Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-01 / 26. szám

MEGJELENIK Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 4 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tisztára abszurdumnak kellene tartanunk, hogy egy országban ne legyen megszavazott költségvetés s e miatt ne legyen lehetséges semminemű befektetés, semminemű termelő munka, tisztán és kizárólag csupán azért, mert az u. n. házszabályokat Phythagoras törvényének változhatatlanságának erejével ruházzák fel. így aztán a honatyáknak ismét arra nyílnék csupán bőséges alkalmuk, hogy a haza dolgának intézése helyett egymás szennyesének kitéritgetésévei s más hasonló, kevésbbé gusztusos dolgokkal foglalkozzanak. Nem tanulmányozta az a világtörténetet, aki a szólásszabadságot olyan értelmezésében, hogy a végtelenségig legyen szabad beszélni, a valódi szabadság fokmérőjének tartja. Ellenkezőleg, a szabadság így értelmezve szabadossággá fajul, ami fejetetejére állít mindent, miként azt gyönyörűséges példák már igazolták. Ha tehát — mint ahogy némely jelek mutatják — valóban a régi komédia akarna megkezdődni, akkor csak cseréljük ki gyorsan a házszabályokat szigoruabbakra. Attól félünk, hogy egyesek még így is többet fognak szószátyárkodni, mint amennyi elég — a gutaütéshez vagy a dákótöréshez. Aljasnak és gyávának, főképen azonban mégis gyávának nevezni azt a merényletet, melynek a német birodalom egyik legnagyobb stílű és legbecsületesebb szándékú államférfia, Walther von Rathenau áldozatául esett, bármennyire nem vagyunk hajlandók a gyilkosságot politikai harc eszközéül elfogadni, mondom, aljasnak és gyávának nevezni ezt a merényletet, mint azt a fővárosi sajtó egyrésze megtette, részemről igazán nem tartom helytállónak. Sajnos, nekünk vannak tapasztalataink azoknak a merényleteknek terén is, amelyek valóban aljasak és különösképen gyávák. Ilyenek például a bombamerényletek, amikor lappangva csempészik *be valahova a gyilkos eszközt, s 100 ártatlant is hajlandók megölni a gonoszok, csakhogy elpusztuljon az az egy-két ember, aki utjokban van. Ilyen például az, mikor sötét este fegyveresek belövöldöznek békésen mulatozó emberekre az ablakon át. Nem lenni jelen, mikor a gyilkos eszköz működik, vagy sötétben lenni ott s aztán elódalogni, igen, ez mondható gyávaságnak. De nyilt utcán lépni fel, s csak az ellen törni, akit utunkban állónak tartunk, ez nemzeti elkeseredéstől fakadó bűntény lehet, de semmiesetre nem gyávaság. Nem gyáva, sőt nagyon is bátor emberek, valószínűleg rajongó soviniszta porosz junkerek voltak, akik azt az annyira sajnálatos tettet elkövették, hazájuk romlása felett végsőkig elkeseredettek, akik nem tudták elképzelni, hogy más uton is lehet szolgálni a hazát, mint amit ép ők jónak tartanak. A franciák gazságaitól felkorbácsolt fanatizmusukban azt persze nem gondolták meg, hogy egy ország, egy nemzet talpraállítását nemcsak egy úton lehet megkísérelni, s ha valódi érték vész kárba, az végeredményben még az ellenpártnak is vesztesége. Új gyárvállalat városunkban. Gyáriparunk fejlődése szempontjából nagy jelentőségű aktus foiyt le e hó 28-án városunkban. Ekkor tartották meg a budapesti Hungária műtrágya kénsavas vegyiipar r.-t. alapításában létesülő pápai csontzsir-, csontliszt- és csontenyv-gyár telepengedélyezési eljárását. A telep közvetlenül a műtrágyagyár mögött a Tarczy-major felé eső részén a műtrágyagyár iparvágánya mellett létesül és cirka 3000 • m. területen épül meg. A gyártelep nyers csontokat dolgoz fel s azokból egyrészt csontenyvet és csontzsirt, másrészt csontlisztet állit elő. Lesz egy raktárépülete, honnan az anyag a törőgépek épületébe, majd az extraktorok épületébe kerül. Ott oldják ki benzinnel és gőzzel a csontokból a zsirt. A csontok aztán az aprító készülékek épületébe jönnek, hol csontdarává apríttatnak. Egy újabb épületben kénsavval való kezelés útján enyvoldatot létesítsenek. Kiegészíti az épületeket az enyvszárító és az őrlőmalom, hol a teljesen zsírtalanított és enyvtelenített anyagot csontlisztté őrlik, melyet viszont a műtrágyagyárba visznek át további feldolgozásra. Mint e rövid leírásból látható, a gyár nagyszabású építkezéseket tesz szükségessé, melyek tervrajzai az engedélyezési eljárás során szintén benyújtattak. A gyárépítési és berendezési költségek messze felül fogják múlni a 100 millió koronát s így a városra a háború kitörése óta sorvasztó építési pangás megszüntetése szempontjából is nagyon örvendetes a gyáralapítás, melynek révén aztán úgy 40 munkás család fog állandó keresethez jutni. A telepengedélyezési eljárást a hely szinén folytatták le. Ezen a városi hatóság részéről jelen voltak Csoknyay Károly főjegyző, mint az eljárás vezetője, dr. Csehszombathy László főorvos, Libertiny Zoltán v. tanácsos, Zeke Imre ipari főfelügyelő és Wohlmuth Lajos járási tüzfelügyelő, a Máv. részéről Quaszta János főfelügyelő, dr. Szabó Ernő felügyelő és Révész János főmérnök, az alapító Hungária gyár részéről Szávoszt Zoltán vezérigazgató és dr. Deutsch Lajos műszaki igazgató. Az eljárás során elsősorban legrészletesebben az ipari főfelügyelő terjesztette elő azokat követelményeket, melyek teljesítését főkép munkásvédelmi, tüzrendészeti és műszaki szempontból a gyárral szemben kiköt, majd az egészségügyi és rendőrbiztossági- feltételek foglaltattak jegyzőkönyvbe. Meghallgatták a szomszédokat is, akik a telepengedély kiadása ellen nem tettek kifogást. A telepengedélyezési eljárás így simán folyt le s mivel kétségtelen ezek után, hogy az engedély ki fog adatni, az alapító gyár az építkezést a közel jövőben megkezdeti. r Álljunk meg a lejtőn! i. Európa gazdasági állapotait sikamlós lejtőre juttatták, közel a lezuhanás pontjához. Amikor a francia politika irányítói a háború után kieszelték gonosz tervüket a népek kizsákmányolására, „a béke áldásainak" nevezték azt el. A jogtalan hasznosodás vágya elragadtatta és Franciaország titkos szövetségesévé tette Angliát is, minek folytán e két állam között, az ő expozituráik közreműködésével, csakhamar iétrejött a francia-angol zsákmányszövetség, amely azonban rosszul ütött ki, amennyiben nemcsak az elnyomott népeket, hanem magukat a zsákmányolókat is megbénította. Ezt legelőször is Lloyd George látta be, aki most már szeretne szakítani az épp oly jogtalan, mint embertelen kizsákmányolás rendszerével, de nem tudja jóvátenni az elrontott és a szatirikus békeszerződésekkel szankcionált dolgokat. Nem talál rá módot, hogy az inkorrekt szövetkezés piszkos kötelékei alól önkompromittálás nélkül feloldja magát, még mielőtt azok a nyilvánosság előtt láthatókká lesznek. Kénytelen tehát várni az időre és alkalomra; és kénytelen addig tehetetlenül nézni Európa gazdasági állapotainak további romlását és Anglia kereskedelmi forgalmára is károsan kiható reakcióját. Most pedig már ott tartunk, hogy a teljes gazdasági összeomlás réme fenyegeti Európa népeit, akiknek lelki életében részben zavart elmeállapot, részben vérszomjas vadság mutatkozik. Ebből az abnormis állapotból magyarázható meg az a sok oktalanság és kegyetlenség, amit az úgynevezett „győztes államok" a legyőzöttekkel szemben tanúsítottak és még most is napról-napra tanúsítanak. Gyengékké tették, azután meg gyengeségükben letiporták és a legnagyobb nyomorba sűlyesztették a szerencsétlen körülmények közrejátszása folytán vesztessé lett ellenfeleiket. Most pedig, ha azt látják, hogy ezek közül valamelyik mozogni kezd, sietve rárohannak, hogy újból letapossák. Vakságukban azonban nem veszik észre, hogy ezzel az eljárásukkal épp oly oktalan dolgot cselekesznek, mint aki a saját lábai alatt vágja az ágat, tehát önmagukra nézve is előkészítik a tehetetlenségbe és nyomorba való lezuhanást. Ha idejekorán ki nem nyilik a szemük, siettetni fogja ezt Oroszország mostani állapota, amely annál a körülménynél fogva, hogy a népboldogítók a lakosság nagy részét oly útra terelték, amelyen nem termel, hanem követelően fogyaszt, egész Európának veszedelmévé lett. Az egészséges lelkiállapotban élő Amerika — aki egészen mást akart, mint a szövetségesei, akik becsapták — fejcsóválva és szánakozva csakugyan „páholyból nézi" most az európai bolondok vitustáncát és bizonyos előkelő óvatossággal távol tartja magát az infekciózus betegektől. Majd, ha a gyógyulás jelei mutatkoz3avaszi női- és leányka-köpeny újdonságok, francia női-kelme különlegességek, Jfausz és JCorein divatámháza, 5>ápa.