Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-03-05 / 10. szám

Olyan ez a könyv, mint a jó szakácskönyv. Meg akarom íudni, hogy p!. mikép lehet sikerrel kendert termeszteni, elolvasom a fonalas növényekről szóló részt s aszerint járok el. Az eredmény biztos. Szerző mávét elsősorban tankönyvnek szánta, de óhajtandó volna, hogy minél több gazda megszerezze, mert ha gyakorlati tapasztalatait elméleti ismeretekkel bővíti, annak csak hasznát fogja látni. Ma már a földmivelés is bizonyos tudást feltételez. Nem elég csak a földet az ősidőktől megszokott módon, „a régi öregek módjára" művelni, hanem igénybe kell venni a technika vívmányait: a tökéletesített gazdasági gépeket, — a chemia produktumait: a műtrágyákat, amelyeket helyesen használva, illetőleg a talaj vegyi összetételéhez alkalmazva, a többtermelést, amire nemzetgazdasági szempontból oly nagy szükségünk van, sikerrel kultiválhatjuk. A tudás — hatalom. Mindt yájunknak tanulnunk, ismereteinket gyarapítanunk kell, hogy többet tudjunk. Tanulnia kell a belterjesen gazdálkodni akaró gazdának is. Ezért melegen ajánljuk a földmiveléssel foglalkozók figyelmébe Tar Gyulának most megjelent Részletes növénytermelés cimü könyvét, amely felettébb alkalmas a szakismeretek gyarapítására. A 160 oldal terjedelmű, csinos kiállítású könyv ára 100 korona ; kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország

1 — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — A TEVÉL pápai megalakulása. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1921 március hó 10-én, budapesti központja közreműködésével hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepségre Budapestről leutaznak: Lázár Andor dr. ügyvéd, Imre Sándor dr. államtitkár, Czettler Jenő dr. egy. tanár, nemzetgyűlési képv., Tasnádi Nagy András dr. nemzetgy. képv., Szűcs Dezső, városunk képviselője, Krisztics Sándor dr. egyet. m. tanár, a Liga főtitkára, Basilidesz Mária operaénekes, a m. kir. Operaház tagja, Keszler Ede dr. kir. ügyész, Keszler Edéné, Toronyi Qyula tenorista, a m. kir. Operaház tagja, Szappanyos Gerő dr. tárogatóművész, Karácsonyi István m. kir. Operaházi karnagy. — Programm. I. Megelőző nap, 9-én délután 2 órakor a budapesti küldöttség ünnepélyes fogadtatása az állomáson. II. 10-én d. e. 10 órakor könyörgő Istentisztelet Magyarország Épségéért az összes templomokban. A róm. kath. templomban Basilidesz Mária, a református templomban Toronyi Gyula operaénekesek egyházi énekeket adnak elő. III. Istentisztelet után népgyűlés a Főtéren, melyen dr. Tenzlinger József polgármester megnyitó beszéde után dr. Karaffiáth Jenő és dr. Tasnádi Nagy András fognak beszédet tartani a területi integritásról. IV. Délután 5-kor alakuló közgyűlés a városháza nagy tanácstermében. V. Este fél 9 órai kezdettel a városi színházban hazafias estély a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd: Dr. Lázár Andor, a békedelegáció tagja, franciaországi élményeit adja elő. 2. Basilidesz Mária, a m. kir. Operaház tagja, művészi irredenta dalokat énekel. 3. Dr. Keszler Ede kir. ügyész és 4. dr. Keszler Edéné irredenta verseket szavalnak.- 5. Toronyi Gyula tenorista énekel. 6. Dr. Szappanyos Gerő tárogatóművész kurucdalokat ad elő. Az énekszámokat Karácsonyi István operaházi karnagy kiséri zongorán. Jegyek elővételben Kis Tivadar könyvkereskedésében kaphatók. Lobogózzuk fel házainkati Mindenki ott legyen, aki magyarnak érzi magát! — A rendező-bizottság. — Tanári beosztás. A földmivelésügyi miniszter Holbok Ede gazdasági tanárt a pápai állami tanítóképző-intézet mellé osztotta be és egyúttal megbízta őt Veszprém vármegye területére a gazdasági vándortanári teendők ellátásával is. — A fahivatal hivatalos óráit felek részére reggel 8-tól délelőtt 11 óráig tartja. A városmajori fára kiadott utalvánok beváltása reggel 8 órától délután 2 óráig eszközöltetik naponta. — A közélelmezés új vezetője. Nagy Zoltán lemondván a helybeli közélelmezési hivatal vezetéséről, több pályázó közű! a városi tanács Tánczos Antalt, a tisztviselők fogyasztási szövetkezetének volt ügyvezető-igazgatóját bizta meg a hivatal vezetésével. Tánczos Antal hétfőn már el is foglalta hivatalát. — Tejgazdasági szakiskola Pápán. Még a mult nyáron mozgalom indult meg a sárvári tejgazdasági szakiskolának Pápára leendő áthelyezése iránt. Legközelebb ez ügyben a pápai járás tejtermelői értekezletet tartanak. A terv ugyanis az, hogy az iskolával kapcsolatban nagyobb szabású tejüzemet létesítenének, mely természetesen sajtkészítésre is be lenne rendezve. A tejüzemet részvénytársasági, vagy szövetkezeti alapon létesítenék, olyanformán, hogy a részvények, illetőleg üzletrészek bizonyos hányadát a Földmivelésügyi Minisztérium, a többit az érdekeltség venné át. Csak azután az ismeretes pápai helyhiány útját ne állja a dolognak; erre a célra bajos a városban megfelelő helyiséget találni, ahol a „Pápavidéki Mezőgazdák Szövetkezete" raktárnak alkalmas helyiséget sem tudott kapni, hanem csak az uradalom szívességéből jutott ahhoz. — A ref. leány egyesület estélyei. A református leányegyesület hétfőn és kedden fényesen sikerűit estélyeket rendezett a szinházban. Az előadások iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jegyeket már előtte való napokban teljesen elkapkodták. A nagy érdeklődés indokoltnak bizonyult; a finom Ízléssel összeválogatott műsor rendkívül kellemes szórakozást nyújtott a zsúfolt házak diszes közönségének. Az első est élőképpel kezdődött. Losonczi Jenő főgimn. rajztanár művészi kompozíciójában Attila udvarát mutatták be. A gyönyörű kép, amelyben az aranyifjuságon kívül városunk szépséges fiatal hölgyei szerepeltek, olyan effektust keltett, hogy a közönség háromszor is látni kívánta. Gáty Ferenc, Gáty Miklós, dr. Kiss László és Alexay Barna jeles muzsikusok két zeneművet adtak elő alapos készültséggel, melyek közül főként a melodikusabb második szám keltett tetszést. Medgyasszay Gy. Vince, a lapunk hasábjairól is ismert kiváló költő-pap, költeményeiből olvasott fel zengzetes orgánumán. A szebbnél-szebb poémákat a hazafias bánat boruja járta át, de felcsillant mindegyikből a remény, hogy lészen még eltiport nemzetünknek feltámadása. Ez a gondolat különösen a legutoljára felolvasott Legenda cimü versben jutott megkapó módon kifejezésre. A költemények osztatlan mély hatást keltettek. Pap Zoltánná, hangversenyeink behízelgő hangú, kedvelt énekesnője, operarészleteket énekelt, gyarapítva sikereinek számát. Befejezésül a Csiribiri cimü vígjátékot adták elő. A címszerepben Krausz Adrienne bájos naivitással, kedves közvetlenséggel és humorral, kész színésznővel vetekedő biztossággal játszott, Kálmánné Szőllősy Karola pompásan társalgott; Szabó Ily kitűnően játszott, Faragó Irén bátor fellépésével ért el szintén teljes sikert. A darabot rendező Anday Ferenc a deresedő, szerelmes agglegényt nagyon jól személyesítette meg. A második est műsora egyetlen pontból állott. Ismeretlen szerzőnek, Zachariásné Kallós Ilonának ismeretlen népszínművét, a Titkot mutatták be kitűnő előadásban. Szinte megfeledkeztünk róla, hogy műkedvelők vannak a színpadon, oly pompásan pergett a darab. Víz Baba a műkedvelő társaság primadonnája, vezetett a sikerben. Nagyon csinosan énekelt s játékában az érzelmek egész skáláját szólaltatta meg. Nyílt színen is többször megtapsolták. Szalay Juliskának drámai erő lüktetett játékában. Szerepét teljes belemélyedéssel, művésziesen játszotta meg. Lauer Gizella született komika. Minden szava, minden mozdulata hangos derültséget keltett. Szabó Erzsi szemrevaló menyecske volt. A férfiak közül első helyen kell felemlítenünk Anday Ferencet. Hivatásos színész ugyan, de ilyen mértékkel mérve is élvezeteset nyújtott. Orgánuma kellemes, játéka kifejező, ment minden mesterkéltségtől. Nótáit is szívesen hallgattuk. A komikumot Parais Árpád és Tóth Endre képviselték, kik egymással vetélkedtek a közönség mulattatásában. Gáty Miklós lelki fájdalmának tolmácsolásában részvétre indító volt. A többi, kisebb szereplők is derekasan alkalmazkodtak a kitűnő együtteshez. A tömegjelenetek festőiek voltak, impozánsan hatottak. Ilyen karral ritka színtársulat dicsekedhetik. Az illúziót fokozta, hogy a „cigányok" nemcsak markíroztak, de hangszereiken valóban játszottak is. A közönség kitűnően szórakozott, tetszésének gyakran adott zajos kifejezést. E darab rendezéséért is Anday Ferencet illeti elismerés. A közönség szívesen látná, ha az előadást megismételnék. — Értesítés. A Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat választmánya értesíti mindazokat, akik március 15. és 16-ikára színházi jegyet előjegyeztettek, hogy jegyüket Kis Tivadar könyvkereskedésében március 12-ig vegyék át, mert az előjegyzés folyó hó 12-ike után érvénytelen. — Kisgazdák hazafias ünnepe. Az Alsóvárosi Olvasókör, a kisgazdák bevonásával, március 15-ének megünneplésére f. hó 13-án a színházban hazafias ünnepélyt rendez. A műsor keretében dr. Mohácsy Lajos, a veszprémmegyei kisgazdapárt elnöke, Király Pál nemzetgyűlési képviselő és Herczegh Sándor, az orsz. kisgazdapárt alelnöke tartanak beszédeket, a ref. énekegylet dalárdája énekei, Tömböl Ferenc szaval, s végül előadják A német sógor alkalmi színdarabot. Kezdete este 7 órakor. Helyárak : 120, 100, 30, 20, 25, 20, 15 és 10 K. — Rendkívüli közgyűlés. Egyik előző számunkban jeleztük, hogy az ipartestület alapszabályai módosítása céljából rendkívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlés vasárnap délelőtt folyt le a városháza tanácstermében. Hajnóczky Béla megnyitván a gyűlést, előterjesztette az elnökség alapszabály-módosító javaslatait, miket a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak egyhangúlag tette magáévá a közgyűlés hét ipartestületi tagnak azt az indítványát, hogy felterjesztés intéztessék a nemzetgyűléshez, hogy az ipartörvény revízióját még a nemzetgyűlés nyári szünete előtt vigye keresztül. Hasonló állásfoglalásra fel fogják szólítani az ország többi ipartestületeit is. — A közkórház dolga. Az Irgaimasrend kórházának nyilvános jellegű közkórházzá leendő átalakítása tárgyában működő vegyes bizottság, mely a rend, a város és a hitbizományi uradalom képviselőiből van összeállítva, a héten a következő megállapodásokat létesítette, melyek javaslatokként a rend központi vezetősége, illetve a városi közgyűlés elé fognak kerülni. A' város engedje át a Vojta-házat a kórház 3-ik osztályának ideiglenes felállítására mindaddig, mig a rend bérháza a lakásviszonyok javultával kórházi célra igénybevehető lesz. A város mondjon le a hitbizomány által ajándékozott telekről, hogy ennek ára a kórház céljaira legyen fordítható. Engedje át a 45.000 K kórházalapot. Adjon ingyen villanyt és vezetéket.. A kórház gazdasági felügyeletébe a város kiküldött képviselete útján beleszólással birjon. A nyilvános kórház felállításához minden további erkölcsi támogatást adjon meg. — A Hadröá gyűlése. A Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetségének helyi fiókja vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlést, melyen körülbelül 100 férfi és nő volt jelen, Kapcsos Gábor elnök nyitotta meg, aki sajnálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a rokkantak nem tanúsítanak kellő érdeklődést saját ügyük iránt, majd — gyenge egészségi állapotára való hivatkozással — átadta a tanácskozás vezetését Horváth István alelnöknek, aki megemlékezvén a fiók működéséről, sajnálattal említette fel, hogy nagyobb eredményről nem számolhatnak be, mert a fiók csak a mult év szeptemberében kezdhette meg működését és igen sokat kellett küzdeni nemcsak a kezdet nehézségeivel, de bizonyos ellenlábaskodással is. Kraxner József titkár felolvasta az alakuló ülések jegyzőkönyveit, miket tudomásul vettek. Czirfusz József pénztáros terjesztette elő ezek után jelentését, mely szerint tagsági díjakból bevétel volt 1809 K, kiadás 1677 K, maradvány 132 K; a karácsonyi gyűjtés 5395 K-t eredményezett, mit 30 koronájával osztottak szét a tagok között, az ifjúsági mulatság 2001-02 K jövedelméből pedig hét árvának nyújtottak ruhasegélyt. Gazsó Pál, az előbbi rokkantegyesület elnöke, többször felszólalt, minden egyes felszólalásában kritizálván a vezetőség működését. Általában nagyobb tevékenységet várt volna. Kovács Gyula pedig a vidéki tagok ügyét ajánlotta melegebb felkarolásra. Az elnök a nem