Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-01-17 / 3. szám

PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: LI2;et-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. Laptulajdonos és főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az erdélyiekért. A hazánkat ért csapások egyik legsulyosabbika az, hogy Szent István országát fegyverünk kettétörése után idegen megszálló hatalmak lepték ei, megcsonkították területünket, hazánk nagy részét magukhoz ragadták. Ez a jelenség még abban az esriben is fájdalmas és kétségbeejtő lenne, ha az idegen állam az emberiség követelményeit e szerencsétlennel szemben kötelező gyöngédséget mindenben szem előtt tartaná. Nem ezt láttuk azonban. Olyan zsarnokságot tanúsítanak a megszállott részeken az idegen államok közhatalmának birtokosai, olyan elnyomást szenvednek ottani véreink, amelyre a világtörténelemben alig van példa, amely azonban sok vészt látott nemzetünk múltjában már többször ismétlődött. Talán legsúlyosabb erdélyi véreink helyzete. Az az idegen faj, amely évszázadok óta igyekszik Erdély uralmát magához ragadni, amely 1848-ban is ártatlan aggastyánok, nők és gyermekek kiirtásával szennyezte be kezét, amely a világháború után is akkor támadott meg bennünket, amikor mindakét kezünk a nemesebb ellenséggel való háborúban volt elfoglalva, most is hü maradt önmagához és a nemzeti, gazdasági, kulturális elnyomás minden eszközével, az egyes magyarokkal szemben gyakorolt kiméletlen kegyetlenséggel törekszik célját megvalósítani. Nem csoda tehát, ha Erdélyből, különösen az üldözött, megélhetési lehetőségét vesztett középosztály már a tömeges kiutasítások előtt is megindult, hogy a meg nem szállott részeken várja be sorsának jobbra fordulását. Ez a menekülés óriási méretűvé fajult most, amikor a románok a legnagyobb erőszakkal, kegyetlenséggel télviz idején utasítják ki az összes magyar tisztviselőket, lelkészeket és az erdélyi közélet egyéb jeleseit. Szivet tépő jelenetek vannak napirenden. Sokat szenvedett véreink, akik közül nem egy testi épségével és valamennyi egészségével adózott a hazafiság oltárán, jövőjük felől teljes bizonytalanságban, az éhséggel, hideggel küzdve, vasúti kocsikban és hasonló rossz elhelyezésben tűrik sorsukat. Dunántúl kormánybiztossága Dunántúl népének mindig bevált áldozatkészségéhez fordul az erdélyiek érdekében. Nekünk, akik hasonló aaegpróbáltatásoktól meg voltunk kiméivé, utolsó falatunkat, tűzhelyünk hamvadó parázsát is meg kell osztanunk erdélyrészi honfitársainkkal. Felkéri a törvényhatóságot, indítson mozgalmat az erdélyi menekültek lehető jó elhelyezésére, megsegítésére. Vonja bele ebbe a hazafias és jótékony munkába a társadalom minden rétegét. Azoknak, kik a társadalom legtöbb előnyét élvezik most is, a legnagyobb áldozatkészséget kell tanúsítaniuk, de ne vonja ki magát az áldozat terhe alól a Dunántúl legkisebb faluja, legszegényebb fia sem. Béke és hadsereg. A békeszerződés, melyet már nem remegve, de elszántan várunk, meg akarja szabni hadseregünk létszámát is. Mit terveznek, mit sem, ma még nem tudhatjuk. De hogy erre a nemzeti hadseregre, erős és jól felszerelt seregre a béke: az ország belbékéje s a világ békéje érdekében valóban szükség van, azt legjobban bizonyítják azok a véres események, melyek két nap előtt Berlinben lejátszódtak. A hidrafejét vakmerően felütni próbáló kommunizmust ott is a hadsereg verte le. A berlini példa tanúság nekünk. Megbízható és erős nemzeti hadsereg a mi nyugalmunk és Európa nyugalmának legbiztosabb védőpajzsa! Sziics Dezső programmbeszéde. — 1920 január 11. — A pápai választókerület nemzeti egyesülés pártjának képviselőjelöltje: Szűcs Dezső ref. főgimnáziumi tanár vasárnap délután tartotta programmbeszédét a Griff nagytermében. A „nagy" terem ezúttal kicsinek bizonyult, a választópolgárok olyan sokasága érdeklődött a fontos politikai aktus iránt, hogy már jóval a gyűlés kezdete — 3 óra — előtt, minden talpalatnyi helyet elfoglalt a teremben, s a később jövők kiszorultak a folyosóra. Három órakor a képviselőjelölt — Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök és Bartos János volt kormánybiztos társaságában — zúgó éljenzés közben megérkezett a terembe. A Himnusz eléneklése után Gyurátz Ferenc elnök szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelentek sokaságát, majd — vázolván a képviselőválasztás fontosságát a mai nehéz időkben, amikor oly korszakalkotó feladatok várakoznak a nemzetgyűlésre — felkérte Szűcs Dezsőt programmbeszédének megtartására. Szűcs Dezső néhány udvarias bevezető szó után hamarosan rátért programmjának ismertetésére. Elsőben általánosságban mutatott rá az irányelvekre, melyek képviselői működésében vezetni fogják. Nem a romok felett keseregni jöttünk össze — úgymond —, hanem azért, hogy gondolkozzunk az alkotó munka felett, amely egyedül képes megmenteni a szerte hullott nemzetet, amelyet egységbe összekovácsolni most a legfőbb feladat. Becsüljük meg a munkát, biztosítsuk mindenkinek a jogot, simítsuk el az osztályellentéteket, ne tekintsünk társadalmi állásokra, hanem fogadjunk mindenkit szeretettel testvérünkül. Súlyos feladatok előtt állunk. Nemcsak az új alkotmányt kell megalkotni, hanem biztosítani kell mindenki részére a megélhetést. Az új berendezkedés csak egy alapon épülhet fel: a keresztény nemzeti alapon. A keresztény nemzeti gondolatnak, a keresztény igazságosságnak és méltányosságnak kell áthatni az egész társadalmat, hogy boldogulhassunk. Amikor az állammal szemben követelésekkel lépünk fel, számolnunk kell erős próbára téti teherbíró képességével. Az ország nem lehet kísérleti nyul. A háború 30 milliárdunkba került, a kommunizmus 34 milliárd, az ellenséges megszállás 40 milliárd kárt okozott. Az ország lábraállításánál felmerülő terheket arányosan kell elosztani. A jogtalanul szerzett milliókat be kell fizettetni az államkasszába, elégedjék meg mindenki a tisztes polgári haszonnal. Rátérvén programmjának részletezésére, követelte a földbirtok-reform mielőbbi megvalósítását. A parcellázást »kosan, altruista alapon végre kell hajtani, kezdve az idegenek birtokain. A többtermelés érdekében mezőgazdasági hitel nyújtása, a gazdasági szakoktatás megvalósítása elsőrendű állami feladat. A termelő és fogyasztó közé furakodott közvetítő kereskedelem kiküszöbölhetése érdekében felállítandók volnának a mezőgazdasági terményeket értékesítő termelő és fogyasztási szövetkezetek. Az iparosság 92%-ában keresztény és magyar, megérdemli a legmesszebb menő támogatást, amelynek gépek adományozásában, megrendelések nyújtásában kell megnyilvánulnia. Az ország fővárosában központi ellenőrző szerv volna felállítandó, amely ellenőrizné az állami megrendelések kiadását. Paritásos békéltető bíróságok felállítása, az ipartörvény revíziója, a tanoncmunka szabályozása szintén a sürgősen megoldandó feladatok közé tartoznak. A munkáskérdéssel nagy jóakarattal foglalkozott a képviselőjelölt. A tőke túltengésének megakadályozása érdekében szükségesnek tartaná a nagy üzemek szociálizálását. El kell tiltani a gyermekmunkát, a nők egyenlő munka mellett egyenlő munkabérben részesítendők a férfiakkal. Követel 36 órás vasárnapi munkaszünetet, évenként két heti szabadságidőt a munkásság részére. A munkásbiztosítást ki kell egészíteni az aggkori és rokkantbiztosítással, biztosítandó a munkások nyereségrészesedési joga. A háztartási alkalmazottak számára hatósági helyközvetítők és otthonok állítandók fel. A háború alatt a legtöbbet szenvedő tisztviselői kar ügyét szintén melegen felkarolta a programmbeszéd. Itt legfőbb teendőnek a szolgálati pragmatika megalkotását jelölte meg. Igen lojálisán szólott a jelölt a katholikus autonómiáról, amelyet — habár ő református vallású — a törvényhozás által mielőbb megalkotandónak tart. Katholikus testvéreink — úgymond — reászolgáltak arra, hogy végrevalahára ugyanazoknak a jogoknak a birtokába jussanak, mint a protestánsok. Pompás orgánummal, jeles szónoki készséggel előadott, s mindvégig figyelemmel hallgatott és gyakori tetszésnyilvánításoktól megszakított beszéde végén a jelölt kijelentette, hogy nem tesz nagyhangú, meg nem valósítható Ígéreteket, de amit mondott, azt becsületes magyar szívvel állni fogja. Az éljenzések lecsillapulta után Bartos János volt kormánybiztos, a kitűnő népszónok állott a pódiumra, s találó anekdótákkal fűszerezett beszédében ajánlotta a választópolgárságnak Szűcs Dezsőt a figyelmébe. Különösen nagy lelkesedéssel fogadták beszédének azt a részét, amelyben a haza integritásáról s a magyar koronáról szólott, amelyből ellenségeink kitördeHék a hármas halmot, a négy folyót, de amelyeket az érintetlenül megmaradt apostoli kettős kereszt segélyével rövidesen vissza fogunk szerezni az egységes magyar koronának. Ami az államformát illeti, a királyság mellett foglalt állást, mert a köztársaság nem bizonyult olyannak, amely kifelé nemzeti tekintélyünket, befelé a rendet, békét és közbiztonságot meg tudná védeni. A zajos tetszésnyilvánítás bizonyította, hogy a jelenvoltak egyetértettek vele. Miután Gyurátz Ferenc elnök még arra buzdította a jelenvoltakat, hogy véssék emlékezetükbe az elmondottakat, s tartsanak ki hűségesen Szűcs Dezső képviselőjelölt mellett, az impozáns lefolyású s lelkes hatású gyűlés a Szózat fenséges akkordjaival véget ért.