Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-06-24 / 25. szám

— Országos konferencia. A jövő hét második felében jun. 28-tól jul. 2-ig tartja Pápán országos konferenciáját a Magyar Evangéliumi Nőegyesületek Nemzeti Szövetsége, amelyre mindenkit szívesen lát. Ezzel kapcsolatban ünnepli meg a helybeli Református Nőegylet fennállásának 25 éves jubileumát. Több mint kétszáz vendég érkezik hozzánk csonka orszá­gunk távoli vidékeiről, mind az ottani egyletek kiküldöttei gyanánt. Akik emlékeznek még azokra a felemelő órákra, amelyekben húsvét hetében Kapi Béla evang. püspök tartotta a maga konferenciáit, azok tapasztalni fogják, hogy hasonló lelki épülésben lesz részük a készülő konferencián. A gyűlések színhelye a ref. főiskola tornaterme. Az országos konferen­cia gazdag programmjának vázlatát itt közöljük: Junius 28-án megnyitó ünnepély Kis József bibliamagyarázatával. Junius 29-én konferencia d. e. ifj. Viktor János és Szalay Terézia, d. u. dr. Misley Sándorné és Czeglédy Sándor elő­adásaival. Junius 30-án d. e. dr. Vass Vince és Viktor Gabriella, d. u. Pongrácz Józsefné, Karácsony Sándor és Muraközy Gyula előadásai. Julius 1-én d. e. Pongrácz József előadása és a M. E. N. N. Sz. közgyűlése. D. u. Koszorús Istvánné, Misley Ilona és Mándoky Erzsébet előadásai. Este tea-estély, melynek programmján Tankó Imi, Újvárossy Margit és Mesterházy László szerepelnek. Julius 2-án d. e. dr. Victor Gabriella és Takaró Géza előadásai. 11 órakor: A pápai ref. nőegylet jubiláris közgyűlése. D. u. vallásos estély a templomban, ennek szereplői Takaró Géza, Erdőss Vilmosné és lic. Rácz Kálmán. Este 8 órakor záró-összejövetel. Vezeti: Dr. Vass Vince. — Esküvő. Klein Aranka és Schleifer Imre egybekelési,ünnepélyére, mely junius 27-én Budapesten a Kazinczy-utcai templomban lesz, meghívjuk jóbarátainkat. Szalmavári Klein József és családja. — Okleveles tanítónők. A helybeli ref. tanítónőképzőben a hét elején fejezték be a képesítő vizsgálatokat, melyeken Németh István püspök elnökölt, míg a közoktatási kormányt dr. Nagy József egyetemi tanár képviselte. Si­keres vizsgájuk alapján tanképesítő oklevelet nyertek: Horváth Rózsi, Rácz Irén, Zsemlye Ilona, Alföldi Margit, Baka Irma, Bolla Irma, Bőhm Vilma, Deutsch Szeréna, Englert Rózsi, Fehérváry Rózsi, Hatvani Rózsi, Kaufmann Olga, Kiss Jolán, Miklós Rózsi, Nagy Krisz­tina, Németh Ilona, Németh Teréz, Palkovich Ilona, Rácz Irén, Stein Margit, Szente Mária, Takács Lidia, Tóth Ida, Tóth Ilma, Thurn Ilona, Vargha Ilona. Közülök az első három helyen megnevezettek kitűnő eredménnyel. — A pápai képző- és iparművészeti társulat junius 18-án a bencés főgimnázium dísztermében megalakult. Tisztikara a következő lett. Elnök: Tenzlinger József dr. polgármester; alelnökök: Boksay Endre, Losonczi Jenő, Lauer Gizella; ügyvezető: Barcza Leánder; főtitkár: Losonczi Jenő; mütárosok: Boksay Endre és Régner Pál; jegyzők: Kohányi Róbert és Gaál József; pénztáros: Gaál József; tiszteletbeli tagok: Rott Nándor dr. megyéspüspök, Gyurátz Ferenc ev. püspök, Németh István ref. püspök, Bárdos Rémig dr. pannonhalmi főapát, Ester­házy Tamás gróf, Dsida Ottó dr. tankerületi főigazgató, Gamerra. Alberta Mária^ bárónő és Karlovitz Adolfné; választmányi ta^ok: Herz Dávid, Virágh Teofil, Hermann László dr., Kristóffy Gyuláné, Dienes Tibor, Klebovics Béla, Répássy S. Gyárfás, Fa Mihály, Tóth István dr., Kőrös Endre dr., Kóródi Simon dr. és Blazovich Jákó. — Erdély pusztulása. Az oláh rabló­gazdálkodás Erdélyben az idegen tőkét elnyomja a román érdekeltségekkel szemben. Az állami bányák a szakértő magyar mérnökök és mun­kások kiüldözése és kegyetlen elnyomása, meg a karbantartás elhanyagolása miatt a fenntartási költségeiket is alig jövedelmezik s ezért ezeket sorra beszüntetik. Felsőbánya vidékének 300 bányája nagyrészben áll, munkásaik ki- és el­vándorolnak. A lupényi borzalmas katasztrófa még mindnyájunk élénk emlékezetében van. Igaz, a tanulságot ebből az esetből le is von­ták. Megállapították, hogy a baj oka az volt, hogy a bányával rendelkező Urikány-Zsilvölgyi r.-t. magyar vállalat még nincs nacionalizálva — elvették tehát ezt is. De immár évek óta hasztalanul ömlik el a sármási földgázak ren­geteg kincse, mely a Magyar Földgáz R.-t. tu­lajdonát képezte, azonban a megszállás után közvetlenül oláh kézbe került. A csőhálózat elkészült, de fölállítani nem tudják, az anyagi érdekeltségek marakodnak és Vásárhely, Kolozs­vár s egész Erdély ipartelepei várhatják az olcsó energiát. A vasutak lerongyolódása köztudo­mású. A fcaksisrendszer, sőt nem egyszer a nyilt zsarolás megkeseríti az utasok életét s megbénítja a kereskedelmi forgalmat. A Magyar­országból elhozott rengeteg vaggon és mozdony nagy részében tönkrement, a pálya olyan el­hanyagolt, hogy veszedelmes rajta a közlekedés. Lezüllött a posta is. Távirat, 'expresszlevél, egy­általában a gyorsaság és a megbízhatóság ma már ismeretlen fogalom a román postán. A helyzet az, hogy kincseivel nemcsak hogy nem Erdély állította talpra a királyságot, hanem ez rántotta magával Erdélyt a gazdasági zül­lésbe. — Az utolsó színházi estek. A győri színtársulat utolsó két előadásáról a következők­ben számolunk be : „Az árnyhalász", Jean Sar­ment színjátéka volt a szombati est műsorán. Érdekes pszichológiai problémát dolgoz fel a francia író, bár kissé szentimentális izzel, de kétségtelenül biztos, művészi kézzel. Rajz Ferenc (Jean) öntudatos megérzéssel játszotta a bete­gesen túlfinomult s a lelki élmények hatása alatt már-már a szellemi halálba sűlyedő, majd a szellemi épséghez s a reális világhoz gyenge akarással és vággyal visszatérni vágyó fiatal iró szerepét. Csáky Paula (Nelly) bájos, har­monikus játéka és Mezey (René) bár nem eléggé kidolgozott, de tehetségét így is kidomborító .alakítása járultak még az est sikeréhez. Bucsu-előadásul vasárnap a „Gólya" c. bohózat ment. Az előadáson némi idegesség volt észrevehető, úgy látszik, színészeinknek már a csomagolás, az éjjeli utazás járt az eszé­ben. Ám azért a közönség jól mulatott a darab vaskos komikumán. A függöny legördült, a színházban ismét átveszi a mozi „csendes birodalmát". x Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma — Budapest, Andrássy-út 8. és Szeged, Palla­vicini-u. 3. — felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérletl Rekapitulációi Minden felvilágo­sítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. — Az év leghosszabb napja junius 21. Ezen a napon fordulunk a nyárba. A dolgos magyar népnek ez a legkeményebb munkaideje. Szükség van a hosszú nappalokra, amikor a nap 16 órán keresztül fennragyog az égen s a hosszú hajnali és esti szürkület is jó néhány órával engedi megtoldani a munka idejét. Á magyar ember páratlan SZÍVÓS akarattal fel is használja az egész, hosszú nyári napot. Két­három óra csak a pihenője. A junius 21-iki leghosszabb nap után nem sokára megkezdődik az aratás, amit azután a cséplés követ. Fontos, nagyon fontos munka mind. Adjon az Isten erőt hozzá minden magyar embernek 1 — Pályázatok. Az Országos Hadigon­dozó Hivatal pályázatot hirdet a váczi Szilágyi Dezső internátusban megürült 4 helyre, amelyre olyan hadiárvák jelentkezhetnek, akik az elemi iskola IV. vagy VI. osztályát jelesen végezték s most lépendők a középiskolába. Ugyancsak a fent jelzett hivatal a kisbéri állami méntele­pen levő lovásztanfolyamra is hirdet pályá­zatot, amelyre 12 évet betöltött, testileg és szellemileg egészséges fiuk vétetnek fel, akik ott mint lovásztanoncok, egyúttal a polgári is­kolát is végezhetik s kiképeztetésük után a katonai szolgálatban is előnyös alkalmaztatást nyernek. A pályázatok feltételei, módozata és határideje tekintetében felvilágosítást nyújt a Hadigondozó Népiroda Pápa, Fazekas-utca 2. — A nyomdai munkabérek emelkedése. A pápai könyvnyomdái alkalmazottak munka­bére, amint az az ország minden nyomdász­városában történt, a drágaság fokozódására való tekintettel, e hó 12-étől kezdve automatice 11-5%-teli emelkedett. Természetesen, ez maga után vonta a nyomtatványárak emelését is. — Pénz találtatott; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon átveheti. — A Pápai Közgazdasági Bank f. hó 18-án tartott közgyűlése, az intézet fejlesztése érdekében, igen nevezetes határozatokat hozott. Kiemeljük ezek közül különösen az igazgató­ságnak a Győri Első Takarékpénztár igaz­gatóságával kötött s a közgyűlés által minden vita nélkül elfogadott egyezséget. Ennek az egyezségnek értelmében a Pápai Közgazdasági Bank újonnan 10.000 drb. részvényt bocsát ki. Ebből a 10.000 drb. részvényből a Győri Első Takarékpénztár 5000 darabot vesz át, 3334 drb. felajánltatik a régi részvényeseknek, 1666 drb. pedig szabadjegyzés útján nyer elhelyezést. E művelet végrehajtása után a Közgazdasági Bank alaptőkéje a mai egy millió koronáról három millió koronára emelkedik fel, maga az intézet pedig a vidéki nagyobb intézetek sorába lép. A közgyűlés, tekintettel a Győri Első Takarékpénztárral kötött egyezségre, az igaz­gatóságot a következő űj tagokkal egészítette ki: dr. Hanny Tódor kir. tanácsos, közjegyző, Csikvándi Ödön földbirtokos, Weisz Vilmos kir. tanácsos, a Győri Első Takarékpénztár ügy­vezető-igazgatója. A részvénykibocsátás egyéb feltételeire vonatkozólag utalunk lapunk mai számában a Pápai Közgazdasági Bank igaz­gatóságának közzétett hirdetményére. — Az elbocsátott tisztviselők meséje. Hogy milyen könnyelműen szerkesztik nálunk a legtöbb újságot, arra eklatáns példát láttunk a közeinapokban. Egyik lap (vagy tán vala­melyik kőnyomatos) világgá röpítette a hirt, hogy a kormány J/ 4 millió tisztviselőt elbocsát. Ezt a hirt minden további meggondolás nélkül majd minden fővárosi és a legtöbb vidéki lap szórul-szóra szépen lenyomatta. Egynek se jutott eszébe utánna gondolni vagy utánna nézni, hogy vájjon lehetséges-e, hogy az ország tiszt­viselőinek felét elbocsátják, mert hisz tudva­levőleg V a milliót tesz ki az összesnek száma. Hogy elbocsátás lesz, az biztos, az bármeny­nyire sajnálatos, elkerülhetlenül szükségessé vált, de hogy az */* millióból legalább Vb millió egyszerű rémmese, annyit egészen biztosan tudunk. x Tánciskola. Mérő József fővárosi tánc­tanár, szünidei tánciskoláját junius hó 37-én, kedden, a Griff-szálló nagytermében nyitja meg. Gyermek- és deák-kurzus d. u. 6—8 óráig. Külön klasszikus táncok tanfolyama a délelőtti órákban. Értekezni és beiratkozni lehet 25-től kezdődőleg Griff-szállóban levő lakásomon d. u. 3—5 óráig. — Rajzkiállítás. A pápai iparostanonc­iskola a tanév végével saját épületében rajz­kiállítást rendez, mely kiállítás folyó hó 29-én (Péter-Pál napján) délelőtt megtekinthető. Ugyan­akkor délelőtt 11 órakor jutalomdíjak kiosztása és évzáró. Az Igazgatóság. — Az új házak adómentessége. A hivatalos lap szombati száma közli az új épít­kezések adómentességéről szóló törvénycikk végrehajtási utasítását. E szerint 30 évi adó­mentesség illeti meg a bárki által épített új házakat, az olyan toldalék-építkezéseket, ame­lyekkel fennálló épület oly gyarapodást nyert, hogy ezáltal új adótárgy keletkezik. Husz évi adómentesség illeti meg az olyan toldalék-épít­kezéseket, amelyeket előbb fennállott, de föld­szintig lebontott és nem helyiségül szolgált épü­letrész helyébe ófalak vagy falrészek felhaszná­lása nélkül emeltek. Tizenöt évi adómentesség illeti meg az olyan átalakítást, amelynek követ­keztében közvetlenül az átalakítás előtti időben nem lakás céljára szolgáló épület vagy épület­rész lakássá alakíttatik át. A rendkívüli adó­mentesség a házadón felül a községi pótadóra is kiterjed, ellenben nem terjed ki az általános jövedelmi pótadóra, az országos betegápolási pótadóra, az útadóra, továbbá a közüzemi dí­jakra és a házak pótlékaira, a házbérfillérre, végül a kincstári bérhaszonrészesedésre sem. A jelen rendelet értelmében járó rendkívüli adó­mentességet csakis azokra az épületekre és épületrészekre lehet engedélyezni, amelyeket a törvény életbelépése, vagyis 1921 december 3l-e után, de legkésőbb 1924 január 1. napja előtt teljesen lakható állapotba helyeznek. Ehhez képest engedélyezni kell a rendkívüli adómen­tességet az olyan épületre is, amelynek építését már 1921 december 3l-e előtt megkezdték, de csak 1921 december 3l-e és 1924 január elseje közötti időpontban fejeztek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom