Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-06-18 / 25. szám

előadását nem folytathatta. A hangulat ellene oly erős volt, hogy tettlegességtől is lehetett tartani. Az előadást Déri Gyula, az átképző tanfolyam egyik vezetője fejezte be, E tényállás megállapításánál a bíróság teljes hitelt érdemlőnek fogadta el a védelem által kifogásolt Faragó János, dr. Kőrös Endre, Kraft József, Juhász Imre, Jankó László tanuk­nak Kutassy Mária által is mindenben igazolt vallomását és fentebbi kitételeket ezek alapján állapította meg. Ugyanis a bíróság úgy találja, hogy 1920 évi február hó 2-án, illetve 4-én, tehát alig hat hónappal a kérdéses beszéd el­hangzása után figyelemmel arra is, hogy a beszéd tartalmáról felháborodásuk lecsillapulta után is beszélgettek, teljesen jói emlékezhettek magasabb szellemi képzettségüknél fogva is, miután pedig emlékezetük tárgyát ekkor ismé­telten irásba foglalva megrögzítették, még köny­nyebbé tették azt, hogy a főtárgyaláson emlé­kezetükre támaszkodva a csakugyan elmondott kijelentéseket igazolhassák. A bíróság tehát megállapította, hogy a vádbeli kijelentések vádlott szájából a kérdéses előadás alkalmával csakugyan elhangzottak. Megállapítja a bíróság azt is, hogy ezek a kijelentések alkalmasak arra, hogy az átképző tanfolyamon jelen volt és a polgári osztály ki­egészítő részét képező tanári és tanítói kart a papi osztály ellen gyűlöletre keltse, illetve, hogy a házasság jogintézménye ellen izgasson. Az utóbbi megállapításánál nem fogadhatta el a bíróság a védelem^amaz érvelését, hogy a há­zasság ellen izgatásnál a nálunk egyedül érvé­nyes polgári házasság ellen lehet csupáit, merf eltekintve attól, hogy a polgári házasság tar­talma is csak a tiszta erkölcs lehet, a házasság fciie'ní izgatáshoz a házasság polgári jellegének feltüntetése nem szükséges. Egyébként is a házasság alatt a büntetőtörvénykönyv a nálunk érvényes házasságot érti, tehát nem csupán a polgári házasságot, hanem az 1895. évi okt. elseje előtt kötött házasságokat is, melyek pe­dig csupán egyházi házasságok voltak. Dacára annak, hogy a bíróság a vádba helyezett és bizonyítottan elhangzott kitételeket az izgatás bűntettének megállapítására alkal­masnak találja, nem mondotta ki Drozdy Győ­zőt osztály, illetőleg házasság elleni izgatás bűntettében bűnösnek, mert az ezen bűntett el­követéséhez a Btk. 75. §-a szerint nélkülözhe­tetlen szándékot nem tartja megállapíthatónak. Ennek a kérdésnek eldöntésénél vizsgálnia kellett a bíróságnak Drozdy Győző kommuniz­mus alatti magatartását és akkori egyéniségét és s tekintetben nem támaszkodhatott a kér­déses előadást hallgatni kényszerült, kiválóan hazafias pápai tanári és tanítói karnak Drozdy Győzőt illető véleményére, mert a vádbeli iz­gatásra is alkalmas botrányt keltett kijelentése­ket igazoló ezen tanárok és tanítók, illetőleg tanárnők és tanítónők Drozdy Győzőt sem ezen előadása előtt, sem azután nem ismerték, elő­adása, melyet a tanfolyam vezetők „A nemi élet problémái" cimen hirdettek, már előzetesen és főként azért volt nekik ellenszenves, mert elő­zőleg Buxbaum Béla pápai kommunista vezér már kísérletet tett a gyermekleányok előtt egy előadással a nemi felvilágosításról, mely akkora felháborodást keltett városszerte, hogy a kísér­letet abba kellett hagynia és ebből az átképző tanfolyamon jelen voit hazafias érzésű, kom­munista-ellenes tanárok és tanítók azt követ­keztették, hogy Drozdy Győző ugyanily célt szolgálván, Drozdy Győző csak a kommunista elvek hive lehet. Ezen következtetéssel szemben a bíróság megállapította, hogy nemcsak cáfolatlanul áll Drozdy Győző azon állandóan hangoztatott ki­jelentése, miszerint ő a kommunista intézmé­nyeknek, azok erőszakosságainak állandó ellen­sége volt és hogy az előadás megtartására az általa folyton gyalázott átképző tanfolyam széjjel­ugrasztása szándékával vállalkozott, nemcsak cáfolatlanul áll vádlott azon előadása, hogy 72 munkással dolgozó nyomdaüzemét a kommu­nisták elvették, s őt ekként súlyosan megkáro­sították, így tehát a kommunistákat szeretni, vagy azokkal együtt érezni már csak ezért sem állott érdekében, de Bogár István, Kovács Jenő, Zab Emma, Tamás Elza, Kovács Antal, Pátkai Lajos és Mádai Aurél tanuk vallomásával bizo­nyítva van, hogy vádlott Budapesten, Pápára jövetele előtt utcán, villamoson, oly erős kité­teleket használt a kommunista vezetők és inté­zők ellen, hogy veszélyes volt a vele való együttlét, állandóan ellenforradalmak szításá­nak gondolatával vesződött. Midőn a nyarai­tatásra Pápára hozott gyermekekkel Pápára megérkezett, a bérlőket és birtokosodat még a vasúti állomáson figyelmeztette, hogy a velük politikai megbízottként volt ismeretlen munkásnő előtt csak óvatosan nyilatkozzanak, ellenben ő magántársaságban, katonatisztek jelenlétében állandóan a kommunisták ellen nyilatkozott, a reá bizott 13 — 14 éves budapesti gyermekeket Kun Bélát becsmérlő énekekre tanította, az át­képző tanfolyamon tartott előadását megelőző­leg a most hivatkozott tanuk közül többeknek előre jelezte, hogy a tanfolyam szétugrasztása céljából zavart fog okozni, sőt e célból bot­rányt is csinál, az előadást megelőzőleg Mező­lakon a kommunizmussal egyet nem értő vörös katonákat a vörös hadsereg részére szállított lőszer felrobbantására biztatta, amely körülmé­nyekből megállapíthatónak találja, hogy Drozdy Győző nem volt hive a kommunista eszmék­nek s hogy Pápára csak könnyebb megélhetés végett jött a nyaraltatandó gyermekekkel. Izgatásra alkalmaa kifejezések elmondása a 200 főnyi hallgatóság előtt oly egyén részé­ről, ki ezen kifejezések izgatásra alkalmas minő­ségét megbírálni szellemi képzettségénél fogva képes, általában megállapítja ugyan az izga­tásra irányuló szándékot, ezen szándék felté­telezésére vonatkozó vélelmet azonban lerontja a jelen esetben ama körülmény, hogy vádlott­nak sikerült igazolnia, hogy beszédét nem az izgatás szándékával, hanem ezen előtte ellen­szenves átképző tanfolyam szétugrasztásának szándékával mondotta el, amely szándék ez esetben ellenkezik az izgatásra irányuló szán­dékkal. Igaz, ugyan, hogy az elhangzott ki­jelentések a kommunista előadások közé be­illeszthetők és hogy minden okosság és böl­csesség nélkül való terv volt az, hogy vádlott ily kommunista izü előadással robbantsa szét az átképző tanfolyamot, de miután ez a szán­dék Kovács Jenő, Bogár István, Zab Emma és Sebestyén Kálmán vallomásával kétséget kizáró­lag bizonyítva van, a proletárdiktatúra őszinte szolgálatát pedig vádlott állandóan tagadta, egyénisége és magatartása ezt az őszinte szol­gálatot a tanuk vallomása szerint ugyancsak cáfolja, bebizonyítottnak kell venni, hogy vád­lott az előadást kommunista ellenes célzattal, botrányokozás és nem izgatás szándékával tar­totta meg, ellene tehát az izgatás bűntettének tényálladéka ezen bűntettre irányuló szándék hiányában nem volt megállapítható. Foglalkozott.a bíróság azzal a kérdéssel is, hogy miután vádlott szándéka a kommunista tanfolyam szétugrasztása céljából botrányoko­zásra irányult, nem forog-e fenn a Btk. 249. §-ában meghatározott szemérem elleni vétség. A biróság úgy találja, hogy míg egyrészről az átképző tanfolyam nem volt nyilvános, mert oda csak tanárok és tanítók mehettek, nem volt meg az ezen vétség nélkülözhetetlen alkotó elemét képező közbotrány sem, mert közbotrányt csak nyilvános helyen lehet eszközölni, de egyébként is a tanuk vallomása szerint az egészséges szeméremérzekü hallgatók megbot­ránkoztak ugyan, de a tanfolyamnak kommu­nista elvek felé hajló hallgatói nemcsak hogy meg nem botránkoztak vádlott kijelentései felett, hanem tetszésüknek is kifejezést adtak, a botrány tehát nem volt általános, vagyis közbotránynak nem tekinthető. KIS TIVADAR könyv-éspapirkereskedésében egy fiu jó fizetéssel tanoncul felvétetik Régi és új nyelvek tanítását vállalom, hosszas tanárkodásom alatt kialakult saját módszeremmel. Akiben erős az akarat utasításaim betartására, 2 hónap alatt sajátít­hatja el azt a tananyagot, amire az iskolában 10 hónapot fordítanak, latinból, görögből, franciából, németből. Jelentkezni lehet nálam a d. u. órákban, Jókai Mór utca 96. szám. Sarudy György. ^ j U111U3 ' 1 (J. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — iuonayorszag. u — Személyi hírek. Németh István püs­pök a kerületi intézetek évzáró vizsgálatai alkal­mából a héten s még a jövő héten is váro­sunkban időzik. — Juraszek János, a veszprémi kir. törvényszék elnöke, a hét folyamán váro­sunkban időzött és 'nivatalvizsgálatot tartott a helybeli járásbíróságon, melynek végeztével a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki dr. Fürszt Sándor vezető kir. járásbirónak. — Dr. Erdélyi Lajos főisk, tanár, egyet, magán­tanár, mint a ref. tanitónőképző képesítő vizs­gálataira kiküldött kormányképviselő, a hét eleje óta városunkban tartózkodik, — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága hétfőn közgyűlést tartott Hunkár Béla főispán elnöklésével. A gyű­lésen kevesen voltak jelen, vidékről pláne ke­vesen. A tárgysorozat pontjait szinte vita nél­kül fogadták el s elfogadták Csokonai zirczi plébánosnak a vasárnapi munkaszünet szigo­rabb megtartására vonatkozó javaslatát. Jóvá­hagyta a vármegye Pápa városának kél aljegy­zői s egy .joggyakornoki állás szervezése, a kéményseprő díjszabályzat, s a tisztviselők hábo­rús és drágaságí segélye tárgyában hozott hatá­rozatait. — Egyházkerületi választások. Tegnap bontotta fel Németh István püspök elnökleté­vel a kiküldött bizottság a dunántúli reformá­tus egyházkerület megüresedett tisztségeire be­adott pályázatokat. A főiskola és nőnevelő­intézet gondnoki állásába Czeglédy Sándor győri esperes-lelkészt emelte a gyülekezetek bizalma, akit ugyanezen alkalommal zsinati kép­viselőnek is megválasztották. Egyházkerületi világi főjegyzőnek dr. Segesdy Ferenc kir. táblabíró, eddigi ker. aljegyző választatott meg. A többi választások eredménye még nem ismeretes. — A Vélisz Pápáti. A Tevéi (Magyar­ország Területi Épségének Védelmi Ligája) után most a Vélisz (Védőligák Szövetsége, őszin­tébben megmondva: irredenta Szövetség), mely azonos célokért, de tán radikálisabb eszközök­kel küzd s mely a Magyar Irredenta c. kitűnő lap kiadásával is nagy érdemeket szerzett, szin­tén gyökeret akar verni Pápán. E tárgyban Felszeghy János kir. ügyész, a Vélisz várme­gyei csoportjának elnöke tartott a héten szű­kebb körű értekezletet, melyen határozatba ment, hogy a taggyüjtő iveket kibocsátják s a tobor­zás befejezése után a formális alakulás is meg fog történni. — Évzáró finnepek. A két református testvér-intézet, a főiskola és nőnevelő régi szo­káshoz hiven mult vasárnap nyilvános záró­ünnepet rendezett, melyek mindegyikén igen szépszámú közönség vett részt. A főiskola ün­nepe d. e. 11-kor volt a tornateremben, amikor a Himnusz eléneklése után Németh István püspök hatalmas szózatban buzdította az ifjú­ságot erős jellemű, törhetlen hazaszeretetre. Megkapó szépségű szavakban hivta fel az ifja­kat, hogy minden vágyuk, gondolatuk a régi Magyarország visszaszerzése legyen. Ezután Csizmadia Lajos főisk. igazgató nyújtott gon­dosan megszerkesztett beszámolót az iskolai év eseményeiről. Gáty Ferenc képzőtársulati ifjú­sági elnök pedig a képzőtársulat tevékeny mű­ködéséről számolt be tartalmas jelentésben. A záróünnep művészi részét a zenekar és az énekkar pompás számai (főkép az utóbbi ex­celiáit a Falu végén . . . elér élésével) és Csiz­madia Dániel drámai erejű szavalata képezték, mind nagy sikert arattak. Felolvasásra kerültek Horváth Lajos pályanyertes szép költeményei is. A jutalmak kiosztása után az ünnep a Szó­zattal végződött. — Délután 5-kor a nőnevelő­intézet záróünnepén dr. Kőrös Endre igazgató Czike Lajosról tartott emlékbeszédet, méltatva az intézet körül szerzett érdemeit, élete négy irányító eszméjét: hit, haza, munka és szeretet követendő például állítva a növendékek elé. A műsoron igen sikerült számokkal szerepelt a képezdei énekkar Hatvani Lajos és a polgá­rié Krausz Kató zenetanárok vezetésével. Frap­páns hatást tett az énekszámok sorában a J

Next

/
Oldalképek
Tartalom