Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-08-27 / 35. szám

Városi közgyűlés. — Az állami kislakások ügye. — Az állami kislakások lapunkban már rész­letesen ismertetett ügyével múlt pénteken tartott közgyűlésén foglalkozott a városi képviselő­testület A gyűlésen a mostanában tapasztal­takhoz képest szokatlanul sokan voltak jelen. Az érdeklődés indokolt volt, valóban nem lehet közömbös a városra, ha az építkezés végre megindul s ha a tisztességes lakások száma lényegesen gyarapszik. A hozott határozattal a város egyelőre teljesítette kötelességét. A to­vábbi fejlemények elé bizalommal nézünk, hi­hetőleg bürokratikus lassúság (sem fönt, sem lent) nem fogja akadályozni. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József pol­gármester elnökölt, aki bevezetőleg felhívta a képviselőtestület figyelmét az ügy kiváló fon­tosságára. Majd dr. Uzonyi Kálmán tanácsos alapos részletességgel ismertette az ügy jelen állását, az e tárgyban az állammal eddig létre­jött megállapodásokat s végül a tanács javas­latát. Az ügyhöz elsőnek Sarudy György szólt hozzá, aki örömmel üdvözölte a tervet, köszönte a tanács eddigi ténykedését, de részben ke­gyeleti szempontból, részben a kettős költség elkerülése végett helytelenítette a faiskola he­lyén leendő elhelyezést, hol előbb temető volt. Különböző más helyeket ajánl: a huszárlaktanya mögött, a földm. iskolánál, a Bakonyere mel­lett. Nagy Sándor se tartja helyesnek, hogy oda építkezzünk, hova harminc év előtt apáin­kat temették. Dr. Fehér Dezső a 42 lakás épí­tését csak ideiglenes segítségnek tartja és a városra eső terhet sokallja. Olyan határozatot kell hozni s megfelelő országos rendelkezést, hogy a háború gazdagjai köteleztessenek házak építésére. Azt _ő is helytelennek tartja, hogy. a faiskolát mai helyéről nagy költséggel el­vigyék. Hajnóczky Béla a város súlyos terheire hivatkozik. Nem látja biztosítottnak, hogy a házakat a város újabb nagyobb megterhelte­tése nélkül fel lehetne építeni. Akkor foglal­kozzunk majd a dologgal, ha a város jövő évi költségvetését látjuk, addig még elvileg se tud hozzájárulni. Gyurátz Ferenc a lakásínség nyo­morúságait ecseteli, amik égető szükséggé te­szik, hogy a segítő kezet ne taszítsuk el; a város jövő fejlődése szempontjáhól még eset­leges áldozattól sem riad vissza. A kijelölt helyet ő sem tartja szerencsésnek. Dr. Kőrös Endre utal arra, hogy a városokkal szemben eddig tanúsított kormányzati szűkmarkúság után a mostani akció haladás, mit nem el­gáncsolni, de előmozdítani kell. Mindenkinek, de főkép iparosoknak örülni kellene, ha munka­nélküli iparostársai is végre keresethez juthat­nak. Az ügy pénzügyi része még aztán fog a kormánnyal való tárgyalás során tisztázódni, ma csak elvi megállapodásról van szó, mit egyelőre a hely későbbi kijelölésének kimondá­sával tegyünk meg. Dr. Molnár Imre hang­súlyozza, hogy ha a város valamelyes áldoza­tot hozna is, a beépített milliókat helybeli munkáskezek kapják meg. Bornemissza József nem kér az állami építkezésből, mert az állami óvoda is sokba kerül. Végül a polgármester reflektál a felszólalásokra: Az építkezési összeg felét az állam adja, másik feléhez az állam útján jutunk, a városok együttes erővel rajta vannak, hogy minél többet szorítsanak ki az államtól; lehet, hogy ajándékot dobunk ki, ha az elvi döntést, minek e héten lejár a termi­nusa, elmulasztjuk Ezután a kérdés szavazásra tétetett fel. A közgyűlés túlnyomó többsége — a hely későbbi kijelölésének feltételével — az állami ajánlat elvi elfogadása mellett döntött s a tanácsot utasította, hogy a hely ügyében alternatív ja­vaslatokat tegyen. Kátrány-fedél lemez — békebeli minőségben — eredeti legolcsóbb gyári árakban kapható GRÜNWALD TESTVÉREK fakereskedö cégnél Pápa, Árok-utca 9. — Telefon 35. Gazdasági altisztképző téli iskola Mezőlakon. Soha nem volt nagyobb szükség, mint ma, arra, hogy ne csak folytonosan hangoz­tassuk a többtermelést, hanem azt keresztül is vigyük. Szegény Csonka-Magyarországnak ma van nagy szüksége arra, hogy a magyar föld­ben rejlő nagy kincseket mentől tökéletesebben kiaknázzuk. • A többtermelésnek egyedüli s legfőbb eszköze: a gazdasági szaktudás. Ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy nálunk a gazdaképzés még sok kívánni valót hagy hátra. Bárki tehát, aki a gazdaképzést csak egy lépéssel is előbbre viszi, édes magyar hazánk­nak tesz nagy szolgálatokat. Egy ilyen nagy és a maga nemében Magyarországon úttörő lépésnek voltam e hó 20-án tanuja Mezőlakon, Szóld Manó gazda­ságában. Szóld Manó a múlt évi október hótól kezdődőleg a saját, már idősebb s felügyelői állásokat betöltő gazdasági cselédjei részére rendszeres gazdasági tanfolyamot rendeztetett, amelynek vizsgáját egészen csendben, e hó 20-án tartották meg. A tanfolyamot egyideig Csepreghy Gyula gazdasági tanár vezette s nevezett távozása után pedig az uradalom gazdatisztjei látták el az oktatást. A tanfolyam tárgyai a következők voltak: a) Egyszerű számtani műveletek, a négy alapművelet egész számokkal és tizedes törtekkel. b) Földméréstan, területek kiszámítása és köbtartalom számítás. c) Talajmívelés: A talajmívelő eszközök , ismertetése, a szántás, fogasolás és hengerezés fontossága, miként és mikori alkalmazása. A vetés előtti és utáni munkálatok és a vetés művelete. A kapálás módja, fontossága, annak keresztülvitele, különös tekintettel a répa, bur­gonya és tengeri művelésére. d) Trágyakezelés a majorban, a trágya­telepen. A trágya kihordása és alászántása. e) A termés betakarítása, asztagrakás, hordás és cséplés^ módja. f) Állatgondozás általában, pároztatások és ellések. g) Állatok takarmányozása, szálas és erő­takarmányok. A tanfolyamon összesen 10 alkalmazott vett részt. Volt köztük olyan, aki a tanfolyam kezdetén analfabéta volt s a vizsgán szépen irt és számolt, a feladott kérdésekre jó feleleteket adott. Általában az egész vizsga eredménye a legteljesebb mértékben kitűnőnek mondható, úgy hogy az mindannyiunkat meglepett, mert a résztvevők egytől-egyig igen jól, szépen és szabatosan feleltek. A vizsgán a földmivelésügyi miniszter képviseletében Beszterczey Gábor menekült földmives-iskolai igazgató volt jelen. A Győr­vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséget Mesterovics Iván gazdasági felügyelő, a Pápa és vidéki gazdasági egyesületet pedig Tar Gyula földmives-iskolai igazgató képviselte. A vizsga befejezése után Szóld Manó minden egyes résztvevőnek egy értékes ezüst órát — lánccal együtt — ajándékozott emlékül. Szóld Manó minden zaj nélkül, egészen csendben a tanfolyam összes költségeinek teljes viselése mellett igazán elismerésre méltó mun­kát végzett, amilyenre nálunk még ezideig példa nincs. Ismerve Szóld Manó nagy szerénységét, dicséretekkel nem akarok neki kellemetlenséget okozni — hisz ez a tett önmagát dicséri —, csak arra kérem a magyarok Istenét, adjon e sokat szenvedeti, szegény Csonka - Magyar­országnak sok ilyen jó magyart, sok ilyen jó hazafit s akkor erős a hitem és szent a meg­győződésem, hogy édes jó magyar hazánknak régi határait nem sokára visszaszerezhetjük. Tar Gyula. Kész töltött patron kapható STEINER FERENC füszerkereskedőnél Pápa, Fő-tér. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország. Egész Magyarország — mennyország." — Szent István napja. Lobogót tűztünk ki házainkra s megültük kegyelettel első kirá­lyunk emlékezetét. A nagytemplomban tartott ünnepi misén a hivek nagy sokasága volt jelen. S amikor az ősi zsolozsma hangjai zengtek, miHdenki arra gondolt, hogy bármi ért és bármi ér bennünket, az a nemzet, melynek Szent Istvánjai voltak, nem veszhet el s nem is vész el soha. — Az egyházkerület köréből. Németh István dunántúli ref. püspök, Fülöp József lel­kész és Knopp Árpád takarékpénztári igazgató, kerületi számvevők, a hét folyamán városunk­ban időztek a kerületi és főiskolai számadások felülvizsgálata céljából. — Az egyházkerület évi rendes közgyűlését szeptember hó 24-én tartja városunkban. A gyűlést követő napon, vasárnap Tisza István gyászünnep és lelkészavatás lesz. — A menekülő Sopron. A menekülő Sopron régi idő óta elismert sikerrel működő felsőkereskedelmi iskolájának összes felszere­lését és berendezését városunkba hozták s ideiglenesen a bencés gimnázium épületében helyezték el. Először úgy hallatszott, hogy a felszerelések idehozatala nem jelenti okvetlenül az iskolának is nálunk letelepedését, a héten azonban itt járt a közoktatásügyi minisztérium megbízásából Ivánkovics igazgató s a ható­sággal, valamint más illetékes tényezőkkel tár­gyalásokat folytatott az iskolának Pápán leendő letelepedése tárgyában. Egyelőre ideiglenes he­lyiséget kellene biztosítani számára. Ez menne is, vagy az ipariskola lehetne felhasználható, vagy — délutáni tanításra — bármely más iskola. Nagyobb baj az, hogy a városnak a kereskedelmi 8—10 családos tanárának elhelye­zéséről nincs módjában gondoskodni. Mind­azáltal remélhető, hogy a kérdés megoldható lesz. Városunknak magyar vendégszeretetet kell tanúsítania és azt sem szabad figyelmen kivül hagynia, hogy egy rég óhajtott új kultúrintéz­ménnyel gyarapodik. Hisszük, ho gy az egyelőre ideiglenesen közénk jött kereskedelmi minél előbb visszajut Sopronba, de ha már egyszer volt itt kereskedelmi, könnyebb lesz az újat megszerezni 1 — Földmives-iskolank záróvizsgája, E hó 24-én tartotta a helybeli m. kir. földmives­iskola záróvizsgálatát. Ennek keretében Tar Gyula igazgató bemutatta évi jelentését, mely­nek főbb adatai szerint az intézetben tanított négy rendes tanerő, a tanulók száma az első évfolyamon 42, a másodikon 43. Az intézetben 244 látogató fordult meg, köztük a miniszter is. A rendes tantárgyakon kivül nagy sikerrel folyt a háziipari oktatás. A helybeli kisgazdákkal sürü kapcsolata van az intézetnek. Tavaly vég­zett tanulók közül otthon gazdálkodik 5, állásba jutott 20. Az igazgató és Beszterczei Gábor igazgató vezetésével több tanulmányi kirándu­láson vettek részt a tanulók. Az intézet gazda­ságáról örvendetes adatokat sorol fel a jelentés. — Maga a vizsga a megszokott szép eredmény­nyel folyt le. A vizsgabizottság tagjai voltak: Szigethi Varga László min. vizsgabiztos, elnök, dr. Tenzlinger József polgármester, Korossy Albert ezredes, Szóld Manó nagybirtokos, Holbok Ede gazd. tanár, id. Kovács Sándor kisgazda, Lampérth Ferenc kisgazda. A bizott­ság elnöke végezetül a tapasztaltak felett leg­teljesebb megelégedését fejezte ki. Utána a Gazdaszövetség nevében Darány Ágost urad. igazgató méltatta a Tar Gyula kiváló vezetése alatt álló tanári kar érdemeit s dr. Tenzlinger polgármester a város köszönetét fejezte ki. Tar Gyula igazgató a távozó növendékektől búcsúzott, kiknek nevében Gergye Lajos és Ab Ibrahim Szelim (szintén magyarul) vála­szoltak. Végül társasebéd zárta be a vizsgát. — Football-mérkőzés. Folyó hó 28-án, vasárnap délután a Szombathelyi Atlétikai Club football-csapatával méri össze erejét a PFC. legénysége. Az előreláthatólag izgalmas matsch iránt városszerte nagy az érdeklődés, mivel a SzAK. a dunántúli serlegdíj győzteseként került ki a tavaszi mérkőzésekből. A mérkőzés fél 5 órakor kezdődik a vásártéri pályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom