Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-05-21 / 21. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." Jók^i dicsőségét hirdetni gyönge ez a toll, méltatlan ez a papir, Jókai nagyságát magasztalni kevés — de mily nagyon kevés! — az a szobor, melyet félig készületlenül (a tervezett mellékalakokra és dombormű-részletre — pír lepi el arcunkat ezt hallva! — nem futotta a költség) a mai napon lepleznek le az ő pennája segítségével is nag^gyá és híressé lett hálátlan, bűnös fővárosban/ Jókai dicsősége betölti a földet, megtelíti a meghatott hála gyöngéd érzésével műveltek millióinak lelkét, Jókai nagyságát — aere aut marmore perennius, ércnél vagy márványnál maradandóbban ! — őrzik az egyetemes emberiség irodalomtörténetének lapjai. Még azok közül is, akik magányos óráikban Jókai szellemével szoktak társalogni, aránylag kevesen tudják, hogy bár nagy poétáink közül géniuszuk méreteivel mások is világirodalmi magaslatra emelkedtek, valódi világirodalmi ismeretségre csupán kettő tett szert, a két pápai diák: Petőfi és Jókai. Amivel Petőfi emlékének tartozik, azt becsülettel lerótta a magyar nemzet, amivel Jókainak adós, azzal ez a nemzedék, mint a jelek mutatják, még tartozásban fog maradni. Majd ha jön egy kor, melybén köztudattá válik, hogy elszakított és el nem szakított részek között legbiztosabb, szétszakíthatlan kapocs a kultúra, majd ha jön egy kor, mikor belátni és átérezni fogják, hogy nem szájas demagógok üres Jianda-bandája, de nagy szellemek alkoto munkája teheti egyedül nagygyá és boldoggá az országot, majd ha megjön az az idő, midőn nemcsak látványos bandériumokra futja a pénzünk, de marad még arra is, hogy a nemzet egyik legnagyobb fiának, teremtő ereje világirodalmi büszkeségének emlékművét dicsőségéhez és nagyságához méltóan és a maga méltó helyén fogják felállítani, akkör fogjuk tartozó hódolatunkat illendőképeii leróhatni Jókai iránt, akinek mai ünnepe csak előjátéka annak a fényes és örök ünnepnek, mit számára megértőbb és hálásabb századok tartogatnak s mig lesz nyomdabetü és lesznek olvasók, a világ végezetéig mindig megülni fognak! Régi és új nyelvek tanítását vállalom, hosszas tanárkodásom alatt kialakult saját módszeremmel. Akiben erős az akarat utasításaim betartására, 2 hónap alatt sajátíthatja el azt a tananyagot, amire az iskolában 10 hónapot fordítanak, latinból, görögből, franciából, németből. Jelentkezni lehet nálam a d. u. órákban, Jókai Mór utca 96. szám. Sarudy György. Csonka=Magyarország népessége. — Pápa város lakossága megfogyott. — A m. kir. központi statisztikai hivatal most tette közzé előzetes jelentését az 1920. évi január első napján megtartott népszámlálás eredményéről. Ez a jelentés egyelőre nem foglalkozik az ország nemzetiségi, felekezeti és szociális tagozódásával, hanem tisztán csak a lakosság számát, a lakosságnak Városok és megyénkint való szaporodását vagy csökkenését ismerteti. Csonka-Magyarország lakossága még megszállás alatt levő területek lakossága nélkül 7,840.832 lélekre rug. Még így megfogyatkozva is hatalmas, biztató szám ez! Nyolcmillió magyar szilárd, összefüggő, tímör tömbben még így összetörten, megalázva és kifosztottan is Európa keletén súlyos tényező marad, amellyel mindenkor és mindenkinek számolni kell. Ez a nyolcmillió magyar szilárdan áll az idegen népek tengerében, hogy egységes tömegében rejlő mágneses ,erejével, örökké ható vonzást gyakoroljon. Csonka-Magyarország szaporodása. »A népszámlálás előzetes eredménye szerint Magyarországnak jelenleg meg nem szállott területén, amelyben természetesen nincsen benn a délen nekünk itélt, de a szerbek által megszállva tartott terület, de viszont benne van az Ausztriának itélt Nyugatmagyarország, 7 millió 840.832 volt a népesség Száma. Az 1910. évi népszámlálás ugyanazon a területen 7,470.006 lelket talált, a szaporodás tehát 10 év alatt 370.826, vagyis kereken -5%. Az előző évtizedben az inegráns Magyarország lakossága 8'5°

/

0kal szaporodott, ehhez képest a most elmúlt évtized népnövekedése, amelyből csak négy év volt normális a többi pedig az óriási háborús veszteségek és elmaradt születések miatt majdnem mind passzív volt, nem is mondható nagyon alacsonynak. Ámde mivel a tényleges szaporodás körülbelül ugyanannyi (370.826), mint a természetes szaporodás (363.904), amely utóbbiba a, háborús veszteség nincsen beszámítva, nyilvánvaló, hogy körülbelül ugyanannyi embernek kellett a megszállott területről ide menekülni, mint amennyi volt* a háborús népveszteség és háború előtti* kivándorlási veszteség összege, más szóval a megszállt területekről való beözönlés számszerűleg teljesen pótolta a háborns veszteséget és a háboruelőtti négy év kivándorlását. A szaporodás megoszlása. Az 5%-os szaporodás természetesen most sem oszlott el egyenletesen a törvényhatóságok és országrészek szerint. Legkisebb volt a népnövekvés a Dunántúl, ahol csak 2'8%-ot tett ki, ellenben a Duna—Tisza közén 7 3°/

0-ot ért el. Budapest szaporodásának aránya alig múlja felül az országos átlagot. A főváros környékén azonban elég jelentékeny népnövekvés mutatkozik, ügy, hogy Pest vármegyénél még ebben az évtizedben is 12i%-ot tett a szaporodás, ami 123.840 léleknek felel meg. Legkedvezőbb még az eredmény, 8%> a most csak néhány községre terjedő Bács-Bodrogban. Komáromvármegyében, amelynek csak fele maradt meg, a tatai szénbányászat további fejlődése folytán mégis 6-8%-°

s népnövekvés mutatkozik. Az erősen megcsonkított Hontvármegyében 6

f9°/o» a szintén nem teljes Csanádban 6* 1 °/o a n

éPnövekvés aránya, ezekbe a vármegyékbe a megszállott részekről erősebb bevándorlás folyt. A teljes vármegyék közül hasonló népszaporodást csak Moson (6'1%) és Heves (6-3%) ért el. Ezzel szemben hat csonka vármegye népessége többé-kevésbbé megfogyott. Legfeltűnőbb a fogyás, Beregben (6

11 %)• A keleti részekben még Szatmár is 0'7%-os csökkenést mutat, a Dunántúl pedig három megye: Baranya 1'4%» Tolna 1'4% és Veszprém 0* 1 %-kal. Baranyában és Tolnában e kedvezőtlen eredményt jórészt az ott meggyökeresedett egy-gyermekrendszer idézte elő. Városok fejlődése. A városi törvényhatóságok népnövekvése szintén jóval kisebb volt, mint az előző évtizedben, bár kétségtelen, hogy a városi népesség számokban kifejezve most is jobban fejlődik, mint a vidéki. A megmaradt tiz törvényhatósági jogú város népessége ugyanis 5'9%-kal növekedett, a vármegyéké ellenben csak 4 4%-kal. A törvényhatósági jogú városok közül feltűnő népnövekvés mutatkozik a magyar közigazgatás alatt maradt Komárom-Újvárosnál, amelynek 1910-ben csak 2946 főnyi lakossága volt, most pedig 5989, népessége tehát több mint megkétszereződött, mert a komáromiak közül sokan átköltöztek a cseh uralom alól. Szegednek a szerb megszállás alatt lévő Újszegeddel és az alsó tanyákkal együtt már* 1910-ben 118.328 lakosa-volt, most pedig magában 109.896. Debreczen ezúttal szintén földerült a nagyvárosok sorába, 103.228 főnyi lakosságával s elég kedvezőep is fejlődött 1910 v óta, népszaporodása ugyanis 11'3%-ot tett ki. Kivüle még Győr és Miskolcz fejlődése volt normálisnak mondható, előbbi város népessége 12-9%, utóbbié 1 l'5°/q-kal növekedett 1910 óta. A törvényhatósági jogú városok közül fogyás csak Hódmezővásárhelynél mutatkozik, amelynek népessége 1591 lélekkel, vagyis 2'6%kai csökkent. Budapest és a vidéki városok. De nemcsak a törvényhatósági jogú városok, hanem a többi városok is jobban fejlődtek, mint a kisebb népességű községek. A mai Magyarország területén 1910-ben 82 városnak és községnek volt 10.000-nél több lakosa, most pedig 92 van ilyen. A főváros környékén fekvő néhány népes községben most is szinte amerikai arányú fejlődést látunk, ami részben megmagyarázza azt, hogy maga Budapest miért növekedett csak 5*2 %-kal. így Erzsébetfalván 30-2%, Rákospalotán 41-5%, Csepelen 42-9%. Pestszentlőrincen 47'6%, Czinkotán 59-3 °/

0 és Kispesten 66-3% a tizévi szaporodás aránya. Ha a szomszédos községeket Budapesttel összefoglalva, Nagy-Budapestnek* immár 1,184 516 lakosa van és a szaporodás 1910 óta 107.853 lélek, vagyis 100%. Nagy-Budapest fejlődése tehát úgy az országos arányhoz (5 0%). mi

nt 3 népesebb városok és községek arányszámához (7-3%) viszonyítva elég kedvezőnek mondható. Egyéb községek és városok közül említésre méltó szaporodást ért el Gödöllő, melynek lakossága 341 %-kal szaporodott (sok menekült helyezkedett el a nyári lakásokban), 'azután Felsőgalla (39"8%) szénbányászata révén, végül Kaposvár (22 3%) és Zalaegerszeg (22-7%)• Hódmezővásárhelyen kivül azonban még 11 népes város lakossága fogyott meg az utolsó évtizedben, ezek közül legfeltűnőbb Szekszárd fogyása 6 4 %-kal, de Pápa népessége is erősen visszafejlődött (4-5 %)> Fogyott Szarvas, Karczag és Gyöngyös lakossága is. , 1 ,