Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-12-17 / 51. szám

a Tapolcza melletti telket az uradalom oly feltétellel adta át, hogy oda — Esterházy Pál gróf emlékezetére — lovasszobrot emeljen a város. Ez a terv előrelátható időn belül kivihetetlen. Ellenben egy hatalmas obeliszket, melyre minden hősi halottunk neve bevésetnék, rövid időn belül is emeltethet a város. Kerestessék meg az uradalom, átengedi-e a telket ilyen jellegű emlékmű céljaira, ha nem, akkor annak legméltóbb helye a Fő-téren, a szökőkút helyén lenne. Indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Napirend előtt a közgyűlés Botka Jenő halála felett részvétét nyilyánította elhatározta, hogy erről a gyászoló család értesíttessék. Az állandó választmány indítványozta, hogy az 1921. évi költségvetés tárgyalása későbbi gyűlésre halasztassék, hogy az előirányzatot alaposabban lehessen tanulmányozni. Haj- , nóczky Béla hozzájárul ehhez, de ugyanakkor az 1920. évi számadást mozi, vágóhíd, autó stb. elszámolását és 1922-es előirányzatot is látni óhajtja. Freund főszámvevő jelenti, hogy az összes háborús évek számadását még nem lehetett elkészíteni személyzet hiányában. Dr. Uzonyi tanácsos pedig tudatja, hogy az 1922. évi költségvetést csak a forgalmi adó 7* évi eredményének ismeretében lehet összeállítani, mert ez a pótadót befolyásolhatja. Ezután elhatározták, hogy a költségvetést karácsony után tartandó gyűlésen tárgyalják. A napirendre áttérve a vármegyei múzeum költségeire 3000 K-t szavaztak meg, Gyurátz Ferenc megpendítette ez alkalomból, hogy városunk kulturális önállóságának dokumentálására külön városi múzeumot kellene szerveznünk. A kislakások ügyében a beadott ajánlatok egyikét sem találta elfogadhatónak az orsz. lakásépítő bizottság. Részben módosított feltételekkel új pályázat kiírását határozták el, mely január végén járván le, ha sikeres lesz, még márciusban az építés megkezdhető lesz. A pénzügyminiszter a forgalmi adó kezelésére három új számtiszti állás szervezését határozta el. Keresztes Gyula nem óhajtja a tisztviselői létszámot szaporítani, dr. Fehér Dezső hangsúlyozta, hogy ez a forgalmi adó terhére, a behajtás eszközölhetése érdekében történik s új terhet nem ró a városra. A közgyűlés az állások szervezését megszavazta, betöltésük a januárban tartandó részleges tisztújítás keretében fog megtörténni. A tanács a városok anyagi helyzetének javítása tárgyában részletes javaslatot terjesztett be, ezt egyhangúlag elfogadták s felterjesztik a városok kongresszusához, a belügyminisztériumhoz és a v. képviselője útján a nemzetgyűléshez. Szabó István városi kövezőnek, valamint a négy városi kocsisnak jelentékeny fizetésemelést szavaztak meg. A közélelmezési hivatal ügyében beterjesztett, lapunkban már ismertetett jelentéssel kapcsolatban Sulyok József a részletes tárgyalás mellőzését óhajtja. Hajnóczky Béla hangsúlyozta, hogy ő felszólalását tisztára közérdekből tette, dr. Kőrös Endre ennek elismerése mellett a baj kútforrását abban a rendelkezésben látta, mely tavaly 82%-os kiőrlési rendelt el. A közgyűlés egyébként elismerve, hogy Tánczos Antal s elődje Nagy Zoltán is az élelmezési hivatalt becsületesen és hasznothajtóan vezették, az őket megillető jutalékot most már egyhangúlag megszavazta. Hosszabb vita volt Sarudy György iskolaszéki elnök beadványa körül, ki az iparos isk. tanítók részére az óradíjak felemelését, minden felekezeti hitoktatók rendszeres díjazását, az iskolaszéki elnök részére havi 1000 K tiszteletdíj, a két jegyzőnek 2 tanóra évi díjának megfelelő fizetés mégszavazását, a felsővárosban óvoda felállítását, az iparostanonc-iskolában a balkáni: szerb, bolgár, új-görög nyelvek tanításának bevezetését, a női iparostanoncok iskolakötelezettségének kimondását javasolta s ezt részletesen megokolta. Keresztes Gyula a sok javaslat közül egyedül a felsővárosi óvodát, vagy gyermekmenhelyet tartja feltétlenül szükségesnek. Gyurátz Ferenc hosszabb beszédben emlékezett meg azokról az áldozatokról, miket városunk a kultúra érdekében mindig hozott. Hangsúlyozta a vallásoktatás nagy fontosságát s utal arra a nagy rombolásra, amit a proletár diktatúra éppen a vallás kiküszöbölésével a lelkekben véghezvitt. Méltatja azt a nagy munkát, amit Sarudy iskolaszéki elnöki állásában végez s részére állandó tiszteletdíj megszavazását méltányosnak tartja. Dr. Kőrös Endre-szerint az isk. elnökség „nobile officium", azért fizetés nem járhat, de azért a sok adminisztratív munkáért, amit az elnök az utolsó két évben az igazgatói állás szervezetlensége miatt mintegy az igazgató helyett végzett, jutalmat tart megszavazandónak, a jövőben azonban legyen már végleges rendes igazgató megfelelő dotációval, az elnökség viszont maradjon továbbra is tiszteletbeli állás. A közgyűlés ily értelemben döntött, a két éven át végzett nominisztrativ munkáért 2—2000 K-t, a jegyzőknek a jövőre 1000 K díjat szavazott meg, mellőzte a balkán nyelveket, a nőtanoncokat magántanulásra kötelezte, az óradíjak felemelése és a vallásoktatók díjazása ügyében felir a miniszterhez, a felsővárosi ovoda ügyét előkészítés végett kiadta a tanácsnak. Miután még több ingatlanszerzésről szóló bizonyítványt bemutattak, néhány illetőségi ügyet kedvezően, többet kedvezőtlenül elintéztek, Gram Ferenc végrehajtó kérésére díjnoki és jöv. ügynöki minőségben eltöltött szolgálatának a nyugdíjba beszámítását kimondták, a közgyűlés véget ért. Nyilvántartás külföldön élő magyarokról. A Külföldi Magyarok Szövetsége akciója, A trianoni békeszerződés Magyarország lakosainak számát a réginek egyharmadára csökkentette le. Az így megfogyatkozott magyar nemzetnek fokozottabb mértékben kell minden egyes tagját számon tartania s támogatni őt élete útján, akár idehaza él, akár külföldön. Felbecsülhetetlen az az erkölcsi és anyagi érték, amely a magyar nemzet külföldön élő fiaiban rejlik, ezt számbavenni, nyilvántartani, ápolni és fejleszteni legnagyobb és legfontosabb feladatunk egyike. Vonatkozik ez elsősorban az Amerikában élő magyarságra. Amerikában, közelebbről pedig csupán az Egyesült-Államokban ma több mint egy millió magyar testvérünk él. Hogy miiyen előnyt jelent ez különösen a mai viszonyok mellett az ország és'az egyes ember gazdasági helyzetére, erre csak az állam vezetői és csak azok a szerencsések tudnának bővebbet mondani, akik közvetlenül érzik amerikai magyar rokonaik jótékony segítségét. Az ipari balesetek és a természetes halálozás száma Amerikában sem sokkal csekélyebb, mint például nálunk, Magyarországon. Amerikában élő honfitársaink is gyakran haltak el, anélkül, hogy* az egyébként pontos és megbízható amerikai hatóságok hozzátartozóinak lakhelyét ki tudnák nyomozni. A Budapesten székelő, Berzeviczy Albert elnöklete alatt álló Külföldi Magyarok Szövetsége, mely magába tömöríti az európai és amerikai magyar szervezetek javarészét, célul tűzte ki azt, hogy a gazdátlanul heverő külföldi magyar vagyonokat azok jogos örökösei számára hazaszerzi. Továbbá célja a Szövetségnek az, hogy az eddigi nyilvántartásait kibővíti és ecélból azzal a felhívással fordul CsonkaMagyarország minden lakójához, hogy haladéktalanul jelentse be a Külföldi Magyarok Szövetsége budapesti irodájában (IX., Lónyai-u. 17.) a kivándorolt rokon nevét, legutolsó cimét és azt, hogy mikor irt utoljára. A bejelentés egy nyjlt levelezőlapon történhet, azonban a feladó pontos címének feltüntetésével. Ha a kivándorolt véreink pontos címe és minden külföldi magyar neve ebben a nagy nemzeti nyilvántartásban együtt lesz, nem fog nyomtalanul elveszni egyetlen testvérünk sem és a gazdátlanul heverő magyar vagyonok a jogos utódok kezeibe kerülnek. A Külföldi Magyarok Szövetsége díjtalanul vállalja a külföldön eltűnt magyarok felkutatását a külföld minden fontosabb helyén lévő fiókszervezetei és a Nemzetközi Vöröskereszt tudakozó osztályának segítségével. - ••••••••••••••••• A felsőmezei dűlőben 2400 Él-öl terjedelmű, jóminőségü szántóföld eladó. Cim a kiadóhivatalban. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — Személyi hir. Németh István püspök folyó hó 14. és 15. napjain hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. — Jándi Bernardin czelldömölki és dr. Zoltvány Irén bakonybéli apátok a helybeli bencés-székház vendégeként városunkban időznek. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 12-én Hunkár Béla főispán elnöklésével tartotta meg évnegyedes rendes közgyűlését. Az elnök megnyitójában kegyelettel emlékezett meg Botka Jenő, Bátsy József ajkai ev. lelkész és dr. Rédey Gyula nagyprépost, megyebizottsági tagok elhunytáról. A tárgysorozatból mindenekelőtt az alispáni jelentést tárgyalták le, majd a társtörvényhatóságok átiratai során a vármegye háláját nyilvánította és üdvözletét küldte a kormányzónak, a kormánynak, a nemzeti hadseregnek és az egyetemi ifjúságnak az ismert novemberi eseményekkel kapcsolatban. Az új kormányt megalakulása alkalmából szintén üdvözölte a inegyegyülés. A választások során az állandó választmány új tagjai lettek: dr. Simon György, dr. Jókay Ihász Miklós, Cserky Ádám és Lővárdy Aiajos. A gyűlést másnap folytatták s ekkor Pápa városnak összes felterjesztett ügyeit jóváhagyták. — Rédey nagyprépost f. Rédey Gyula nagyprépost, olchini fölszentelt püspök, prelátus, aranymisés áldozópap, szombaton Veszprémben váratlanul elhunyt. Az elhunyt kiváló szónok volt, aki élénk részt vett a városi és a vármegyei törvényhatósági életben is. 1849-ben született Sümegen, 1875-ben udvari pap lett, majd 1890-ben veszprémi plébános, 1903-ban nevezték ki pápai prelátussá, 1911-ben püspöki helynök és nagyprépost lett, 1915-ben pedig olchini választott püspök. Temetése hétfőn délelőtt volt az egész város általános nagy részvéte mellett. — Soós Pál áthelyezése. Soós Pál áldozárt, a helybeli irgalmas kórház lelkészét, Pécsre helyezték át. E hirt velünk együtt bizonyára sajnálattal fogadják mindazok, akik Soós Pált úgyis mint lelkészt, úgyis mint embert megtanulták tisztelni és becsülni. Ez a mélyen vallásos érzésű, puritán jellemű, Krisztus lelkétől ihletett derék pap, az emberszeretetet nemcsak hirdette, hanem gyakorolta is. Ahol és akivel csak jót tehetett, azt cselekedte jóságos szive szerint, szerényen elhárítva magától az elismerésnek legegyszerűbb megnyilvánulásait is. Új állomáshelyére sokak szeretete és hálája kiséri és kiván áldást további életére, működésére. — A körünkből távozott lelkész Pápán hervadhatatlan érdemeket szerzett azzal is, ' hogy helyettes priorkodása idején lángbuzgalmu munkásságot fejtett ki a kórház kibővítése érdekében s ha majdan az irgalmasrendi kórház azzá lesz, amivé lenni mindnyájan kívánjuk, Soós Pál érdemeit hálával kell visszaidéznünk emlékezetünkbe. • — A részleges tisztújítás. A városházára a belügyminiszter sürgönyi rendeletet küldött, melyben a megüresedett városi tisztviselői állások betöltését engedélyezi. A polgármester ennek alapján azonnal kérte az alispánnál a tisztújító közgyűlés kitűzését. A régóta üresedésben levő, valamint az újonnan szervezett állások is így előre láthatólag még január első felében tehát részleges tisztújító közgyűlés keretében betölthetők lesznek. — Hollandiába utazók figyelmébe! A németalföldi kir. követség folyé évi aug. hó 29-én kelt 2153. sz. átirata szerint folyó évi szeptember hó 15-től kezdve azon magyar állampolgároknak, kik Hollandiában 30 napon túl tartózkodni nem szándékoznak, a németalföldi rendőri hatóságoknál érkezésük és távozásuk alkalmával nem kell jelentkezniök. Kivételt képeznek ezen szabály alól a bányászok és más a bányáknál alkalmazásban levő munkások. Fenti könnyítések azonban nem mentesítik a beutazókat attól, hogy útlevelükre a szabályszerű és beutazásra jogosító hollandi vízumot meg ne szerezzék;