Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-07-17 / 29. szám

— Egyházmegyei közgyűlések. A vesz­prémi ev. egyházmegye a két éves kényszerszü­net után f. hó 14-én tartotta rendes közgyűlését ! városunkban Takács Etek esperes és dr. Kluge Endre felügyelő társelnöklésével. Reggel fél 9 órakor istenitisztelet volt, melyen Mohácsy Lajos egyházm. főjegyző mondott buzgó imát s a gyámintézetre offertoriumot gyűjtöttek. A köz­gyűlést mélyen járó, gondolatokban gazdag be­széddel Takács Elek esperes nyitotta meg. A remek megnyitót kinyomatják és szétküldik az egyházközségeknek, hogy a hivek okulhassanak belőle. Utána az esperes felolvasta két eszten­dőről szóló gondosan megszerkesztett jelentését, melynek minden egyes tételét a közgyűlés egy­hangú helyesléssel fogadta. A közgyűlés a kö­vetkező indítványokat terjesztette fel az egyház­kerületre : 1. Hogy minden egyházi tisztviselő, ki a jövőben valamely szabadkőműves szerve­zetnek tagja lenne, fegyelmi alá vonassék; 2. Az elemi iskoláknak legalább a felső osztályaiban a hitoktatás minél intenzivebbé tétele céljából a hitoktatást a lelkészek végezzék. Mesterházy László pápai lelkészt egyházmegyei aljegyzővé, Görög Ernő tési lelkészt egy hm. pénztárossá, Fodor Mihály miskei tanítót egyhm. törvény­széki biróvá választották. A kerületi közgyű­lésre képviselőül kiküldettek : dr. Mohácsy Lajos, Ihász Mihály lelkészek; Bélák Endre és Mihályi Sándor gyülekezeti felügyelők. A Zsedényi­dijat Nagy Sándor mihályházai tanító nyerte el. A gyűlésen a nehéz közlekedési viszonyok ellenére szép számban jelentek meg a< egyhár­zak képviselői. Az előző nap tartott előértekez­leten kellőleg előkészített és simán és gyorsan lefolyt közgyűlést esperes hálaadó imával déli 1 órakor rekesztette be, mely után közebéd volt Zámolyi Dénes vendéglőjében. A pápai református egyházmegye folyó hó 15-én tartotta városunkban közgyűlését. A köz­gyűlést istenitisztelet előzte meg, melyen Kis József esperes gyönyörű imájában mélységes gyásszal emlékezett meg a nemzetet és a refor­mátus egyházat Tisza István gróf főgondnok halálával ért mérhetlen csapásról. Magán a köz­gyűlésen az esperes mellett Kulin Sándor kúriai biró, egyházmegyei gondnok elnökölt, aki meg­nyitójában szintén a feledhetetlen főgondnok emlékezetét újította fel. Intim reminiszcenciák­ban gazdag szép beszédét nagy figyelemmel hallgatták végig. Ezután az esperes számolt be az egyházmegye két évi — ennyi idő óta nem gyűlésezett — eseményeiről. Ecsetelte a kom­munizmusnak a hitéletre gyakorolt hatását, jelentette a lelkészi és tanítói karban beállott változásokat. A jelentésével kapcsolatos indít­ványokat elfogadták. A közgyűlés részvétét nyilvánította Tisza István grófné iránt és fel­iratban üdvözölte Horthy Miklós kormányzót. Ezután bemutatták és elfogadták az egyház­megyei számadásokat, elintézték a gyülekezetek és lelkészek közt felmerült vitás adózási ügye­ket stb. — A közgyűlést megelőző napon d. e. a tanügyi bizottság ülésezett Győry János takácsi lelkész elnöklésével, d. u. pedig biró­sági ülés volt, melyen a kommunista uralom­ban részt vett tanítók ügyében hoztak ítéletet, legszigorubbat Gaál Endre tósoki tanító ügyé­ben, kit azon helyről való elmozdításra Ítéltek. — Kinevezés, áthelyezés. A m. kir. belügyminiszter Hajdinák József pápai rendőr­felügyelőt a XI. fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes minőségben hivatali segédtisztté ne­vezte ki. Az igazságügyminiszter Ertsey Gyula sár­vári kir. járásbirósági betétszerkesztő segéd­tisztet a helybeli járásbírósághoz helyezte át. — Édes vigasz. Az eddigi keserves és kinos helyzet, mely a cukorinség folytán elő­állott, remélhetőleg az ősszel meg fog szűnni, miután a magyar cukortermelés addigra lénye­gesen emelkedik, úgy hogy a belföldi szükség­letet legalább félig tudjuk majd fedezni. A pénzügyminisztérium első sorban a jövő esztendei cukortermelés ügyét készíti elő. A folyó évi cukortermelés mindössze 750 waggm volt és most a kormány azon van, hogy ez a mennyi­ség a jövő évre 3500—4000 waggon legyen. Az új cukor árát csakis az új kampány meg­indulása után lehet megállapítani. A pénzügy­minisztérium az új kampányig hátralevő két­három hónapi szükségletet külföldi cukorbehoza­tallal akarja fedezni és ez irányban már meg is tette a szükséges intézkedéseket. — A róm. kath. iskolaszék köréből. A nemrég újonnan megválasztott helybeli római katholikus iskolaszék f. hó 11-én Miklós József káplán, a plébánia ideiglenes vezetőjének elnök­lésével tartotta meg alakuló közgyűlését. Az egyházi elnök megnyitója után, melyben szép szavakban ecsetelte az iskolaszék hivatását a hitélet javítása terén, javaslatára egyhangúlag a következő módon alakítják meg a tisztviselői kart. Elnök Darányi Ágoston, urad. jószág­igazgató, jegyző Marton Győző h. karnagy, főgondnok Kolbe Nándor, a Pápai Takarék­pénztár pénztárnoka, algondnok Szabó István földmives, számvizsgálók Kraft József kép. tanár, Okolicsányi József dohánygyári igazgató és Varga József posta- és távirdafelügyelő. — Az iskolaszék két nap múlva tartott második gyűlésén betöltötte a Szentgyörgyí Sándor halálá­val megürült karnagyi állást. Pályázat mellőzésé­vel Marton Győző h. karnagyot választották meg, aki úgy helyettes karnagyi minőségében tanúsított rátermettségével, valamint előbb éve­ken át kifejtett jeles tanítói működésével a hit­község tagjainak rokonszenvét és elismerését teljes mértékben kiérdemelte. — Eljegyzés. Kaufmann Hugó eljegyezte Boscowitz Ibolykát, Boscowitz Samu helybeli pipa- és kályhagyáros leányát. — Hivatásos tűzoltókat! A helybeli tüzoltóegyesület parancsnoksága egy beadvány­ban felhivja a város figyelmét arra a körül­ményre, hogy a tűzoltó-testületet önkéntes tagjainak kiválása, hivatásos tagjainak csekély száma és csekély fizetése miatt válság fenyegeti. Hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok között, amikor a ruházat beszerzésének gondja el­viselhetetlen teherként nehezedik az emberekre, az önkéntes tűzoltóság valamikor nagyon ambicionált dicsősége mind kevesebbet sarkal, az valóban érthető. Viszont nyilvánvaló az is, hogy megbizható tűzoltó csapat nélkül a várost katasztrofális veszedelemnek tehetjük ki. A tűz­oltó-testület parancsnokságának abbeli kérelmét tehát, hogy a város tisztességesen fizetett hiva­tásos tűzoltókat alkalmazzon, feltétlenül teljesíten­dőnek tartjuk tehát. A v. tanács foglalkozott ez üggyel és 10 hivatásos tűzoltói állás rendszere­sítése mellett foglalt állást. Fizetésül a volt városi rendőrök fizetésének megadását java­solja, 3 évenkénti előlépéssel, lakbérrel, családi pótlékkal s ami fő, ruha- és csizma-ellátással. Az ügy végleges döntés végett a legközelebbi városi közgyűlés elé kerül. — A villamostelep felügyelő-bizottsága f. hó 10-én a polgármester elnöklésével ülést tartott, melyen részletesen foglalkoztak a telep pénzügyi helyzetével s az üzemi kiadások foly­tonos emelkedésére való tekintettel az áram­díjakat a következőleg állapították meg: általá­nos órabér 80 fillér, kávéházaknak, vendéglők­nek, szinháznak, mozinak s általában minden mulatóhelynek 1 K 20 f, köztisztviselőknek (beadott kérvényük kedvező elintézéseként) 40 f. A telep állandó alkalmazottainak, kik átlag rosszabbul vannak dotálva, mint a hetibérért dolgozók, havi 400 K pótlékot szavaztak meg. Elhatározták, hogy az új villamos áram-előfize­tőket, kik eddig árammérő-óra hiányában áta­lányt fizettek, szukcesszive szintén felszerelik árammérő-órákkal, amiket a háború tartama 'alatt nem gyártottak s kapni nem lehetett. A ma fantasztikus árba kerülő árammérő-órák után a telep aránylag mérsékelt díjat fog szedni s az előfizetők még ezzel együtt is feltétlenül kevesebbet fognak fizetni, mint amennyit az átalány kitett, viszont a telep a fölösleges árampazarlásban találja meg számítását. Öröm­mel állapította meg a bizottság, hogy a telep kenő-anyaggal bőven el van látva, s így minden bojkottal hosszú ideig dacolhat. — Tüzek a vidéken. F. hó 5-én d. e. Vaszar községben Paraicz Antalné vigyázatlan­sága súlyos veszedelmet idézett elő. Füstös konyhájuk padlását felnyitotta, hogy a füst szabad utat találjon, s a nyíláson át szikra is került a padlásra, amely ott a szalmát meg­gyújtotta. Elégett 6 lakóház, igen sok mellék­épület stb. A kár 350.000 korona. A biztosítás a régi alapon állott, így a nagy kárból alig térül meg valami. — F. hó 9-én d. u. Németh József lovászpatonai újhegyi szőllőbeli lakos gondatlansága okozott tüzet. Paul József prés­háza égett el. A k,ár 6000 koronára becsülhető, — A gyűjtés eredménye. A Terület­védő Liga, illetve annak külföldi felvilágosító akciója javára eszközölt gyűjtés végeredménye: 6397 K. Ha tekintetbe vesszük, hogy a gyűj­tés az országos vásár két napján történt, akkor e különben tekintélyes összeget sem fogjuk soknak tartani. — A város ingatlanai. A város ingat­lanaira beadott utóajánlatok alapján megtartott árverés a következő eredménnyel járt: A Ko­rona-vendéglőre 430.000 K-ás ajánlatot tett Németh Géza görzsönyi molnár, a korona-utcai 383 G-öles (!) telekre pedig 50.000 koronás ajánlatot tett Politzer Samu pápai lakos. — A többi elárverezett ingatlanok jegyzéke itt következik: Gyimóti úti régi vámházért leg­nagyobb vételt ajánlott özv. Mikóczi Pálné 50.050 K, csatorna-utcai bérházért Heller József 112.000, Tőrök Bálint-utcai bérházért Somogyi József menekült vasutas 460.000, felső hosszu­utcai korcsma Sós János, Jókai Mór-utcai kataszteri bérház Boesor János 425.000 K, rétbirtokért Szálai István 34.520, rétbirtokért Polgár József 20.000, rétbirtokért Farkas István 14.100 K, szántóföldbirtokért 185.100, volt kavicsbányáért Mészáros Károly 90.100 K, Vak­Bottyány-utcai házhelyért 50.000 K. — Az árverés lebonyolításával megbízott dr. Csoknyay János v. főügyész azt a javaslatot terjesztette elő, hogy mivel a város függő kölcsönadós­sága csak 1.438,345 K s az összes ingatlanok eladásából 2.074,270 K folyna be, fölös pénz­készlet gyűjtése pedig már nem áll a város érdekében, tehát a város csak a lakbérleti szer­ződésekkel jövedelmezőségükben megkötött és fenntartásukban sokba kerülő házakat adja el, a földbirtokokat ellenben ne. A házak közül is a kataszteri bérházat csupán akkor ha a vevő kötelezi magát arra, hogy a kataszteri hivatal szerződését még az esetben is respektálja, ha a jelenlegi lakásrendeletek hatályon kivül he­lyeztetnek s a szabad lakásforgalom helyreáll. — Huszárok Pápán. Mint értesülünk, a 7-es huszárezred, városunk régi háziezrede, mely jelenleg Székesfehérváron állomásozik, ide visszakerül. A legénység elfoglalja régi laktanyáját, a tisztek elszállásolásának gondja a városi lakáshivatalra nehezedik, mely minden lehetőt elkövet a megfelelő lakások előteremtésére. — A fényűzési adó és a nöi ruhá­zati cikkek. Az Omke beadvánnyal fordult a kereskedelmi minisztériumhoz és kéri, hogy a fényűzési forgalmi adó alá eső áruk közül a félselymek, nyári ruhákhoz alkalmas mosósely­mek, a nyers selymek, a pongie-, japonsi mü­selymek, pamutbársony, chapbársony, félselyem plíisch és pamut plüsch kivétessenek. Á beadvány szerint a felsorolt anyagok a női ruházatnál, különösen a nyári idényben annyira a min­dennapi szükséglet tárgyát képezik, hogy ezek­nek a fényűzési adóval való megterhelése, ille­tőleg fényűzési* cikknek való nyilvánítása tel­jesen indokolatlan. De a törvényjavaslat tenden­ciája nem is az, hogy a napi fogyasztás tárgyait a nagy adótételekkel még inkább megdrágítsa, csupán a luxus cikkek fogyasztásából akar az állam számára jövedelmet biztosítani. — Szeszkiutalás gazdasági munkások­nak. A földmivelésügyi miniszter közbenjárá­sára a pénzügyminiszter a mező- és erdőgazda­sági munkások pálinkaszükségletének biztosítá­sára, Veszprémvármegye gazdaközönsége részére 48815 liter szeszt utalt ki, amelynek szét­osztásával az alispán ez évben is a vármegyei gazd. egyesületet bizta meg. A városok, közsé­gek és birtokosok a részüre kiutalt szesz árát, literenkint 54 K 20 fillért, 8 nap alatt tartoz­nak befizetni az egyesület pénztárába. A s«.esz­kíosztás ügyében az alispán körrendeletet bocsá­tott ki Veszprém és Pápa városok polgár­mestereihez és a községek elöljáróságai hoz, ismertetvén azokat a feltételeket és módozato­kat, amelyek mellett a szeszkiosztás lebonyolí­tandó lesz. Ezek közül kiemeljük, hogy a gazd. egyesület csak akkor szállítja rendeltetési helyére a szeszt, ha annak ára már befizettetett. A be­jelentett szesz átvétele kötelező s a későbbi le­mondásokat tekintetbe nem veszik, a pénzt vissza nem adják, sőt a szesz vételárát r­szükség esetén — birói uton is behajtják. Az alispán rendeletéhez a vármegyei gazd. egyesület ügyvezető-igazgatójának utasítása van csatolva a s^esz átvételének módozatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom