresen álló vagy felmondás folytán és más módon megüresedett lakások, lakásrészek és egyéb helyiségek, ameny­nyiben ezekre a szabad bérbeadási jogot nem állapították meg, a lakásügyi hatósághoz beje­lentendők. A bejelentés a bérbeadásra jogosul­tat (a háztulajdonos) terheli. A háztulajdonos a bejelentésben nyilatkozhatik arra vonatkozóan, hogy a bejelentett lakásba maga akar-e beköl­tözni vagy kinek kívánja azt átengedni vagy bérbeadni. Ha bejelentett lakásba a háztulaj­donos fel vagy lemenő rokona vagy testvére kiván beköltözni, a lakásigazolványt igénybevé­teli eljárás nélkül ennek a részére ki kell állítani. Ha valaki lakásának egy részét albérlet útján kívánja értékesíteni, az erre vonatkozó bejelentés alapján a lakásigazolványt igénybe­vételi eljárás nélkül annak kell kiállítani, akit az albérletbeadó bejelent. Lakás vagy olyan helyiség bérlete vagy használata kölcsönös csere uttján átruházható, ha arra a szabad bérbeadási jog nincs meg­állapítva. Ehhez a lakásügyi hatóság engedélye és a háztulajdonos hozzájárulása szükséges. Lakást igazolvány nélkül nem szabad el­foglalni sem a saját, sem másnak a házában. Az igényjogosultak elhelyezése, amennyi­ben más módon nem lehetséges, igénybevétel utján történik. Az üresen álló vagy felmondás vagy más okból megüresedett lakásokat és azokat a helyiségeket, melyekre a háztulajdonos által javasolt egyén részére lakásigazolvány nem volt kiállítható, rendes évi lakás céljaira alkalmas nyári lakásokat, amelyeket tulajdono­suk bérbe szokott adni, lehet igénybe venni. Igénybe vehető annak a lakása, akit az ország területéről kiutasítanak, aki bűnvádi eljárás elől megszökik, akit két évnél hosszabb időre jogerő­sen szabadságvesztés büntetésre Ítélnek. Igénybe vehető az a lakás, amit a közerkölcsiségbe ütköző célra használnak, ha a belügyminiszter hozzájárul. Minden lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy önálló felnőtt egyének részére 2, ha családjuk van, minden 15 évet be nem töltött két egyén részére 1, akinek élet­hivatása külön dolgozószobát vagy helyisége­tesz szükségessé, 1 külön szoba, az említett mértéken felül is érintetlenül marad. Ügyvéd, közjegyző, mérnök, orvos, művész, újságíró és más oly hivatást űzőnek, akinek élethivatása a lakással szorosan kapcsolatos, annyit kell érin­tetlenül hagyni, amennyire a viszonyokhoz mérten szükség van. Helyhez kötött szolgálatú, polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazott lakáshoz jut­tatásáról a lakásügyi hatóság soronkivüi köteles gondoskodni, minden olyan egyéb igényének mellőzésével, akinek nincs sürgősebb és fel­tétlenül kielégítésre szoruló lakásigénye. Tény­leges katonai havidíjasok lakás iránti kérésüket az illetékes katonai áUomásparancsnokság útján a községeknek jelentik be. Lakásnak vagy más helyiségnek az igény­bevétel alól való mentesítését el lehet rendelni véglegesen, határozatlan időre vagy meghatá­rozott időre. A lakások bérét a tulajdonos akár a je­lenlegi, akár az új bérlővei szemben a jelen rendelet szerint emelheti, /fislakás az, amely 1920 május elsején a 4000, középlakás, amely a 6000, nagylakás, aitiely a 8000 K évi bért nem haladta meg. Kislakás vidéken az, amely — a mellékhelyiségeket flem számítva — négy vagy ennél kevesebb szobából áll. Fényűző lakás az, amelyért 1920 május elsején 8000 koronánál nagyobb tiszta évi bért fizettek. Kis­lakásokért az 1917 november elseji házbér négyszeres, középlakásokért nyolcszoros, nagy­lakásokért tizenkétszeres bért kérhet a ház­tulajdonos. Fényűző lakásoknál a bér szabad megállapítása ellen bíró/ megállapítást nem le­het kérni. 1923 május l-ig azonban a bért az 1917 november 1-én érvényben volt bérösszeg húszszorosánál nagyobbra nem lehet emelni. Nem lakás céljára használt helyiségek (iroda, üzlet, raktár) bérét a háztulajdonos szabadon emelheti. Ha ezt a bérlő megokolatlanul magas­nak találja, tizenöt nap alatt a bíróságtól a bér méltányos megállapítását kérheti. Ha a helyi­ség tiszta évi bére 1920 május 1-én 2000 K volt, vagy ennél kevesebb, akkor a tulajdonos az 1917 novemberi bér tizenötszörösét meg­haladó összegre emelheti. Azon üzlethelyiségek­ért, amelyek a 6000 koronás bérösszeget a jel­zett időpontban nem haladták meg, húszszoros, amelyek a 12.000-ef nem haladták meg, har­mincszoros bér kérhető. Ebben az esetben ki­fogásnak helye nincs. Olyan helyiségek bérét, amelyek bérösszege meghaladta a 12.000 K-t, 1923 május l-ig a négyszeresnél magasabbra nem lehet emelni. Felmondani csak a következő esetekben lehet: 1. ha a háztulajdonosnak felmenő, le­menő rokona, vagy testvére számára van szük­sége a házban lévő lakásra, feltéve, hogy a bérlő más módon kielégítő lakáshoz jut; 2. ha a bérlő a kikötött bér fizetésével késik. A jelen rendelet julius 5. napján lépett életbe. ITT AZ ARATÁS. Gyönge harmat gyér fűszálon Csillog hajnalhasadtával, A pacsirta már rég felkelt, Dallal köszönti a reggelt. Korán ébred a sok munkás, Itt az aratás. A róna kalásztól sárga, Az arató kaszást várja, Jönnek is már, foly a munka, Fel-fel hangzik a víg nóta, Mi lenne most a dallam más : Itt az aratás. Itt van — itt van, foly a munka, Lesz kenyér az asztalunkra, Áldjuk érte Istenünket, Ki nem hagyja nemzetünket. Fehér kenyér — hószin kalács, Itt az aratás Kcipcsándy Sándor. K ereskedelmibős érettségizett 30 éves fiafaiember megfelelő állást keres. Cim: Stern Ernő könyvnyomdájában, Pápán. ÚJDONSÁGOK. — Országos konferencia. Az evangé­liumi nőegyletek városunkban tartott orszá­gos konferenciája, melyről már mult számunk­ban szólottunk, vasárnap este nyert befejezést. Négy napon keresztül sok lelkes építő előadás hangzott el a konferencia keretében. Kiemelke­dendőnek tartom azt az előadás-sorozatot, mely­ben ifj. Viktor János, dr. Vass Vince és Baráth József szólaltak az ó-ember megújulásáról. Ha­talmas erővel hatott a lelkekre Czeglédy Sándor győri esperesnek nagyszerű előadása Jézusról, a lelkek orvosáról. Vele vetekedett Muraközy Gyula, a kecskemétiek kiváló költő-papjának Jézus királyságáról tartott megdöbbentően ko­moly szép előadása, valamint még Karácsony Sándor erős építő erejű felszólalásai. Kiegészítő részei voltak a konferenciának a papnék össze­jövetele és Viktor Gabriella vasárnapi minta­tanítása. Szombat este a főiskolai konviktuson óriási közönség iészvételével teaestélyt tartottak, melynek tartalmas műsorából kiemelkedett Gre­gersen Lujzának honleányi hévtől fűtött, gyö­nyörű irredenta előadása és Mesterházy László ev. lelkésznek mélységes áhítatot keltő biblia­magyarázata. Vasárnap délután templomi hang­verseny volt, amikor dr. Viktor Gabriella tartott előadást a nő hivatásáról. Igazi művészi élve­zetet nyújtott Erdőssy Vilmosné remekül elő­adott két énekszáma, végül Rácz Kálmán tartott meggyőző erejű szép bibliamagyarázatot. Este imaórával ért véget a konferencia, melynek résztvevői másnap a reggeli vonatokkal utaztak el városunkból. A majd 200 főnyi vendégsereg fogadtatása, elszállásolása és élelmezése terén fáradhatlan buzgalmu nagy munkát fejtettek ki lic. Rácz Kálmánné, Széky Aladárné, Kis Tiva­darné, Gőbel Ilona, Csizmadia Lajosné, Hatvani Lajosné, dr. Kapossy Arthurné, Neupor Mik­iósné, Eőry Lajosné, Héregi Imréné, Mészáros Jánosné, Horváth Róza, Tóth Sándorné, Kis Ilus, Giczi Róza, Krausz Adrienne, Szűcs Ida, lic. Rácz Kálmán, dr. Vass Vince, Virág József, Csizmadia Dániel és sok papnövendék. — Dispozició a bencéseknél. Az iskolai év végével a bencésrend körében megtörtént a szokásos dispozició. Ennek folyományakép Zalán Menyhért és Bánhegyei Jób Pannon­halmára főiskolai tanárnak rendeltettek be, Schlamadinger Vendel főapáti titkár lett, Nagy Vencel pedig Sopronba helyeztetett át főgimná­ziumi tanárnak és hitszónoknak. A távozók helyébe a következő új tanerők jönnek Pápára: Dobrovics Ágoston, Németh Döme, Gábriel Gotthárd, Kollár Gedeon és Szigeti Ábel. — A postahivatal köréből. Mayer István főfelügyelő, aki évek hosszú során át volt a helybeli postahivatal főnöke, nyugalomba vonult s a hivatal vezetését Szenthe Károly főfelügyelő, helyettes főnök vette át. — Gépészmérnöki oklevél. Fürst Iván, dr. Fürst Sándor ny. járásbirósági elnök, a helybeli Leszámítoló Bank elnökének jeles te­hetségű fia, a napokban szerezte meg utolsó szigorlata után a budapesti József-műegyetemen a gépészmérnöki oklevelet. — Jegyzőválasztások. A pápai járás területén megüresedett, részben újonnan szer­vezett jegyzői állásokra a következők válasz­tattak meg: Bakonyjákóra Leiner Ignác ottani helyettes jegyző, Németbányára Imre István adászteveli h. jegyző, Adásztevelre Győry Géza nemesszalóki segédjegyző, Marczalgergelyibe Czipott Rezső ostffyasszonyfai s. jegyző, Külső­vatra Horváth Mihály pápakovácsi s. jegyző, Dákára pedig adóügyi jegyzőnek Antal Gusz­táv eddigi h. adóügyi jegyző. — A villanytelep felügyelő-bizottsága szerdán délután gyér látogatottságú ülést tartott, melyen Major üzemvezetőnek felhatalmazást adtak, hogy újabb 600.000 K (az eddigivel együtt 2 millió K) folyószámla hitelt vehessen igénybe a villanytelep szénszükségletének biz­tosítása céljából. A telep alkalmazottainak fizetésjavítás iránti kérelmét, mert a választott tagok közül mindössze ketten voltak jelen, nem intézték el, de megbízták Freund főszámvevőt és Uzonyi tanácsost, hogy a többi városi alkal­mazottéival arányosíthassák a villanytelepiek javadalmazását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom