Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-07-23 / 30. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." A balkanizmus olyan fokáról, aminőt a magát hódítónak csúfoló, valójában kardcsapás nélkül beténfergett oláh horda Erdélyben s Magyarország többi kapcsolt részeiben meghonosított, nekünk a háború előtt fogalmunk sem volt. Csak amióta a világháborúban megjárta egynémelyikünk Albániát is s megismerte mirditák, malisszórok és szkipetárok pénzért mindenre kapható nemzetségét, azóta van halvány sejtelmünk róla, hogy mi is az a Balkán ? Ez a Balkán most szőröstül-bőröstül, egész ocsmány életnagyságban bent van a mi hazánkban is (igen a mienkben, mert Erdély, Bihar és a Bánság ma is, mindig is a ^mienk!) Onnan jött emberek beszélik, hogy vasúton pökedelem az utazás, oly ocsmányul elhanyagolt minden, postán nem lehet 5 leit feladni, mert elvész, a cimzett soha nem kapja meg. Panama bűzlik minden hivatalban, oly mértékű, amely fölülmúl minden fantáziát. Hogy pedig ez való, az utolsó szóig igaz, bizonyítja ma már maga az oláh király is (s ez az, mit az idők teljessége bekövetkezése gyanánt kívánunk feljegyezni). Milliós és milliós panamák, melyekben miniszterek, szenátorok, képviselők egész serege vesz részt, íepleztetett le, az erdélyrészi s egyéb kapcsolt részbeli képviselők otthagyták e miatt a parlamentet, a botrány akkora, hogy nagyobb nem is lehet s az oláh király látja az árnyat, mely felé közéig: „Mindez — szói — nagyon alkalmas arra, hogy kétessé tegye a szerencséhez való jogosultságunkat és azt a képességünket, hogy megtartsuk azt, amit katonáink hősiessége s a sors kegyessége juttatott nekünk

u. Katonáink hősiessége ? Hát erről lehetne csevegni. Hogy a sors azonban tényleg kegyes volt hozzájuk, ez tagadhatatlan. De mint a jelek mutatják, talán csak azért volt kegyes, hogy aztán annál kegyetlenebbül büntesse btinüket. Merénylet a városok ellen. A „Városok Lapja" irja: Nem mondható másnak, mint merényletnek az az akció, mely a városok tulajdonában levő földterületeket vagyonváltság alá akarja vonni. A pénzügyminiszter által a nemzetgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szerint a vagyonváltság alól kivétettek az államnak, a törvényhatóságoknak, a községeknek (r. t. városoknak) tulajdonában levő földterületek. E törvényjavaslat tárgyában a nemzetgyűlés pénzügyi és földmivelésügyi együttes bizottságának f. hó 14-én tartott ülésén azonban többek (Gaál Gasztón és társai) sürgetésére a bizottság nagy többsége oly módosítást fogadott el, hogy a törvényhatóságok és községek (r. t. városok) a földjeik után a magánszemélyekhez hasonlóan vagyonváltságot tartoznak fizetni; egyedül a közlegelők vétetnek ki a váltság alól. Mondanunk sem kell, hogy ily vagyonváltság fizetése mennyire megrendítené a városok amúgy is ingatag háztartását, s ezért a városoknak sürgősen a legnagyobb energiával kell fellépniök, hogy ennek a módosításnak az elfogadását megakadályozzák. A városok már évtizedek óta várják a városok háztartásának törvényhozás útján való rendezését — amire az 1912: LVIII. t.-c. 30. §-ában a belügyminiszter a törvényhozástól utasítást is kapott —, hogy végre a sovány államsegélyen és pótadón való tengődésüket egy erőteljes fejlődést biztosító pénzügyi önállóság váltsa fel-, e helyett még azt a létfeltételt is meg akarják ingatni, melyet földjeik jövedelme biztosít nekik. A városok kongresszusának az elnöksége, látva azt a veszélyt, ami a bizottságban el«fogadott módosításnak törvénnyé válása esetén a városokra és, községekre hárul,- már is intézkedett, hogy sorompóba szólítsa a városokat és ezek nemzetgyűlési képviselőit s e célból f. hó 26-ára (kedd) délelőtt 11 órára Budapestre az újvárosháza nagytermébe összehívja a kongresszus egyetemes ülését. Felhívjuk ezúttal is a városok vezetőségét, hogy azokhoz a nagy érdekekhez képest, melyek az egyetemes ülés megtartását szükségessé teszik, sürgősen tartsanak rendkívüli közgyűlést, azokon jelöljék ki a kiküldötteket, tiltakozzanak a városok tervezett megterheltetése ellen s tiltakozásukat táviratilag közöljék a pénzügyminiszterrel, valamint nemzetgyűlési képviselőjükkel, ez utóbbit felkérvén, hogy a városok érdekeit a legerélyesebben védje meg. Csak a szolidáris összetartás és a gyors cselekvés vezethet sikerre. Ezért sürgősen cselekedni kell, mert mint köztudomású, a kormány még a nemzetgyűlés nyári szünete előtt el akarja fogadtatni a javaslatot. A kongresszus szervezési szabályzata értelmében a városok az egyetemes ülésen 10.000 lakosig egy, 10—20.000-ig két, 20—40.000-ig négy és 40.000 lakoson felül hat taggal képviseltethetik magukat. Küldött lehet: a th. bizottság, illetőleg a képviselőtestület tagja, a város tisztviselője, vagy a város országgyűlési képviselője. A küldött nevét és társadalmi állását legkésőbb f. hó 25 ig táviratilag kell a kongreszszus központi irodájával (Budapest VIII., Szentkirályi-u. 40.) közölni. x Tüzelőfát, építkezésre alkalmas gömbölyű fenyőfát erdőn, pápai fatelepen, vagy waggon tételekben a feladó állomáson átvéve, esetleg Pápán, nagy és kis tételekben házhoz szállítva megvételre ajánl: Tánczos Antal fa- és háziipari cikkek termelő- és értékesítő vállalata Pápa, Török Bálint utca 16. A postai készpénzfizetések csökkentése. Értekezlet a helyi érdekeltséggel. A posta f. évi junius hó elején pénzfeleslegeinek kezelésébe a vidéki pénzintézeteket bevonta, s ettől az időtől kezdve a postahivatalok pénzfeleslegeiket többé nem a távolfekvő postaigazgatósági pénztárakhoz, illetve a budapesti kézbesítő postahivatalhoz, hanem a vidék összes városaiban e célra kijelölt pénzintézethez küldik be. A postai pénzforgalomba bevont pénzintézetek, mint a Pénzintézeti Központ szervei, ennek szavatossága mellett működnek, s a P. K. a befizetett összegeket folyószámlán a posta javára irja. Ekkép lehetővé vált, hogy a posta pénzfeleslegei minden időveszteség nélkül jutnak el azokba a vidéki központokba, ahol azok újból való felhasználása lehetővé válik. A postapénzek ekkép hozzájárulnak a vidék pénzigényeinek kielégítéséhez, s a szervezet Központjának módjában áll a pénzfeleslegeket a közvetlen közelből a Központból való küldés mellőzésével a lehető leggyorsabb módon odairányítani, ahol azokra szükség van, amiben a reform nagy gazdasági jelentősége rejlik. A postai pénzforgalomba bevont pénzintézet, valamint jelentkezés esetén a többi helybeli pénzintézetek számlatulajdonosainak címére érkező postautalványok és csekkfizetési utalványok összegét a posta — a számlatulajdonos kérelmére — nem készpénzzel vagy csekkel, hanem a pénzintézetnél levő számlán való jóváírás utján egyenlíti ki. A jóváírás az utalványok érkeztétől számított 24 óra alatt megtörténik, amiről a számlatulajdonos az utalványszelvények kézbesítése mellett nyomban értesítést nyer, s így a jóváirt összeg felett késedelem nélkül rendelkezhetik. A jóváírás s az arról való értesítés díjmentes, a megbízott vidéki pénzintézet számlatulajdonosai azonfelül mindennemű postai befizetéseiket (utalvány, utánvétel, megbízás, távbeszélő előfiz. díj) a saját számlájuk terhére kibocsátott csekkekkel teljesíthetik a postahivatalnál. (Távirati utalványt ekkép befizetni nem lehet.) A csekk, ha az illető számlán fedezet van, korlátlan összegről szólhat. A csekkel fizető felek a postahivatalban soronkivül elégíttetnek ki. Mindez a készpénzforgalom kívánatos apasztására vezet, s e mellett növeli s fellendíti a vidéki pénzintézetek forgalmát. Az újításnak más irányban való célszerű kihasználása is folyamatban van. így megfontolás tárgyát képezi, hogy a pénzintézetek és vállalatok postai készpénzbefizetéseiket a megbízott pénzintézethez vagy a jegybank fiókjához teljesítsék, s azon nyert elismervénnyel jelentkezzenek a postahivatalban, ahol az elismervényt befizetésül (készpénz gyanánt) elfogadják. Hasonlóan tervbe van véve oly esetekben, ami5 dőn a postahivatal pénzkészlettel nem rendelkezik, az ily érkezett utalványok összegeinek a ! megbízott pénzintézet utján való kiegyenlítése. : Ekkép a pénzösszegek ismételt megolvasása kézről-kézre való átadása, s az ezzel járó í kockázat lesz kikerülhető. Joggal hisszük és reméljük, hogy az érdekelt körök a reform pénzügyi horderejét és az életviszonyokra kiható jelentőségét belátva, annak terjesztéséhez és teljes kifejlesztéséhez a posta intencióinak megfelelően teljes erejükkel hozzá fognak járulni.