Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-01-22 / 4. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZÓMBAT O N Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 60, félévre 30, negyedévre 15 K. Egyes szám ára 1*50 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem hivatalosan történt meg. Hivatalosan pláne úgy mondták, hogy azokat a szobrokat, melyek a magyar nemzet fájdalmának kőbe öntött allegóriái, „magántársaság készíttette és állíttatta fel". Hát így is jól van. Megnyugszunk benne. Megnyugszunk abban is, hogy sem a kormány, sem a nemzetgyűlés hivatalosan nem volt a leleplező ünnepélyen képviselve, s hogy a programmban jelzett egyházi főméltóságok közül is háromnak — biztos, hogy nem szivük szerint — hiányozniok kellett. Óvatosaknak kell lennünk, nem szabad ellenségeinket ingerelnünk. Hogy ebből a rezerváltóságból édes magyar hazánknak eddig sok haszna lett volna, arról, sajnos, még nem volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni. Ha csak Take Jonesku úr legutóbb napfényre jött varsói indítványát nem tekintjük ily eredménynek, melyben kis ántántbeli hullarabló kollégáit rá akarta venni, hogy Magyarországot Budapest -semlegesítésével osszák fel — még tovább osszák fel! — maguk és Lengyelország között. Mindegy, rendben van, megnyugszunk az óvatosságban. Tudjuk, hogy ennek csak opportunitási célja lehet és nem kívánhatja elaltatni a nemzet lelkiismeretét. Mert ez a lelkiismeret él, hat és cselekszik. Cselekszi az akarat érlelését arra az időre, mikor a nem hivatalos Magyarországgal együtt a hivatalos is nyiltan felléphet, amikor nem gyászolni, de visszaszerezni fogjuk Keletet, Északot és Délt, s amit meggyászolnunk sem kellett volna, mert ma is miénk és kezünkből egy percre sem szabadkiadnunk: Nyugatot! A pénz problémája. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter e hét szerdáján Budapesten, a régi képviselőház üléstermében a keresztény női szervezetek meghívására a pénz problémájáról s a valuták jelentőségéről előadást tartott, melynek eszmemenetét közérdekű voltára való tekintettel e helyen közöljük. Az államok nyugalmát vagy nyugtalanságát, békéjét vagy békétlenségét semmi sem jelzi oly biztosan előre, mint a pénz. 1900-ban kinek jutott volna eszébe valutáblák változásait figyelni. Akkor a pénz mozdulatlan volt. 1914ben egyszerre csak azt vettük észre, hogy megmozdul a pénz. Én már 1914 március 14-én mondottam, hogy világháború kezdődik. Akkor kinevettek. Pedig már akkor láttam, hogy a pénz kezdi elveszteni értékmérő szerepét. Ekkor vetődött fel bennem annak a kérdése, hogy mivel mérjem a pénzt? Mi a közgazdaság alaptörvénye? Az, hogy az emberiséget eltartsuk. Én is ebből indultam ki. Egy embernek, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon 120 gramm fehérjére, 90 gramm zsirra és 130 gramm szénhidrátra van szüksége naponkint, hogy megéljen. Én tehát a fehérjével, a zsirral és a szénhidráttal mértem a pénzt és nem a pénzzel azokat. És azt tapasztaltam, hogy e három anyag ára az egész világon annyira emelkedett, mint Magyarországon. Tehát a pénzt az egész világon sülyesztette valami. Valami világraszóló dolog készült: a világháború. Amikor a pénz nyugodt volt, nyugodt volt a világ is. A pénz azonban hisztérikus görcsöt kapott és elkövetkezett az egész világ megmozdulása. A valuták tabelláját 1914 óta figyelem és azt láttam, hogy egész Európából eltűnt az arany. Győzőktől és legyőzőitektől egyaránt. A valutatabella sok mindent elárul. Elárulta nekem annakidején az ántánt titkos szerződését is. Amikor láttam, hogy az ántánthatalmak valutája egyszerre mozog, tudtam, hogy kell valaminek lennie, ami összeköti őket. Akkor láttam, hogy az ántántot széjjelválasztani nem lehet. Nem a hadseregéért, nem a politikájárt, nem másért; azért, mert a pénzük összefügg. A valutatabella rezgései olyanok, mint a meteorológiai jelentések. A vihar itt is kitör, amikor valamelyik ország pénze hirtelen lezuhan. Minden állam pénze két hónappal kezdett korábban sülyedni, mintsem belépett a világháborúba. De amini az ántántvaluták együtt mozogtak, úgy esett az orosz pénz értéke is, jelentve Oroszország belső romjását. És igazolja teóriámat az is, hogy ma a semleges államok valutája áll a legmagasabban. Jóval magasabban, mint a háború előtt. Amerika pénze előre jelezte különválásával, hogy az államoktól politikájában különválik. így sikerült megoldania azt, ami a legnehezebb: tönkretenni nemcsak ellenségeit, hanem barátait is. De Anglia is különvált. 1919-ben a békekötés idején a dollár is kezdte elhagyni az ántánt pénzeit: Anglia elhatározta, hogy a maga erejéből heveri ki azokat a csapásokat, melyek — mint mondtam — nemcsak a legyőzötteket, hanem a győzőket is érték. Ez az én politikám is: A magunk erejéből. És rövid egy hónap alatt negyven százalékkal sikerült a magyar koronának megjavulnia az osztrák koronával szemben. Sokan kérdezik, hogy miért nem kérek külföldi kölcsönt. Nem tekintve ezt, hogy ehhez a művelethez is két ember kell, csak példákat mondok. Amerika ad aranykölcsönt. Adott Franciaországnak és Belgiumnak is, de a franciáknak 137

a% és a belgáknak 14V

2°/

0-os kamatra. Ezzel szemben Angliában két új jövedelmi adóban egy billió koronát vettek már be. Az angol lapokban nem egy polgár jelentkezik a nyilvánosság előtt, hogy kevesebb adót vallott be, mint amennyit fizetnie kell és hogy ime most megfizeti az eltagadott részt. Mert Angliában becsületszóra megy az adóbevallás. Nálam még egy ilyen jelentkező sem akadt. Anglia az idén kétszázötven millió font tartozást fog visszafizetni. Ha igaz, hogy a pénz biztosan mutatta 1900 előtt, hogy nyugalom van; ha igaz, hogy én helyesen mértem és ha igaz, hogy a valutatabellák ma sem hazudnak, akkor igaz, hogy Európa térképe még nincsen befejezve." Ha be lenne fejezve, a pénz mozgása megállott volna. Mi hullámvölgyben vagyunk, de ne higyjük, hogy alább fogunk esni. Nem, mi már csak emelkedni fogunk. Neuillyben láttam, hogy Franciaországnak sem lehet jó a béke, mert a pénze esik. Európa még nincsen készen. A győzők ép úgy remegnek, mint mi. Amig Oroszországban a belső tüz ki nem égett, nem következik be az általános nyugalom. Ha pedig Oroszország megnyugszik, Magyarország térképét is meg kell változtatni. A szláv, germán és latin fajok között mint sziget mi vagyunk az egyetlen semleges faj. Ez akkor fog légink ibb kitűnni és akkor az államok a mi barátságunkat fogják keresni. Mi szenvedtünk' a legtöbbet és épen ezért bizom leginkább a feltámadásban. Minden szomszédunk ellenségünk és mindegyik nekünk rohan. Elértük a szenvedések maximumát. Több szenvedést nem érhetünk meg, tehát csak kevesebb jöhet. Nem egy állam pusztult el teljesen, sokkal kevesebb csapás alatt. Mi mindezt kiállottuk, minket elpusztítani nem lehet. A nagyhatalmak reánk hengergettek egy nagy malomkövet: a békét. S a malomkő alatt a hangyák mi vagyunk. A hangyák élnek, mozognak, de a kő halott. Nekem nagy titkom van. Az én titkom a nemzet megmentése s ezért kérek mindenkit, hogy fogja meg az én kezemet. Várni kell és dolgozni kell és a feltámadásnak jönnie kell. A mi kötelességünk a további munka. Az irgalmas-kórhííz ügye. Többször irtunk már róla, hogy az irgalmasrend helybeli kórházát kibővíteni s nyilvános jellegűvé tenni akarják. Az ügyben a héten dr. Tenzlinger József polgármester Budapesten tanácskozást folytatott az irgalmasrend tartományi főnökével, amely tanácskozáson jelen volt a rend budai perjele és kiskorú Esterházy Tamás gróf gyámjának, Esterházy Móric grófnak képviseletében dr. Debreczeny Sándor jogtanácsos is. A tanácskozáson a jogtanácsos kijelentette, hogy a pápa-ugodi hitbizomány uradalom kegyura hajlandó átengedni szabadrendelkezésre a városnak előzőleg kórházi célokra odaajándékozott 9600 n-öl vasút melletti telket, ha a rend és Pápa városa egymással a kórház kérdésében megegyezni tudnak. Hogy ez a megegyezés létrejöhessen, a polgármester háromféle költségvetést kér a rendtől : a kórház átalakítását, berendezését és fenntartását illetőleg külön-külön. Ha a költségvetéseket a rend elkészítteti, azok a város illetékes bizottságai, majd pedig a közgyűlés elé keíülnek. A szerződésben a város az adandó ellenértékek fejében biztosítani kívánja felügyeleti jogát, főkép a gazdasági ügyekben. E jelentős lépés megtörténte után most már remélhetjük, hogy az égetően sürgős kórház-kérdés megfelelő megoldást nyer. A városnak és az irgalmasrendnek mindent el kell követniök, hogy kölcsönös előzékenységgel és jóindulattal — áldozatoktól sem riadva vissza — lehetővé tegyék, hogy városunkban a modern gyógyászati követelményeknek megfelelő kórház álljon mielőbb a szenvedők rendelkezésére. Hogy erre milyen nagy szükség van, bizonyítja az, hogy a kórház mostani beteglétszámán, 45-ön túl nem vehet fel betegeket helyiség és felszerelés hiánya miatt. Ép ezért a társadalomnak is melegebben kellene felkarolni az ügyet. Folytak be már ugyan adományok a kórház kibővítésére, de ez a mai viszonyok között csak egy csepp a tengerben. Akiket az Isten megáldott anyagiakkal, siessenek áldozataikat felajánlani a nemes célra. Jobb ügyet nem igen támogathatnak, mint mikor szenvedő embertársaik segítségére sietnek. * Itt említjük meg, hogy gróf Esterházy Jenő előző 10.000 korona adományán kivül ismét 10.000 koronát adományozott a kórháznak, kikötötten röntgenfelszerelési célra. A nagy emberbarát szép példája találjon minél több követőre 1 „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország."