Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-01-24 / 4. szám

Az esküdtek alaplajstromának elkészítésé­vel dr. Adorján Gyula és dr. Molnár Imre v. képviselőket bízták meg. A döbröntei és noszlopi szénbányák ügyé­ben a referádánk bevezető részében ismertetett határozatot hozták. A rendőrség céljaira adandó állami hozzá­járulás és felemelt fizetési különbözet megté­rítése ügyében — tekintettel arra, hogy a város e tárgyban intézett felterjesztésére a belügy­minisztériumtól válasz nem érkezett — a köz­gyűlés megbízta a rendőrkapitányt és a pol­gát mestert, hogy Budapesten személyesen jár­janak el. Németh Dezső gyógyszerész kérelmére a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszertár mostani helyéről a Tirol-szálló és a Schwartz-söröde közt levő területre helyeztes­sék át. A vásártéri hídmérleg díját az állat súlyá­nak minden métermázsája után 1 koronában, a vásártéri korlát díját 5 koronában állapítot­ták meg. A hosszu-utcai vendéglő bérbeadására új árverést rendeltek el. A közgyűlés beleegyezését adta abba, hogy a kommün alatt a ref. főiskola könyv­tárában elhelyezett városi könyvek és képek tovább is ottmaradjanak. A villamos telep tisztviselőinek és alkal­mazottainak azt a kérelmét, hogy pótadómentes­ségben részesüljenek, a közgyűlés elutasította, mert nevezettek a telep jövödelméből percen­tualiter haszonrészesednek. A Heller József által birt városi pusztán a gazdasági épületeken szükségessé vált, 14.000 koronára előirányzott javítási munkálatokat a közgyűlés engedélyezte, s felhatalmazta a bérlőt, hogy ez összeget a haszonbérből levonhatja. A Pápai Lapoktól — mint annak idején megírtuk — a közgyűlés a hivatalos jelleget megvonta, fellebbezés folytán azonban a vár­megyei közgyűlés a határozatot megsemmisítette, továbbra is meghagyván nevezett lap hivatalos jellegét. A vármegye leiratát a közgyűlés mosolyogva vette tudomásul, mert azóta a Pápai Lapok megszűnt, kettévágván a gordiusi csomót, hogy hivatalos lap legyen-e, vagy ne. Hercz Imre grafikus művésznövendék részére a közgyűlés 2500 korona tanulmányi segélyt szavazott meg. Barthalos János volt városi kocsisnak ez évi január 1-től évi 300 korona kegydíjat utaltak ki. Thury Lajos volt városi díjnoknak, mivel lakbérnyugdíjra nincs igénye, pótláskép ugyan­csak évi 300 korona kegydíjat szavaztak meg. Gyűlés végén Nagy Sándor a Szélesviz melletti ovoda, Keresztes Gyula a molnárok visszaélései és Hajnóczky Béla a lisztiroda mulasztásai ügyében interpellált, melyekre a polgármester megnyugtató válaszokat adott. Ezek után a közgyűlés véget ért. Hirdessen a Pápai Hírlapban! Hungária temetésekor. Zúgnak a harangok, valakit temetnek, Temetése van ma a magyar nemzetnek. Karját széjjel tépték — lábát eltaposták, Bútól sajgó szivét tőrrel átszurdosták, És midőn a holt sziv a sir szélén állott, Károgó varjaknak rút serege szállott, A kihűlt tetemet száz felé is tépte, Nincsen ki legalább a halottat védje! Temetési ének fájón sir az ajkon, Keserű könny csillan sok szenvedő arcon, Kéztördelve jajjong tiz millió árva Zokogva borul a holt Hungáriára Népek gőgös serge részvét nélkül nézi, Árvák búját-jajját szive át nem érzi; Mosolygva tekinget a tátongó sirra, Kacagva üli a halotti tort rajta Temetnek, temetnek, zúgnak a harangok, Hungária testét takarják a hantok, Minden rideg göröngy fájó koppanása Egy-egy letűnt század néma visszhangzása . . De hallga, mi hang kél szellők lengő szárnyán Enyhítni jön talán milliók bánatán ? Hát mégis van részvét — nem halt ki a hála, Van ki fájón tekint holt Hungáriára ? Kárpát ködös orma, Erdély erdős bérce Szellők szárnyán jön a gyászos temetésre ... Alföid zöld rónája, — Balaton hulláma Koszorút kötni jön a holt sirhalmára ... Északról és délről, keletről-nyugatról Erdők, mezők zúgnak tépő fájdalmukról, Ezeréves hűség sugárzik belőlük, Hungária anyánk, hogy válhatsz el tőlük? Nem, nem, ez nem lehet a valódi haiil, Sirba drága anyánk tetszhalottként szálltál, Tiz milliók anyját — ezeréves multat Gálád sir sokáig durván nem takarhat: Ha majd vad vihar kél hármas halom táján Véres hab tajtékzik négy folyam hullámán^ Hungária anyánk nyilik a sir szája, Dacosan készülünk nagy leszámolásra! (Adásztevel.) Merétey Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Nemzeti gyásznap. A Neullyből érkezett szomorú hirre városunk is felöltötte a gyász külső jelét. Fekete zászlók hirdették vasárnap, hogy a legszomorúbb gyásznapra virradtunk. Délelőtt a templomokban gyász­istenitisztelet volt, melyen az összes hatóságok, testületek, intézetek megjelentek. Zsúfolásig tele voltak a szentegyházak szomorkodókkal, gyá­szolókkal, de azért mégis hinni és remélni akarókkal. Meisel József r. kath. apátplébános, Kis József ref. esperes, Mesterhdzy László ev. lelkész mélyen megindító beszédben ecsetelték hiveik' előtt az országot ért nagy csapást s ma­gasra gyújtották a lelkekben a hazaszeret szent tüzét. A katonaság is mindenütt képviseltette magát, a r. kath. főtemplomhoz Hevesy József százados parancsnokságával kivonult vadász­század a szentmise egyes részei alatt disztüze­ket adott. Gyászistentisztelet tartatott ugyan­ekkor az izr. templomban is. — Délelőtt fél 12 órakor több ezer főből álló tömeg gyűlt össze a ref. főiskola udvarán tiltakozó nagygyűlésre. A gyűlésnek, melyet dr. Tenziinger József pol­gármester nyitott meg lelkes hazafias beszéddel, szónoka Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök volt, ki ismert nemes ékesszólásával tolmácsolta a hazafiak őszinte gyászát, adott hangot a ma­gyarság jajkiáltásának és tiltakozásának. Hatal­mas beszéde végén előterjesztette az itt követ­kező határozati javaslatot: Pápa rendezett tanácsú város közön­sége mai napon tartott népgyűlésen egy­hangú határozattal kimondotta, hogy a nyugati győztes hatalmak által nemzetünk részére megállapított békefeltételeknek hazánk határai megcsonkítását, állami létének meg­döntését célzó rendelkezése ellen a haza­fias érzület felháborodásával tiltakozik. Egy szívvel-lélekkel kijefenti, hogy elődei példáját követve ezeréves hazája határainak csorbítatlan fenntartásához ren­dületlen ragaszkodik és szent feladatának tekinti minden áldozat meghozatalát azért, hogy hőn szeretett hónát épségben, az ál­lami alapjaival hagyhassa hátra az utódok­nak. E jelszóval fogadja a sors minden változását, kitárja keblét a jöhető táma­dások elé-: Életünket és vérünket a cson­kítatlan szabad magyar hazáért! Miután a javaslat komoly ünnepélyességgel elfogadtatott, a naggyülés a polgármester záró szavai után a Himnusz áhítatos el éneklésével ért véget. — A közvilágítás még mindig elég kí­vánni valót hagy maga után. Az utcákon ugyan már néhány napon át pislákolt pár árva lám­pás, de 9 órakor elaludtak ezek is és ismét koromsötétben botorkálhattak azok, akiket jó vagy rossz, sorsuk az utcára juttatott. Főleg az állomásról éjjel hazabotorkálókat érinti rend­kívül kellemetlenül a korai sötétség, amit egy kis jóakarattal tán orvosolni is lehetne. A laká­sokban pedig inkább d. u. 4-től 5-ig ne adja­nak áramot, hogy az így megtakarított órával az újabban este már 9 óra után beálló sötét­séget lehessen kissé megrövidíteni. — A nemzetgyűlési választások ideje immár elérkezett, s holnap, holnapután meg­tudjuk, hogy Magyarország népe kikre akarja bízni az új Magyarország fundamentumainak lerakását. Holnap, vasárnap reggel 8 érakor megkezdődnek szerte az országban, s nálunk is, a képviselőválasztások. Pápán a kitűzött határidőig két jelöltet jelentettek be dr. Kerényi Alajos választási biztosnál, aki a legnagyobb körültekintéssel és pártatlansággal készítette elő a választás ügyét. Az egyik jelölt dr. Mohácsy Lajos marczalgergelyi ev. lelkész, aki az Orsz. Kisgazda- és Földmivespárt jelöltje, a másik Szűcs Dezső ref. főgimn. tanár, a Keresztény Nemzeti Egyesülés jelöltje. A szomszédos ugodi kerületben Bartos János volt kormánybiztos (Ker. Nemzeti Egyesülés) és Kiss Dénes takácsi földbirtokos (kisgazdapárti) állanak egymással szemben. A pártok egész héten nagy tevékeny­séget fejtettek ki jelöltjeik érdekében, maguk a jelöltek folytatták útjukat kerületeikben, minden­felé megismertetvén programmjukat a választó­közönséggel. Mindkét párt nagy reménységgel tekint ugyan a választás kimenetele elé, azon­ban majdnem biztosra vehető, hogy a válasz­tási küzdelemből a ker. nemzeti egyesülés párt­jának jelöltjei fognak győzelmesen kikerülni. Részünkről e komoly percekben csupán annak az óhajunknak akarunk kifejezést adni, vajha a választások a legteljesebb rendben és nyuga­lomban folynának le s vajha az összeülő nem­zetgyűlés végleg megteremtené a rendet, a nyugalmat, a békét ez országban, s kovácsolná, forrasztaná egybe szerencsétlen hazánk szét­húzó magyarjait egységes alkotó, nemzetmentő munkára . . . — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hirt„ hogy Répásy Károly, a Pápai Közgazdasági Bank tisztviselője, eljegyezte Udvardy Margit úrhölgyet, Udvardy Miklós Máv. főfelügyelő, helybeli állomásfőnök leányát. (Minden külön értesítés helyett.) — Az úri kaszinó február hó 1-én d. u, 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a t. tagokat ez úton hivja meg az elnökség. — Kavarodás a 2- és 1 koronások körül. Hétfőn délelőtt a postán egy kormányrendelet­nek téves értelmezése folytán több esetben meg­tagadták a 700 szérien felül levő 2 és 1 koronás bankjegyek elfogadását. Az esetnek a városban villámgyarsan hire terjedt, a megrémült közön­ség igyekezett megszabadulni a „megbukott" 2 és 1 koronásoktól, akár volt reá szüksége, akár nem: összevásárolt mindenféle holmit, hogy a veszett fejszének legalább a nyelét meg­mentse. Némely boltos olyan ostromnak volt kitéve, hogy az üzlet hirtelen bezárásával volt kénytelen védekezni a kundschaftok „pártfogása" ellen. De akadtak sokan a közönségből olyanok is, akik az „értéktelenné* vált bankjegyeket összetépték, sárba tiporták. Másnap reggel aztán a rendőrség lépett erélyesen közbe, hogy a teljes értékű 2- és 1 koronás bankjegyeket, amelyeknek forgalomból kivonására a pénzügyi kormány semmiféle intézkedést nem tett, az adásvételnél elfogadja. Közben a posta távira­tilag kérdést intézett a soproni postaigazgató­sághoz, honnan az a válasz jött, hogy a 2- és 1 koronás bankjegyeket el kell fogadni, mire aztán a bizalom e kis bankjegyek iránt teljesen • helyreállt, s most már ismét akadálytalanul végzik körforgásaikat a közgazdasági életben. — Elhalasztolt közgyűlés. A Polgári kör múlt vasárnapra hirdetett tisztújító köz­gyűlését a nemzeti gyász miatt nem tarthatván meg, a közgyűlés újabb terminusát február 1-én délután 3 órára tűzte ki. — Tüntetés a Himnusz ellen. Vasárnap Ugod községben is tartottak nemzeti gyász­ünnepet, melynek végeztével a templomi gyüle­kezet a Himnuszt énekelte. Mikor nemzeti imánk felséges akkordjai felzendülte!?, a közönség tiszteletteljesen felállott helyéről, csak Vajda János, nyug. csendőrörsvezető, a .község bírája, akinek pedig hazafias érzésben példaadónak > kellett volna lennie, maradt mindvégig ülve — nem kis megbotránkozására a közönségnek. Hétfőn reggel főszolgabiránknak az esetről jelentés tétetvén, ő a hazafiatlan községi birót rögtön felfüggesztette állásától, viszont a további eljárás is folyamatba tétetett ellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom