Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-03-19 / 12. szám

ragaszkodó hűségnek is, amellyel Sopron vá­rosa s vele egész Nyugatmagyarország az ezer­éves magyar haza iránt viseltetnek. Hangulatos megnyitó beszédet Fadgyas Aladár s.-lelkész mondott, Szabó Géza és Vörös Lajos lelkes szavalatokkal, Kunszt Margit csinos zongora­számmal, Seffer Béla és Kosztka Vilmos kuruc­nóták pompás játszásával, a gyülekezeti ének­kar sikerült karénekkel működtek közre. A főiskolai ifjúság március 15-én délelőtt ünnepelt. Reggel 9-kor az egész ifjúság isteni­tiszteleten vett részt a ref. templomban, amikor is lic. Rácz Kálmán vallástanár lélekemelő fohászban kért áldást a balsors sújtotta magyar hazára. Délelőtt 11-kor az ifjúság és rengeteg résztvevő közönség a honvédszobor köré gyűlt össze. Himnusz után Szalay Benő nagy hatás­sal szavalta el Tóth Endre lendületes pályadíj­nyertes ódáját, melynek utol só két versszaka így hangzik: Csak hivó jelre, harci kürt szavára Várunk csupán, mig fel nem hangzik És akkor újra szerteszét e honba' Mindenki szent örömben osztozik. És elmegyülik majd mind a nagy csatába, Hol szép hazánkért kell majd ontni vért, Mert rab hazában, koldusként nem élünk, De száz halállal bátran szembe nézünk S ha kell od'adjuk éltünk e honért! Lesz még virágos március itt akkor, Felzúg majd itt a szent öröm szava. Feledve lesz örökre bú s a bánat, Hisz nagy lesz ismét Árpád szép hona! Mienk lesz újra Bánát rónasága, Mienk a Kárpát zúgó bércfoka! Leszünk mi büszke, szép, szabad nép, Mert ajkunkon a jelszó mindig az még: Rabok mi nem leszünk nem, nem, soha! Az ünnepi beszédet Gáty Ferenc ifj. elnök mondta, tüzes lelkesedéssel újítván meg 48 emlékezetét és fogadalmat tevén, hogy a sza­badság eszméihez ragaszkodni fognak. Miután Rezenka Jenő nagy hévvel elszavalta a Talpra magyart, az ünnepet a Szózat eléneklése zárta be. A színházi ünnepély este fél 7 órakor kezdődött zsúfolt ház előtt. Megnyitóul a főisk. zenekar Tóth Lajos mesteri vezetésével kuruc­dalokat énekelt a tőle megszokott szabatosság­gal, majd Tóth Endre saját szerzeményű, pálya­díjat nyert ódáját szavalta el lelkes hévvel, a főiskolai énekkar pedig a magyar ifjúság dalát énekelte pompásan. Ezután színielőadás követ­kezett: „Az emigráns", korrajz 3 felvonásban. Az előadás öt erős oszlopon nyugodott. Ez öt oszlopot Veress László, Szűcs Iduska, Szalay Juliska, Parais Árpád és Gáty Miklós alkották, akik a főszerepekben olyan kitűnő alakítást nyújtottak, amely már elérte a művészi nivót, s hivatásos színészek együtteséből is kiemel­kedelt volna. Hozzájuk stílszerűen illeszkedett Tóth Kálmán, Rezenka Jenő, Kádár Boriska, Tótik Károly s a mellékszerepben Hatvani Rózsika, Csizmadia Dániel, Kántor Dezső, Szűcs Gyula, Gáty Ferenc, Varga Péter, Káldus Jenő és Tóth István ügyes játéka. A kr.zönség fe­szült érdeklődéssel kisérte az előadást, s tet­szésének gyakran adott sürü tapsokban kifeje­zést. Az első felvonás után Győrffy Rózsika, Hatvani Bözsike, Jílek Irénke, Kis Rózsika, Na?y Piroska, Seregély Mata, Szolga Mariska, Tóth Ilonka, Barabás Árpád, Burgyán Károly, Czike János, Gaál Iván, Horváth Lajos, Kovács Elek, Szakái Ernő és Szalay -Benő körmagyart lej­tettek, amit háromszor is megismételtetett a tánc szépségétől megigézett közönség. A szín­darabot Kapossy Lucián tanár rendezte avatott kézzel, a táncot pedig Laky József tánctanár tanította be. — Másnap az előadást ugyancsak zsúfolt ház előtt megismételték. A ker. szoc. párt és az Ébredő Magyarok ünnepélye közvetlenül csatlakozott d.e. az ifjúságé­hoz. A kath. főtemplomban tartott istenitiszte­let után hosszú menetben, zászlók alatt vonul­tak fel a Széchenyi-térre. Itt a tanítóképző zenekarának játéka után Szűcs Dezső nemzet­gyűlési képviselő mondott osztatlan figyelem­mel hallgatott nagyszabású beszédet. Mai nehéz helyzetünkben főkép azt domborította ki, hogy nem a márciusi eszmék terméketlensége idézte ezt elő, hanem a társadalom anyagiassága, a züllésnek indult magyar közélet s a nagy összetartó isteni és emberi erők meglazulása. Maguk az eszmék ragyogóak maradnak s ha azok a maguk tisztaságukban megvalósulnak, akkor az ország ismét nagy és virágzó lesz és sértetlenségét visszaszerzi. Lelkes éljenzések és taps hangzott fel a dörgő hangon előadott, tartalmas szónoklat után. A zenekar a Szózatot játszotta, majd a Kossuth-nóta hangjainál osz­lott szét a hatalmas nagy tömeg. Tartalmas műsorral ünnepelte meg nagy közönség jelenlétében március emlékezetét az állami tanítóképző is. Szép ünnepi beszédet mondott Papp Vendel. Nagyon tetszettek az ének- és zenekari számok, valamint az előadott szavalatok és melodráma. Hasonlólag lelkes, inkább hazafias jellegű ünnepélyeket rendeztek az összes többi tanin­tézetek is. Az iparosifjak önképzőköre vasárnap este tartotta hazafias ünnepélyét nagy közönség je­lenlétében. Gáty Miklós ünnepi beszéde után szinre került a Mindnyájunknak el kell menni c. hazafias színdarab, melynek főbb szerepeit zajos tapsok között igen ügyesen játszották Kerekes Károly, Borsoveczky Károly, Kulcsár Pál, Dittrich Antal, Kerekes Teruska, Horváth Manci és Kis Manci; de kitűnően alakítottak a többi szereplők is. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — Személyi hir. Dr. Mezey Kornél köz­kórházi igazgató-főorvos, az Irgalmasreid ope­ratőr főorvosa az e hó végén Berlinben tartandó nemzetközi sebészeti kongresszusra nyervén meghívást, f. hó 18-tól a hó végéig nem rendel. — Új árvaszéki elnök. A f. hó 17-én tartott folytatólagos törvényhatósági vármegyei közgyűlés töltötte be a Takács Ádám elhuny­tával megüresedett árvaszéki elnöki állást. A kiváló főtisztviselő állására árvaszéki elnöknek Kletzár Miksa árvaszéki ülnököt, az ő meg­üresedett helyébe pedig dr. Papp Sándor kir. járásbirósági jegyzőt választották meg. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli református egyházkerület április hó 20-án városunkban rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek egyetlen tárgya Balogh Jenő ny. igazságügy­miniszter, v. b. t. t., az egyházkerület újonnan választott főgondnokának ünnepélyes beiktatása lesz. — A közgyűlést megelőző napon a kerü­leti bíróság fog ülésezni. — A vértanuk emlékezete. A felsővá­rosi róm. kath. olvasókör ez évben is kegye­lettel ülte meg vértanú-tagjainak Mórocz Antal­nak és Stefanics Istvánnak emlékezetét, kik 1919 március 15-én a vörös terror áldozatai lettek. Délelőtt a plébánia-templomban gyász­istenitisztelet volt, melynek végeztével a kör tagjai kivonultak a Kálvária-temetőbe, hol a vértanuk sirján koszorút helyeztek el s ez alka­lommal dr. Tenzlinger József polgármester, a kör elnöke és Szűcs Dezső nemzetgyűlési kép­viselő a kör és a város soha nem muló kegye­letét és háláját kifejezésre juttató, megható beszé­deket mondtak. — Változás az állami tanítóképző vezetésében. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kötse Istvánt, a helybeli állami tanítóképző igazgatóját Budapestre, központi szolgálattételre rendelte be s helyébe igazgató­nak Sarudy Ottót, a kolozsvári állami tanító­képző menekült igazgatóját nevezte ki. — Harang-akció. A pápai evangélikus egyház kebelében élénk mozgalom indult meg, hogy elrekvirált második harangjuk helyébe mielőbb újat szerezzenek. A mozgalom iránt igen szép érdeklődés nyilvánult meg s máris többen tekintélyes összegekkel siettek támo­gatására. A pénzügyi bizottság egyébként leg­utóbbi gyűlésén úgy határozott, hogy az egy­ház tagjait a presbitérium kiküldötteivel sze­mélyesen keresteti fel gyűjtés eszközlése végett. Ismerve a helybeli evangélikusok ^ buzgóságát, áldozatkészségét, azt hisszük, a nemes irányú akció hamarosan célhoz jut. — „Ébredj magyar nép!" E cimen múlt szamunkban egy nagyon szép hazafias költeményt közöltünk. A vers alól részben a kézirat hiányossága, részben a revíziónál történt elnézés következtében kimaradt a szerző: Medgyaszay Vince neve, amit e helyen sietünk pótolni. — A pápai tejgazdasági szakiskola. Sidlovits Lajos, a sárvári tejgazdasági szak­iskola igazgatója a mult héten Pápán járt és megbeszélést folytatott a járásbeli tejtermelők­kel az iskola itt való létesítése esetén felállí­tandó tejüzem felől. A tejüzem legalább 8000 liter tej befogadására létesülne. A létesítés ösz­szes költségeit — épület-, gépberendezés stb. — 12,000.000 K-ra irányozza elő. E nagy összeget részvények, illetve üzletrészek jegyzése útján kellene előteremteni. A terv nagyjában ugyanaz, mint amelyet a „Pápavidéki Gazdák Szövetsége" 1920 őszén kidolgozott és annak­idején e lap is ismertetett. Első volna Pápa város tejjel való bőséges ellátása; az e célra nem szükséges tejet dolgoznák fel vajjá és sajttá. Az iskolát magát a földmivelésügyi mi­nisztérium állítaná fel és két tanfolyamból ál­lana. Az alsófokura földmives-iskolát, a maga­sabb fokura gazdasági akadémiát végzett egyé­neket vennének fel. Lennének időszaki tan­folyamok is, tejellenőrök stb. kiképzésére. — Esküvők. Dr. Haas Jenő helybeli ügyvéd, folyó hó 22-én d. e. 11 órakor tartja esküvőjét Bakonyi Klárika úrhölggyel Győrött, Baross-út 11. szám alatt. (Minden külön értesí­tés helyett.) Sdiwarcz Jolán (Ugod) és Schwarcz Lajos (Ajka), folyó évi március hó 22-én délután 3 órakor Pápán, Korvin-utca 6. sz. alatt tartják eskövőjüket. (Minden külön értesítés helyett.) Strasszer Ernő (Ravazd) és Steiner Fran­ciska, Steiner József helybeli marhakereskedő leánya folyó hó 22-én délután 2 órakor tartják esküvőjüket az izr. templom udvarán, melyre jóbarátaikat és ismerőseiket ez úton tisztelettel meghívják. (Minden külön értesítés helyett.) — A húsvéti menetrend. A húsvéti forgalomkorlátozásokat a Máv. vonalain folyó hó 19-én léptetik életbe. A korlátozások idejére a következő menetrendet állapították meg: Március 19-én és 20-án a jelenlegi korlátozások maradnak életben. 21., 22. és 23-án a Pápáról éjjel 1 óra 32 perckor Budapest felé induló és onnan hajnali 4 óra 53 perckor érkező vonat elmarad. Március 24., 25., 26., 29. és 30-áa csak azon vonatok közlekednek, amelyek ez idő szerint szombaton is közlekednek. Húsvét napján és húsvét másnapján kizárólag a vasár­napokon közlekedő vonatok maradnak forgalom­ban. — Gazda-nap. E hó 13-án, vasárnap a helybeli gazdák számos vidéki gazda közre­működésével megalakították a helybeli kisgazda­pártot és megünnepelték március 15-ét. Az ala­kuló közgyűlést a Felsővárosi r. kath. Olvasó­kör tapolczaparti kerti helyiségében tartották, amelyen Sziráky Pál, Letenyei Pál nemzet­gyűlési képviselők és dr. Mohácsy Lajos, a Veszprém vármegyei kisgazdapárt elnökének beszédei után egyhangúlag kimondották az orsz. kisgazda párt helyi szervezetének meg­alakítását. Az elnökség tagjaiul ifj. Kovács Sándort, Ruip Jenőt és Tálos Sándort válasz­tották meg, s megválasztották a választmány tagjait is. A pápai választókerület pártszerveze­tének elnökéül pedig Szakács Dánielt kiáltot­ták ki. Legközelebb megalakítják a választó­kerülethez tartozó községekben is a pártszer­vezeteket, amelyeknek elnökei egyúttal a köz­ponti választmány tagjai is lesznek. — Este a színházban ünnepelték március 15-ét. A pad­sorokat, a páholyokat gazdáink és azok család­tagjai töltötték meg, ismeretlen arcú, jóképű vidéki magyart is nagyon sokat láttunk a közön­ség sorai között. Az ünnepélyt a ref. énekkar nyitotta meg, Jílek Ferenc karnagy vezénylése mellett szépen elénekelvén a Himnuszt. Meg­nyitó beszédet dr. Mohácsy Lajos mondott. Hazafias hévtől áthatott szép beszéde, melyben a gyűlölködés megszüntetésének, a nemzet egybeforradásának szükségességét hangoztatta, nagy hatást tett a közönségre. Tóth Sándor szavalata után az ünnepi beszédet Sziráky Pál nemzetgyűlési képviselő — egyszerű pestmegyei kisgazda^ — tartotta meglepő szónoki készült­séggel. Ő is történeti vonatkozások kiemelése mellett főkép annak szükségét hangsúlyozta, hogy értse meg végre a magyar a magyart, szűnjön meg közöttünk a pártviszály, a békét­lenkedés, hogy vállvetett erővel dolgozhassunk szerencsétlen hazánk újjáépítésén. Hosszan, melegen megtapsolták. Tömböl Ferenc csengő

Next

/
Oldalképek
Tartalom