Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-12-18 / 51. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 50, félévre 25, negyedévre 12*50 K. Egyes szám ára 1 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadcr könyv- és papirkereskedésében. Nyolcvan milliárd korona, még a mi lerongyolódott valutánkban is, tekintélyes összeg. Ezt a summát állapította meg az antant jóvátételi bizottsága, mint annak a kárnak az összegét, amelyet Magyarország a megszálló csapatok által szenvedett. Nyolcvan milliárd! Ebből a tekintélyes összegből, több mint kilencven százalék esik a románokra, nyolc százalék a szerbekre, mig a franciákra, a szegedi tartózkodásuk következtében, egy százalék jut. A jóvátételi bizottságnak munkája természetesen még nincsen befejezve, mert még vannak CsonkaMagyarországnak olyan területei, amelyeket a trianoni béke neki itélt s amelyek még mindig idegen megszállás alatt vannak. Ettől eltekintve azonban az az egy megállapítható, az a tény leszögezhető, hogy Csonka-Magyarországnak a külföldtől már eddig is több, mint nyolcvan milliárd korona követelése van. A jóvátételi bizottság eddigi munkálatainak eredménye, amint azt a külföldi távirat jelenti, az antant-körökben nagy feltűnést keltett. Ez a feltűnés érthető. Érthető pedig azért, mert, mint ismeretes, a trianoni békeszerződés tizenöt milliárd fizetésére kötelez bennünket jóvátétel cimén. Ezzel kapcsolatosan nagy kegyesen azt is kijelentették az antantnak a népek fölött Ítélkező bölcsei, hogy a megszálló csapatok által Magyarországon okozott károkat n jóvátételi bizottság megbecsüli és a szenvedett károk összegét majd a CsonkaMagyarország által fizetendő hadisarcból le fogják vonni. Hát tessék! Tizenöt milliárdból levonni nyolcvan milliárdot, vagy a végeredményben majd még ennél is többet. Bármilyen csodálattal is adózunk a legfelsőbb tanács tagjai munkaerejének, Ítélőképességének, bármilyen sugárzó lángelmék ülnek is ott együtt, képtelenek vagyunk elhinni, hogy ezt a mathematikai abszurdumot megfejtsék. Itt vagy csodának kell történnie, vagy ismét olyan igazságtalanságnak, amely az egeket fogja ostromolni. Ne bizzuk el magunkat. Azok, akik a trianoni békeszerződést diktálták, nem fognak visszarettenni egy újabb igazságtalanság elkövetésétől sem! Mindenféle lőtt vadért a legmagasabb árat a Magyar Vadkiviteli Vállalat Rt. Budapest, Hűtőház — fizeti. Mielőtt tehát vadját eladja, árajánlatért tessék a vállalat dunántúli képviselőjéhez: Rózsa Sándor úrhoz, Pápa, Eötvös-utca 6. fordulni. — A vadászathoz szükségei töltényeket eyári árban beszerezzük. : a Telefon: József 18-61. Sürgönyeim: Rózsa Sándor, Pápa. Á népszámlálás előmunkálatai. A törvényhozás az 1920. évi XXXIII. t.~ cikkel elrendelte a népszámlálás megtartását. A népszámlálás most is a szilveszteréji állapot szerint január hó 1. és 10. között fog lefolyni. E nagy művelethez, mely 10 évenkint szokott megtörténni s amelynek most sokkal nagyobb jelentősége van, mint a rendes körülmények között, az előmunkálatok szorgosan folynak, nemcsak a m. kir. központi statisztikai hivatalnál, hanem a városokban és a vidéki jegyzőségek irodáiban is. Az összeírásra szükséges összes nyomtatványok már elkészültek, sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi városnak és községnek már szét is küldte a felvételi nyomtatványokat. A statisztikai hivatalnak ez alkalommal volt bizonyos támpontja a kiküldendő számlálólapok számának megállapításánál, mert a folyó évi április havában a közélelmezést célokra történt népösszeirás adatait vette alapul, amelyhez képest elégnek mutatkozott 5%-nál több lapot nyomtatni és kiküldeni. Nem hihető ugyanis, hogy a mai viszonyok között bárhol is 5%-pál nagyobb népszaporulat állhatott volna be 8 hónap alatt, ha csak valamely rendkívüli esemény vagy intézkedés (menekültek, internáltak elszállásolása, katonák odahelyezésé) nem szaporította meg nagyobb mértékben a lakosság számát. Egyébként a statisztikai hivátal indokolt kérelemre azonnal küld nyomtatványkiegészítést. Most folyik országszerte a számlálóbiztosok kiszemelése és kinevezése, meiy utóbbi jog városokban a polgármesternek, a járásokban a főszolgabiráknak van fenntartva. Mint mindig, úgy most is a számlálóbiztosok zömét a tanítók fogják tenni, különösen a falvakban, mig a városokban a tanítókon kivül a menekült tisztviselők is némi mellékjövedelemhez juthatnak, sőt felajánlotta tagjainak közreműködését Nyukosz (Nyugalmazott Katonatisztek Országos Szövetsége) is, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. Magának a számlálólapnak hasonló kérdései lesznek, mint 10 év előtt, új kérdések is vannak azonban, amelyek leginkább a világháború okozta károkat kivánják megvilágítani, így kérdezi a számlálólap, hogy a megszámlált egyénnek a világháború következtében foglalkozása változott-e, vagy a világháború előtt hol volt rendes lakóhelye. Külön kérdés van a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozólag, egy kérdés pedig a végzett szakiskolákat tudakolja. Arra nézve, hogy mindenki csak a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatja, az 19i 7. évi XXXV. t.-c. rendelkezései maradnak érvényben, de emellett biztosítja a törvény azt is, hogy a bevallott adatok adókivetés alapjául nem vehetők, magánosoknak ki nem szolgáltathatók és egyénenkint közzé nem tehetők. Rendes körülmények között is valóságos leltári művelet, a nemzet erőpróbája egy ilyen népszámlálás és így fontos esemény a nemzet életében. Nem kell tehát külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentősége van most, mikor az ország megcsonkítása után vérző szívvel kell számbavenni értékeinkből a legbecsesebbet, az embert. Meg kell állapítanunk, hogy milyen korú és nemű, milyen összetételű emberanyagunk maradt meg, mennyi a háború áldozatainak, az elesetteknek, a most is fogságban levőknek, a rokkantaknak, a hadiözvegyeknek és hadiárváknak a száma, hogy teljes mértékben előttünk álljon a borzasztó csapás, amely a háborúval és az ország igazságtalan megcsonkításával a nemzet legbecsesebb alkatelemét, az embert érte és hogy odatarthassuk a müveit világ s közöttük hatalmas legyőzőink elé a rettentő képet, talán megmozdul a lelkiismeretük. Hazafias kötelessége ezért mindenkinek, hogy annakidején pontos és az igazságnak megfelelő adatok bevallásával a népszámlálás sikerét előmozdítsa. Tar Gyula: Általános növénytermelés, i ' A főiskolai könyvnyomda sajtóját a napokban fontos szakmunka hagyta el. Szerzője: földmives-iskolánk kiváló igazgatója, Gödényházi Tar Gyula; cime: Általános növénytermelés. Szerző előszavában müvéről a következőket mondja : „Könyvemet olyan földrnives-iskolai tanulók számára irtam, kik az iskola elvégzése után gazdaságba vagy uradalmakba mennek alkalmazásba". Átolvasva azonban a vaskos, majd 200 oldalra terjedő kötetet, mi annak használhatóságát sokkal szélesebbkörünek értékeljük, mint amilyennek szerzője szerényen szánta. Az ország mai helyzetében, amikor csakis a földre, a hűséges magyar televényre bazirozhatjuk szerencsétlen, megcsonkított hazánk jövendőjét, mi a földmivelés körébe vágó jó szakmunka megjelenését elsőrangú nemzetgazdasági érdeknek tekintjük. Mint Dimitroff Iván dr. budapesti bolgár főkonzul a „Falu" Szövetség hatvani kiállításán, mi is Tolstoj nagyszerű mondását idézzük: „Térjetek vissza a természethez, mert a föld az élet, az öröm", — valóban nekünk is a föld adhatja vissza feldúlt boldogságunkat, ez javíthatja meg leromlott valutánkat, ez állíthatja helyre országunk hitelét. Ha valamikor fontos volt a földmivelés, kétszeresen fontos és nagyjelentőségű az most; ha valamikor szükség volt a többtermelésre, most kell fokoznunk a föld hozamát, amikor a magyar buza nemcsak biztosítja mindennapos kenyerünket, de a külföld aranyát is ide varázsolja hozzánk. Tar Gyula könyve pedig az okszerű földmivelésre, a föld jól megmivelésére, tehát a többtermelésre tanít. Ezért volt nagy szükség a megjelenésére. Tartalmát illetőleg elég csak a fejezetek cimeit felsorolnunk. íme: I. Fejezet. A talaj keletkezése és alkotó részei. A talaj tulajdonságai. A talaj termőképessége és annak felismerése. — II. Fejezet. A talajok osztályozása. — III. Fejezet. Telkesítések; — IV. Fejezet. Talajmivelés. — V. Fejezet. Trágyázás. — VI. Fejezet. A növény. — VII. Fejezet. A vetés. VIII. Fejezet. A növények ápolása. — IX. Fejezet. Aratás. — X. Fejezet. A cséplés. Ezekben a fejezetekben a gyakorlati gazda bőséges tapasztalatait tárja szerző az olvasó elé. Elmond, elmagyaráz bennük mindent, amit a növénytermelésről általában a földmivesnek tudnia kell. Megismertet a különböző gazdasági gépekkel és eszközökkel és azok hasznával. Nyelvezete egyszerű, világos, mindenki által könnyen érthető. A szöveget 38 ábra teszi még világosabbá, melyek között különösen gazdasági gépeket találunk nagy számmal. A jó papíron nyomott vaskos kötet ára a mai nyomtatasi viszonyok között igazán olcsó : 120-— korona. Az ízléses, szép kiállítás a főiskolai könyvnyomda régi jó hírnevét öregbíti. A könyvet ajánljuk nemcsak gazdáink, de mindazok figyelmébe, akik — s ilyenek mostanság igen sokan vannak — a földmivelés iránt általában érdeklődnek. Kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében. A műnek mintegy folytatását képező Részletes növénytermelés ugyancsak szerző tollából most van sajtó alatt, s a jövő év elejére elkészül.