Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-08-06 / 32. szám

PY\ PA Í MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON IS YÍP •^sl Kiadóhivatal Í Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. „Hisyck egy Istenben, Hiszek egy hazaban, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Amit a miniszter mond, az mindenesetre nagyobb súllyal esik a latba, mini ha más közönséges halandó jön rá ugyanarra az igazságra. Ha meg hozzá még két volt miniszter adja rá a szankciót, akkor fel kell tételeznünk, hogy a kijelentés valóságos szállóigévé lessz, mely a lelkeket áthatva, üj, gazdagabb termésre gazdagítja meg azokat. Amit a miniszter mondott, azt Vass miniszter mondta. Mondta pedig a saját államtitkárja védelmében ugyan, de föltétlenül általános érvényű súllyal. „Lehetetlen — szólott —, hogy a magyar nemzet megérje a második millenáris esztendőt is és még mindig folyjanak ezek a kommunista heccek." Hogy miért lehetetlen ez, az gondolatban maradt, azt kiegészíteni hivatott ez a pár sor, amely lehet ugyan egyéni vélemény is, de lehet, hogy teljesen födi azt, ami a miniszternél csak gondolat marad. Én úgy képzelem, hogy két évvel a vörös terror bukása után, mikor a kifutott főbünösökön kivül mindenki megbűnhődött már, legfőbb ideje volna a valódi megbocsátás terére lépni s azokat, kiket talán csak megérintett a kommunizmus szele, akik nem is tántorodtak meg, csak nem álltak éppen elég szilárdan, hagyni kellene, hogy szilárdan állhassanak a mai talajon, s a nemzeti érzés földjébe ereszthessék gyökereiket, semmint régi kisértetek előráncigálásáva! rémítsük őket unos-untalan, s önlétük bizonytalanná tételével ídegenítsük el őket magunktól, hozzuk közelebb azokhoz, akikhez pedig soha semmilyen igazi érzésközösség nem kapcsolta őket. Kiraboltattunk, megcsonkíttattunk. A végzet utolsó átka most teljesedik rajtunk, amikor Sopronban megjelennek a bakók. Mit leszünk most? Ölünk-e, mint az erdő tizöit, hajszolt farkasa, vagy magunkba fojtott dühvel várjuk a mi napunkat ? 1 Bármire határozzuk magunkat: kell, igenis kell, hogy a nagy, a felszabadító munkára minél többen legyünk, magyarok. Ezt akarja, ezt óhajtja az is, aki a fent idézett szavakat mondta s ezért kelt minden hazáját igazán szerető magyarban lelkes visszhangot mondata. x Tüzelőfát, építkezésre alkalmas gömbölyű fenyőfát erdőn, pápai fatelepen, vagy waggon tételekben a feladó állomáson átvéve, esetleg Pápán, nagy és kis tételekben házhoz szállítva megvételre ajánl: Túnczos Antal fa- és háziipari cikkek termelő- és értékesítő vállalata Pápa, Török Bálint utca 16. Augusztus. — Pápa város történelmi naptára. — 3-án, 1885. Az alsófoku kereskedelmi iskolák létesítésére megjelent miniszteri rendelet városunkban is ezen újabb iskola létesítését teszi kötelezővé, 7-én, í 848. A pápai nemzetőrség második csapata indul a harctérre. A Széchenyi-téren gyülekezett a sereg és itt Spránszky Ferenc r. kath. káplán tartott hozzájuk lelkesítő beszédet és maga is velük ment, valamint a sereg parancsnoka is, gróf Esterházy Károly. 8-án, 1848. A komáromi várőrség egy csapata egészen Pápáig jött, hogy itt újoncozással egészítse ki magát. Ez volt szabadságharcunk utolsó eseménye városunkban. 9-én, 1831. A koiera oly erővel lépett fel városunkban, hogy az összes iskolákban azonnal be kellett zárni a tanévei és kezdetét vette a szünidő, ami ekkor még szept. és októberben szokott lenni. 19-én, 1600. Hetedik hete volt már, hogy a vár felzendült vallon őrsége körül volt zárva, ki is fogytak már a lóhusbó! is és mivel hiába várták Székesfehérvárról a felmentő török sereget, most szökésre szánták el magukat. Ezért a vár keieti oldalán a Tapalcza vizét éjjel szalmával és deszkákkal átjárhatóvá tették és azon át a Bakony felé igyekeztek. Azonban bármily óvatosak voltak is, kivonulásukat Nádasdy hadai észrevették, tehát utánuk eredtek. Ott állott a Bakony tövében egy karthauzi templom romokban, ahol most épen Francziavágás esik, itt érték 1 őket utol és a felvett küzdelemben itt lelték sokan halálukat. Itt esett el vezérük, de la Motte is, a mieink közül itt kapott sebet Kajdocsi Farkas is, ki azután sebébe bele is halt. Akik mégis élve kerültek fogságba, azokat karóba húzva végezték ki, mint ez a városházán ma is meglevő festményen is látható. 14-én, 1707. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában részvételünkért fizettünk meg keservesen, mivelhogy gróf Pálffy, a császári vezér e napon felgyújtotta az egész várost, de még a körülötte fekvő malmokat is. Révay Gáspár írja erről gróf Esterházy Antalnak: „Tallián Sándor Uram és Botkáné Asszonyom házán kivül más nem is maradt, az klastromok fölverése után penig elment. Midőn azután a pápai katonaság utolsó pusztulásukat látták volna, publice az utcán elvetették zászlójukat, nagy zugolódással és átokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak." 15-én, 1597. Augusztus hava nehéz harcok emlékét őrzi városunk történelmében. Még 1594-ben történt, hogy a török hódoltság a környékbeli várak eleste után városunkig is eljutott és most már 3 év" óta Szemender pasa volt az űr a várban és városunkban. Hogy minél nagyobb biztonságban lehessen, a Tapolczával körül kerítette az egész várát, ezért a városi lakossággal a piacon keresztül 10 láb mély árk©t ásatott, hogy a felduzzasztott folyó vizét erre kényszerítse. Most a római pápa is 10.000 harcost küldött hazánk segítségére és így Miksa főherceg 25.800 emberrel, 20 ágyúval jöhetett Pápa felmentésére. A vatikáni levéltárban levő képről irta le Lukcsics József történetírónk, hogy a főhadiszállás a borsosgyőri réten állott, előtte volt a francia vallon és magyar katonaság, ezek közt gróf Nádasdy 1000 huszárjával. A déli oldalról állott a tüzérség 3 csoportban, azután a gyalogság gróf Zrínyi, Batthyányi, Török István és Dersffy Ferenc vezetése alatt. A várban 600 gyalogossal és 300 lovassal parancsolt Szemender pasa. Majdnem egy hete folyt már a kölcsönös mérkőzés, azért tehát Szent István napjára kitűzte a főherceg a leszámolást. 20-án, 1597. Kofán reggel három felől támadtak hadaink. De mivel a Cinca, meg a bástya is jó védelmet nyújtottak a töröknek, csak mintegy 2 órai küzdelem után jutott fel Trex Rezső százada elsőnek a bástya falára. Ekkor Szemender övéivel a várba menekült. A főherceg Dersffyt küldte be hozzá, hogy adja meg magát. A pasa szabad elvonulás feltétele alatt megadta magát és a törökök kivonultak a várból. Azonban alighogy kiléptek, nagy dördüléssel repült levegőbe a várnak egy része, tehát visszatartották Őket. Vizsgálatot tartottak | és kitűnt, hogy a mieink a pincébe sietve a lőport véletlenül felrobbantották. Erre azután a török végleg kitakarodott és többé nem is került kezére a pápai vár. 23-án, 1817. A Szent Benedek-rendi gimnázium 5. és 6-ik osztályát szeretné megnyitni a városi hatóság. Ezért tehát Szabó József városi jegyzőt és Lukits László városi tanácsost Budára küldi kérvényével a Helytartótanácshoz. Itt a megbízottak Nyitray tanácshoz fordulnak ügyükben, kinek tapasztalt jó akaratáért 5 akó jó somlai bort- is vittek magukkal, de bizony kérelmüket nem adta meg a Helvíartótanács. 24-én, 1900. Az állami tanítóképzőintézet teljesen kész épületét átadja Fuchs Samu mérnök, az intézet igazgatója Szováthy Lajos kezére, így az új tanévet az intézet saját otthonában nyitja meg. 26-án, 1886. A kereskedelmi tanonciskola szervezésére Antal Gábor elnöklete alatt bizottságot küld ki a városi iskolaszék. 30-án, 1790. A Pálos-rend gimnáziumát még mindig sajnálja a város, tehát kérelemmel fordul a Helytartótanácshoz, hogy addig is, mig az országgyűlés véglegesen határoz ügyükben, e Rend tagjai láthassák el az iskolát. Az a válasz érkezett kérelmükre, hogy arra most már, hogy a pápai gimnáziumban a Pálosok tanítsanak, többé ne is gondoljanak. * Mikor a nagy világháború után hazánk összeomlása bekövetkezett, mindjobban kialakult az a vélemény, hogy egyik legerősebb fegyverünk lesz jövendőben történelmi emlékeink hűséges megőrzése.. Hozzáfogtam tehát többfelé elszórt adataink összegyűjtéséhez és így jött létre, egész évre vonatkozólag, városunk e most befejezett történelmi naptára. Kis Ernő. Városi közgyűlés. — 1921 julius 30. — Múlt szombat délután rekkenő hőségben, s ezzel aránylagos csekély érdeklődés mellett (mindössze 19 városatya volt jelen) tartotta közgyűlését városunk képviselőtestülete. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, aki napirend előtt bejelentette, hogy a város az országos Apponyi-ünnepségen küldöttségileg képviseltette magát, s hogy a bencés gimnázium új igazgatóját, Blazovich Jákót kineveztetése alkalmából a város közönsége nevében üdvözölte. A napirend első 12 pontját minden vita nélkül intézték el. Ezek során az iparostanonciskola rajztanári és igazgatói állással járó illetmények egy részének viselését a város elvállalta s így ez állás Sinkó Pál műegyetemi tanársegéddel immár végleg betölthető lessz. A házhelyrendező bizottságnak a nagyhantai dűlőben úgy 2000 L>Ö! földet ingyen átengedtek.