Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-01 / 26. szám

MEGJELENIK Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 4 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tisztára abszurdumnak kellene tartanunk, hogy egy országban ne legyen megszavazott költségvetés s e miatt ne legyen lehetséges semminemű befektetés, semminemű termelő munka, tisztán és kizárólag csupán azért, mert az u. n. házszabályokat Phythagoras törvényének változhatatlanságának erejével ruházzák fel. így aztán a honatyáknak ismét arra nyílnék csupán bőséges alkalmuk, hogy a haza dolgának intézése helyett egymás szennyesének kitéritgetésévei s más ha­sonló, kevésbbé gusztusos dolgokkal fog­lalkozzanak. Nem tanulmányozta az a világtörténetet, aki a szólásszabadságot olyan értelmezésében, hogy a végtelensé­gig legyen szabad beszélni, a valódi sza­badság fokmérőjének tartja. Ellenkezőleg, a szabadság így értelmezve szabadossággá fajul, ami fejetetejére állít mindent, mi­ként azt gyönyörűséges példák már iga­zolták. Ha tehát — mint ahogy némely jelek mutatják — valóban a régi komé­dia akarna megkezdődni, akkor csak cse­réljük ki gyorsan a házszabályokat szigo­ruabbakra. Attól félünk, hogy egyesek még így is többet fognak szószátyárkodni, mint amennyi elég — a gutaütéshez vagy a dákótöréshez. Aljasnak és gyávának, főképen azonban mégis gyávának nevezni azt a merényletet, melynek a német birodalom egyik legnagyobb stílű és legbecsületesebb szándékú államférfia, Walther von Rathe­nau áldozatául esett, bármennyire nem vagyunk hajlandók a gyilkosságot politikai harc eszközéül elfogadni, mondom, aljas­nak és gyávának nevezni ezt a merény­letet, mint azt a fővárosi sajtó egyrésze megtette, részemről igazán nem tartom helytállónak. Sajnos, nekünk vannak tapasztalataink azoknak a merényletek­nek terén is, amelyek valóban aljasak és különösképen gyávák. Ilyenek például a bombamerényletek, amikor lappangva csempészik *be valahova a gyilkos esz­közt, s 100 ártatlant is hajlandók meg­ölni a gonoszok, csakhogy elpusztuljon az az egy-két ember, aki utjokban van. Ilyen például az, mikor sötét este fegy­veresek belövöldöznek békésen mulatozó emberekre az ablakon át. Nem lenni je­len, mikor a gyilkos eszköz működik, vagy sötétben lenni ott s aztán elódalogni, igen, ez mondható gyávaságnak. De nyilt utcán lépni fel, s csak az ellen törni, akit utunkban állónak tartunk, ez nem­zeti elkeseredéstől fakadó bűntény lehet, de semmiesetre nem gyávaság. Nem gyáva, sőt nagyon is bátor emberek, valószínű­leg rajongó soviniszta porosz junkerek voltak, akik azt az annyira sajnálatos tet­tet elkövették, hazájuk romlása felett vég­sőkig elkeseredettek, akik nem tudták el­képzelni, hogy más uton is lehet szol­gálni a hazát, mint amit ép ők jónak tartanak. A franciák gazságaitól felkorbá­csolt fanatizmusukban azt persze nem gondolták meg, hogy egy ország, egy nemzet talpraállítását nemcsak egy úton lehet megkísérelni, s ha valódi érték vész kárba, az végeredményben még az ellen­pártnak is vesztesége. Új gyárvállalat városunkban. Gyáriparunk fejlődése szempontjából nagy jelentőségű aktus foiyt le e hó 28-án városunk­ban. Ekkor tartották meg a budapesti Hungária műtrágya kénsavas vegyiipar r.-t. alapításában létesülő pápai csontzsir-, csontliszt- és csont­enyv-gyár telepengedélyezési eljárását. A telep közvetlenül a műtrágyagyár mögött a Tarczy-major felé eső részén a műtrágyagyár iparvágánya mellett létesül és cirka 3000 • m. területen épül meg. A gyártelep nyers cson­tokat dolgoz fel s azokból egyrészt csontenyvet és csontzsirt, másrészt csontlisztet állit elő. Lesz egy raktárépülete, honnan az anyag a törőgépek épületébe, majd az extraktorok épü­letébe kerül. Ott oldják ki benzinnel és gőzzel a csontokból a zsirt. A csontok aztán az aprító készülékek épületébe jönnek, hol csontdarává apríttatnak. Egy újabb épületben kénsavval való kezelés útján enyvoldatot létesítsenek. Kiegé­szíti az épületeket az enyvszárító és az őrlőmalom, hol a teljesen zsírtalanított és enyvtelenített anyagot csontlisztté őrlik, melyet viszont a mű­trágyagyárba visznek át további feldolgozásra. Mint e rövid leírásból látható, a gyár nagyszabású építkezéseket tesz szükségessé, melyek tervrajzai az engedélyezési eljárás során szintén benyújtattak. A gyárépítési és berende­zési költségek messze felül fogják múlni a 100 millió koronát s így a városra a háború ki­törése óta sorvasztó építési pangás megszün­tetése szempontjából is nagyon örvendetes a gyáralapítás, melynek révén aztán úgy 40 mun­kás család fog állandó keresethez jutni. A telepengedélyezési eljárást a hely szinén folytatták le. Ezen a városi hatóság részéről jelen voltak Csoknyay Károly főjegyző, mint az eljárás vezetője, dr. Csehszombathy László főorvos, Libertiny Zoltán v. tanácsos, Zeke Imre ipari főfelügyelő és Wohlmuth Lajos járási tüzfelügyelő, a Máv. részéről Quaszta János fő­felügyelő, dr. Szabó Ernő felügyelő és Révész János főmérnök, az alapító Hungária gyár részéről Szávoszt Zoltán vezérigazgató és dr. Deutsch Lajos műszaki igazgató. Az eljárás során elsősorban legrészleteseb­ben az ipari főfelügyelő terjesztette elő azokat követelményeket, melyek teljesítését főkép mun­kásvédelmi, tüzrendészeti és műszaki szempont­ból a gyárral szemben kiköt, majd az egészség­ügyi és rendőrbiztossági- feltételek foglaltattak jegyzőkönyvbe. Meghallgatták a szomszédokat is, akik a telepengedély kiadása ellen nem tettek kifogást. A telepengedélyezési eljárás így simán folyt le s mivel kétségtelen ezek után, hogy az engedély ki fog adatni, az alapító gyár az építkezést a közel jövőben megkezdeti. r Álljunk meg a lejtőn! i. Európa gazdasági állapotait sikamlós lej­tőre juttatták, közel a lezuhanás pontjához. Amikor a francia politika irányítói a háború után kieszelték gonosz tervüket a népek ki­zsákmányolására, „a béke áldásainak" nevezték azt el. A jogtalan hasznosodás vágya elragad­tatta és Franciaország titkos szövetségesévé tette Angliát is, minek folytán e két állam között, az ő expozituráik közreműködésével, csakhamar iétrejött a francia-angol zsákmány­szövetség, amely azonban rosszul ütött ki, amennyiben nemcsak az elnyomott népeket, hanem magukat a zsákmányolókat is megbéní­totta. Ezt legelőször is Lloyd George látta be, aki most már szeretne szakítani az épp oly jogtalan, mint embertelen kizsákmányolás rend­szerével, de nem tudja jóvátenni az elrontott és a szatirikus békeszerződésekkel szankcionált dolgokat. Nem talál rá módot, hogy az inkor­rekt szövetkezés piszkos kötelékei alól önkom­promittálás nélkül feloldja magát, még mielőtt azok a nyilvánosság előtt láthatókká lesznek. Kénytelen tehát várni az időre és alkalomra; és kénytelen addig tehetetlenül nézni Európa gazdasági állapotainak további romlását és Anglia kereskedelmi forgalmára is károsan ki­ható reakcióját. Most pedig már ott tartunk, hogy a teljes gazdasági összeomlás réme fenye­geti Európa népeit, akiknek lelki életében rész­ben zavart elmeállapot, részben vérszomjas vadság mutatkozik. Ebből az abnormis állapotból magyaráz­ható meg az a sok oktalanság és kegyetlenség, amit az úgynevezett „győztes államok" a le­győzöttekkel szemben tanúsítottak és még most is napról-napra tanúsítanak. Gyengékké tették, azután meg gyengeségükben letiporták és a legnagyobb nyomorba sűlyesztették a szeren­csétlen körülmények közrejátszása folytán vesz­tessé lett ellenfeleiket. Most pedig, ha azt lát­ják, hogy ezek közül valamelyik mozogni kezd, sietve rárohannak, hogy újból letapossák. Vak­ságukban azonban nem veszik észre, hogy ezzel az eljárásukkal épp oly oktalan dolgot cselekesznek, mint aki a saját lábai alatt vágja az ágat, tehát önmagukra nézve is előkészítik a tehetetlenségbe és nyomorba való lezuhanást. Ha idejekorán ki nem nyilik a szemük, siettetni fogja ezt Oroszország mostani állapota, amely annál a körülménynél fogva, hogy a népboldo­gítók a lakosság nagy részét oly útra terelték, amelyen nem termel, hanem követelően fogyaszt, egész Európának veszedelmévé lett. Az egész­séges lelkiállapotban élő Amerika — aki egé­szen mást akart, mint a szövetségesei, akik becsapták — fejcsóválva és szánakozva csak­ugyan „páholyból nézi" most az európai bolon­dok vitustáncát és bizonyos előkelő óvatosság­gal távol tartja magát az infekciózus betegek­től. Majd, ha a gyógyulás jelei mutatkoz­3avaszi női- és leányka-köpeny újdonságok, francia női-kelme különlegességek, Jfausz és JCorein divatámháza, 5>ápa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom