Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-09-17 / 38. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON /? ki* Szerkesztőség: Liget-uíca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskofai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Mióta a világ áll, panama mindig volt. Ez azonban korántsem vigasztalásként van mondva. Sőt mentségül sem, csupán egyszerű ténymegállapításként. Panama mindig volt, mert panamára kapható emberek mindig akadtak, igazságtalanok lennénk önmagunkkal szemben, ha magunkra vennők, hogy e téren mi magyarok vezetünk. Ahonnan a hivatali visszaélések internacionális neve származik, a Panama-csatornát se mi építettük. Nem mi vagyunk az az ország sem, ahol például egy postautalvány sorsában sem lehet megbízni. A jó oláhoknál például ilyen világ van. De ha a Balkán vezet is e téren, a nyugati államok körében is ki-kipattan a megbotránkozás szinterére egy-egy nagyobbszabású visszaélés. A kiviteli szállítások körül űzött visszaélés, amennyire eddig megállapítható, mindenesetre a nagyobbak közül való. Méreteit, bűnöseit majd megállapítja az igazságszolgáltatás, mely minden bizonnyal — mint mindig — politikai vonatkozásaitól függetlenül fog eljárni. Pártpolitikával az ilyesmit összeköttetésbe hozni soha nem volt helyénvaló, legkevésbbé az ma, mikor egy ezer baj között vonagló nemzet ártó fekélyeinek kiirtása a legfőbb „salus rei publicae", az egyedül boldogító államüdv lehetne. Várjuk tehát a fejleményeket. S ma csupán egy mozzanatára hadd mutassunk rákennek a kínosan csúnya ügynek: Egé§z sereg tisztviselő is kompromittálva van, egész sereg tisztviselő megtévedt, pénzért végzett meg nem engedett munkát. Bűnösek, lakolni fognak. De ha a meglakolásról szó , lesz, akkor velük együtt kellene lakoltatni azokat is, akik nem gondoskodván a tisztviselő megélhetésének létminimumáról, sokszor belekergetik a tisztviselőt a bűnnek fertőjébe. Ha az emberileg képzelhető legnagyobb biztossággal megakadályozni akarjuk a tisztviselők megtévelyedését, akkor meg kell szüntetni azt a képtelen állapotot, hogy a miniszteri osztálytanácsosnak feleannyi fizetése van, mint mondjuk pld. egy szorgalmas — szabósegédnek! „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." Kommentár a névjegyzékhez. A viriliseknek lapunk két hét előtti számában közölt s osztatlan ellenszenvvel fogadott névsorához lapunk egy jogász-barátjától figyelemre méltó kommentárt kaptunk. Azt magyarázza meg benne barátunk : mi hozta létre azt a viszásságot, hogy emberek, akik pi. kupeckedéssel egy-egy jó üzletet csináltak, akikre mint komoly adózókra nem lehet sem az állam, sem a város pénzügyeit bazírozni, feltűnő nagy számban lettek virilisták, mig a régi, komoly elem onnan teljesen kiszorult. Ennek oka az, hogy a legtöbb állami adófizetők névjegyzékének összeállítása annak a miniszteri rendeletnek figyelembe vételével történt, amely megállapította, hogy 1919. évi III. oszt. kereseíadó az 1920. évre is külön kivetés nélkül ötszörösen számítandó. Aki tehát jó üzleteket csinált 1919-ben, az fizetvén a nagy adót 20. és 2l-re. is, ha később rosszabb helyzetbe is került, feltétlenül bele került a virilisták közé. Ezzel szemben pl. a ségi (egyéb jövedelemmel is biró) háztulajdonosok, mivel adójuk csak egyszeresen számít, kiestek a virilisek s így a v. képviseiők közül. Részéről ezt helytelennek tartja s óhajtaná, hogy a jogügyi bizottság egy idevágó javaslata alapján, a régi — egyszeres adófizetés alapján — állíttatnék egy teljesen új lista össze. Biztosra veszi, hogy egyetlen ötszörös adófizető ez ellen nem fellebbezne s a képviselőtestület megőrizhetné így régi ábrázatát. Az egyébként velünk egyező intenciósugalta kommentárra megjegyzésünk ennyi : Részünkről nem vesszük olyan biztosra, hogy minden újdonsült virilis oly könnyen engedné magát kipöndöríteni a nagy uraságból. Vannak közöttük biztosan, akiknek szörnyen tetszik, hogy várósatyává előléptek. S mihelyt egy a hozandó határozatot megfellebbezné, az egész jogi kártyavár egyszerre összeomlanék. Mivelhogy az érvényes rendeletek szerint jogukban ők vannak, a nagy adófizetőjövevények, ehhez kétség nem férhet. Más itt a megoldási mód. Az, aminek jönni kell, de mint minden okosra, jóra. soká kell várakozni rá. Az egész rendszer megreformálandó. Virilisek is essenek választás aíá. A választói jog azonban természetesen a régi, szükkörü, megdöntésével ugyan, de azért az állami és városi rezónt is számbavevő józan konzervativizmussal állíttassék össze. Jó választójog alapján történő választás virilisek kbzül is bizonyára a iegméltóbbakat fogja delegálni vezetői tisztre. FERBER KÁLMÁN KÁRPITOS Pápa, Szentlászló-utca 37. szám. Elvállal minden e szakmába vágó = új munkát és javításokat = a legocsóbb árban. Kívánatra, vidékre is kimegyek. Agyagipar-gyár Felsőtündéren. Sohasem volt nagyobb szükség arra, mint ma, hogy szegény, letiport Csonka-Magyarprszágunkban minden alkalmat megragadjunk arra, hogy tönkretett országunkat minden jó magyar hazafi igyekezzék tőle telhetőleg ismét a régi nagyságába és lényébe visszaállítani. Csakis a közügynek tesz szolgálatot az, aki ennek a hazafias kötelességének eleget tesz. A múltban egyik nagy hibánk volt, hogy nem voltunk oly mértékben ipari állam, mint amilyen mértékben lehettünk volna, nem használtuk ki a magyar földben levő nagy kincseket úgy, hogy az ipari cikkek nagy részéért a külföldre voltunk s vagyunk utalva. így a mostan uralkodó — jóformán- már tűrhetetlen — drágaságnak legfőbb okát is abban látom, hogy az ipari cikkek ára túlon-túl magas, ami természetesen magával hozza a többi, főleg az élelmicikkek megdrágulását is. Ha a jövőben élni akarunk és pedig akarunk, — úgy a mezőgazdaság mellett az eddiginél nagyobb mértékben kell iparunkat is fejleszteni, hogy a drága külföldi behozatalt, amennyire csak lehet, csökkentsük. A napokban a Bakonyban járván, magyar szivem s magyar lelkem örült, amikor a magyar ipar fejlődésének egy nagy lépését láttam és abban igazán gyönyörködtem. Nevezetesen alkalmam nyílott Felsőtündéren, Zirczhez gyalog 10 percnyire, Walla Géza nagybirtokos agyagipar-gyárát megtekintenem. Minthogy úgy látom, hogy Pápa vidékén is e gyárat kevésbbé ismerik, csakis a közönségnek vélek szolgálatot tenni, ha e gyárat röviden ismertetem s a vidék figyelmét arra felhívom. A gyár Walla Géza kies és gyönyörű fekvésű felsőtündéri gazdasagában van elhelyezve és már egy év óta működik. A gyártáshoz szükséges anyagot a gazdaság szolgáltatja, melyet több hires vegyészmérnök megvizsgált s azt minden tekintetben kifogástalan s edények gyártására kitűnőnek találta. Ebben a tekintetben a gyár előre nem látott, igen hosszú időkig biztosítva van. A gyárban 86-féie különböző, kívül-belül mázos, barna, fehér, zöld, sárga stb. szinü tűzálló főzőedényeket, lábasokat, amelyek jóságuknál fogva kiállják a versenyt az eddig behozott drága angol edényekkel, az áruk pedig igazán nagyon olcsó; tejesköcsögöket, vizes kancsókat, feketekávés készleteket, tányérokat, dísztárgyakat, cserépkályhákat, fedőcserepeket stb. gyártanak. A gyár a legmodernebb gépekkel van felszerelve, három nagy égetőkemencével van ellátva. Állandóan 40—45 szakképzett munkás dolgozik Ullrich Károly, szakkörökben már régebben jó hírnévvel biró üzemi igazgató vezetése mellett s naponta már most is 2000— 2500 darab edényt állítanak elő. Dacára annak, hogy a gyár még csak egy éve áll fenn s természetes, hogy a mostani nehéz viszonyok között a kezdet nehézségeivel fokozottabb mértékben kellett megküzdenie, ennek dacára a vidéken az edények jóságáért és használhatóságáért igen jó hírnévnek örvend, I és női kelme különlegességek női és leányka kabát újdonságok