Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.
1921-04-02 / 14. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 kc * Pí P4 Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hi»zek egy isteni örök Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." VT Mi tette azt a csudaszámba menő dolgot, hogy a szegény, a lenézett magyar korona, amit már a háború tartama alatt összehajtós tréfával rongy" koronának neveztek el, mi okozta vájjon, hogy az utolsónak hitt papir darabka értékben egyszerre váratlanul emelkedni kezd, immár kétszeresen tetézi a levitézlett osztrák koronát s az újdonsült államok papirértékét ha még nem is közelíti meg, de mindenesetre jelentékeny feléjük iramodást mutat. E csuda (dehogy csuda! — materialista világunk csudát hogy birna ki? tehát:) e jelenség okát sokan pénzügyi politikánk biztosabb mederbe terelésében vélik feltalálni, de mi azt hiszszük, hogy más, sokkal mélyebben fekvő okról kell itt beszélnünk. A magyar föld ősereje, e bár rettenetesen megcsonkított törzsnek elpusztíthatatlan energiája, kezdi immár bátrabban és büszkébben mutogatni képét annak a világnak, mely a múltban nem egyszer megtanulta bámulni ez őserőt, ez örök energiát, de mindig elfelejtette és emiatt újra és újra végleg eltemetettnek tartotta Magyarországot. Amint csalódott a világ a ta'tárdulás, a török uralom, 49 vérbefojtása után, úgy, de még ügyabban csalódni fog most is. Egyik jele már mutatkozik ennek: a korona — ha a héten kissé ingadozott is! — emelkedik, a többi pedig követni fogja ezt! REFORMÁTUS főiskola (agy csoportokban. Önérzetük, műveltségük és zegénységük szabja meg igényüket: egészséges, pormentes helyen kis családi ház, egy pár száz négyszögöl konyhakerttel, kis baromfiudvarral ; lehetőleg közel a foglalkozási helyhez, a bevásárló forrásokhoz, az iskolákhoz. És mindezt tisztviselői fizetésükből akarják megszerezni. Városi érdek is, mert megszünteti a lakáshiányt és adóalannyá válik; állami érdek is, mert a tisztviselő szabad ideje munkájával enyhíti a megélhetés nehézségeit. Mi ezzel szemben a megértés? Az, hogy amikor a kormány rendelete — mely csak segítő szándékú lehet — könnyíteni akar a tisztviselők sorsán, akkor illetékes tényezők (tisztviselők) vagy más jószándéku egyének azt hirdetik, hogy egy-egy házhely 30—40 ezer koronába fog kerülni. Igen, mert magánosok kis telkeit szánták a tisztviselőknek. Azt ajánlják, hogy be kell építeni a város területén levő üres telkeket, akármilyen kicsinyek és zsúfolt környezetüek, mert ott már van út, viz- és villamvezeték. Mégis ugyanazon egyének olyan telkeket vettek tervbe, amelyeknek mentén vagy út nincs, vagy viz- és villamvezeték nincs. A várost A „Kertvárosiról. Ezzel a kérdéssel már évek óta foglalkoznak a közszolgálati alkalmazottak. Egyesületbe tömörültek, egy táborba hajtotta, sodorta őket a tömeges építkezésből remélt előny, a mérséklet és józan belátás aziránt, hogy az állam a katasztrófák között nem képes végzett munkájukhoz mérten, megélhetésüket biztosító fizetéssel ellátni őket; azután a nélkülözés, a szegénységben való közösség, meg az őrlődés a nagy társadalmi kavarodásban a jómódú termelők és a gazdagodott kereskedők között. Csaknem mindenki szabadon emelhette munkájának árát, csak ez az osztály nem. A társadalom részéről kevés volt és ma is kevés a megértés irántuk, pedig épp úgy szolgálják nélkülözések között is embertársaik ügyét, mint azelőtt és ha a társadalomnak ingyen munkásokra van szüksége ideálok ébrentartása és az általános nemzetnevelés érdekében, közülök kerül ki; ha nemes célokért anyagi áldozatra volt szükség, elől jártak ők; ka a magyar nemzet kulturai fölényét kell műveletlen elnyomóinkkal szemben a világ előtt igazolnunk, kiveszik részüket és ha majd nemsokára a területi integritásért mélyen érzett keserűségének ez az osztály fegyverfogásban adhat kifejezést: az elsők között lesz ő ott is. Egy az érzésük, egy az akarásuk a közös sorsban. Kertvárost akarnak létesíteni egyesült erővel, nem szétszórva a város egy-egy telkén, hanem akarják kimélnL az utak és vezetékek nagy költségétől. De*szen a tisztviselők sem tudnak a mai árak mellett építtetni, amikor építtetni lehet, akkor a város is olcsóbb árakon csináltathatja az utat és vezetékeket, és akkor csaknem mindegy, hogy hol csináltatja a hiányzókat. Meg nem értést, méltánytalanságot látnak a tisztviselők abban is, hogy őket a város perifériáin, a pordányban, más gondolkozású, más lelkű környezetben, poros utcák tömött házai közé akarja a városi bizottság elhelyezni. (Korona utca, Somlói-út, Verbőczy-utca, Acsádi-út, Teleky-utca, Tamás-utca, Sorompóutca, Győri-ót jobb oldala, Czelli-út mente). Közel 300 törpebirtokosnak a város középpontjától legnagyobbrészt messzefekvő telkeit jelölte ki az előkészítő bizottság. Ezzel szemben a grófi uradalom birtokából éppen azt a részt hagyta ki, amelyet fekvésénél, közelségéoél fogva kért a tisztviseiőség. A nem várt elbánásnak és felfogásnak tulajdonítható, hogy a régebben reménykedő közszolgálati alkalmazottaknak a fele kért ma házhelyet és fizette be az előzetes költségeket, a másik fele reményét vesztette. Bizony, a nemzet gerince más elbánást érdemel. Hiszi a tisztviselők kitartó része, hogy a most, április 8-án megalakuló házhelyrendező bizottság megértéssel, méltányossággal és a legjobb indulattal kezeli egy nélkülöző, de béketűrő nemzedék életbevágó ügyét. Egy tisztvis ei ő. SÍREMLÉKEK SÍRKÖVEK , SIRDISZEK valamint KATONAI SÍREMLÉKEK tervezését és készítését vállalja » „KURGÁN" szobrász művészek társasága, Megkeresésre tervrajzokat küldünk. CÍM: „KURGÁN" TEMETŐ-MŰVÉSZETI VÁLLALAT Budapest, VI., Teréz-körut Í7. Április. — Pápa város történelmi naptára. — 5-én, 1848. Városunkban Strausz Antal ügyvéd a márciusi események folytatásaképen leszedte a lutris boltok kétfejű sasos címereit, erre azután a posta és más hivatalok is követték a példát, sőt sárga, fekete színű tárgyaikat is nemzeti színűre festették be. 6-án, 1918. A városi közgyűléstől Mészáros Károly polgármester, tekintettel egészségi áliapotára, kéri nyugdíjaztatását. A közgyűlés és városunk egész közönsége is sajnálattal vette tudomásul Mészáros Károly polgármester nyugdíjba vonulását, mert polgármestersége idején igen sok korszerű intézménnyel haladt előbbre városunk. így a városi vízvezeték létesítése, a Kossuth-utca megnyitása, az Erzsébetvárosrész, tisztviselőtelep építése, jéggyár, közvágóhíd felállítása, valamint az Erzsébetliget létrehozása megörökítették polgármesteri munkásságát városunk történetében. 7-én, 1656. „Nemzetes Botka Ferenc uram", kit már a Wesselényi szövetkezésből ismerünk, közbecsülésben állását bizonyítja, hogy özv. Kutassy Mihályné is őt teszi meg végrendelete végrehajtójául, amelyben irja: „Pápai majoromat, kertemet, Mátyusházi és Asszonyfalvi rétjeimet hagyom a pápai prédikátoroknak, mindennemű ingó vagyonomat a pápai református eklézsiának, bízván azoknak kiszolgáltatását Nemzetes Botka Ferenc uramra". 8-án, 1582-ben született Esterházy Miklós, a grófi család hírnevének és gazdagságának megalapítója. Kiváló történetírónk, Ipolyi Arnold irja, hogy a család a XlII-iJk században még Salamon néven volt ismeretes. E régi időben a pozsonyi vár jobbágyai emeltek ellenük panaszt amiatt, hogy Általutja nevű falut tőlük elvették. A király ekkor perdöntő párbajra ítélte őket és a párbajban Salamon nemzetség győzött. így Általutja az övék lett. Két testvér osztozott a birtokon: Illés és Péter. Illés a maga számára házat építtetett, de Péter megelégedett a birtokon volt szerházzal. A nép azuták amannak utódait Ulésházyaknak, emezét Szerházyaknak nevezte. Szerházy Benedek azután Zsigmond királytól címeres nemesi levelet nyert és elvette Galántáról Bessenyey Ilonát, ezért a fiuk már Galántai Esterházy Ferencnek irta magát, ő meg Illésházy nádor testvérét vette nőül. Ezen család tizedik gyermeke volt Esterházy Miklós, aki viszont első nejéül az igen vagyonos özv. Mágocsy Ferencnét vette el, kinek kezével tizenegy uradalom jutott Esterházy kezére, mivel a napa Dersffy Orsolya Oláh Miklósnak, az esztergomi érseknek volt örököse. Özv. Illésházy né ekkor irta neki: „Ha immár a dolog meglett, valamint és valahogy lett, nevezetesen az özvegy a gyászév letelte előtt ment férjhez, adja Isten jövendé tisztességére és előmenetelére, s a többi atyafiaknak is hasznukra és előmenetelükre, mert talán az Isten ő érettük is adta kegyelmednek ezt a szerencsét". Erre válaszolta Esterházy: .Ezen házasságból kárt nem vallott sem a kegyelmetek családja, sem hazánk, azért őt társul vettem". De alighogy született kicsiny fiuk: István, édes anyját már 1619-ben elvesztette, ekkor gróf Esterházy Miklós egy másik özvegyet, a szintén igen gazdag özv. gróf Thurzó Imrénét, báró Nyári Pál egyetlen gyermekét Krisztinát vette nőül, az ö kezével került Pápa a család birtokába. 14-én, 1802. A pápai róm. kath. hivek örömmel értesültek I. Ferenc királyunk azon szándékáról, hogy a pálosok volt gimnáziumát megnyittatja, lépéseket tesznek tehát az V. ét VI. osztályok felállítása ügyében is, ezért Pacsay
