Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-20 / 30. szám

MEGJELENIK HETENK1NT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő : Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb távirati tudósítások. * románo

k kivonulnak Budapestről. 1919 szept. 20. Az antant tárgyalásokat kezd a Friedrich=korraánnyal. Bécsi lapok irják f. hó 19-iki kelettel: Ántántkörökben az a felfogás kezd érvényesülni, hogy Magyarországgal meg kell kezdeni végre a béketárgyalásokat és erre a lehetőséget ott kell keresni, ahol a nép többsége van képviselve. Az ántántkörök azt a benyomást szerezték, hogy Friedrich minisztériuma részleges rekonstrukció esetén e többség felett rendelkezni fog. E szempontból kiindulva az ántánt a tárgyalásokat a Friedrichkormánnyal valószinüleg meg fogja kezdeni. Érvényes az 1914. évi sajtótörvény. A M. T. I. jelenti: Illetékes helyről közlik, hogy a Károlyi-kormány alatt kibocsátott úgynevezett forradalmi néptörvényre való tekintet nélkül, az 1914. évi sajtótörvény érvényben van. Eszerint a politikai jellegű lapoknak óvadékot kell íetenniök. Változás a külügyminisztérium vezetésében. Külügyminiszterré Somsich József gróf neveztetett ki. Somsich gróf a háború előtt hosszabb ideig diplomáciai szolgálatban állott és a háború alatt a berlini osztrák-magyar követséghez volt beosztva. Az új külügyminiszter veje Szőgyény-Marich grófnak, aki évtizedeken át az Osztrák-Magyar monarchia berlini nagykövete volt. Külügyminiszteri államtitkárrá Pékár Gyula neveztetett ki. Az űj államtitkár tulajdonképen tárcanélküli miniszter, akinek legfőbb feladata a szövetséges és társult hatalmakkal való állandó kapcsolat fenntartása, mig Teleky Pál gróf a béketárgyalások előkészítésének vezetésével nyert megbízatást. Keletgaiicia Lemberggel önálló ország. A négyestanács visszautasította a lengyeleknek azt a kívánságát, hogy Keletgaliciát Lengyelországba kebelezze be. Keletgaiicia Lemberg székhellyel önálló ország lesz, amely saját országgyűlést választ. Az ország közigazgatása nem egyedül a lengyelekre, de az ukrán többségre és a többi nemzetiségi kisebbségekre is rábizatik. Közélekedési szempontokból a vámhatárok, vasút, táviró egyelőre Lengyelországgal közös marad. Keletgaiicia hovatartozásának kérdésében végérvényesen népszavazás fog dönteni. Bécsi lapokhoz érkezett párisi távirat közli: A legfőbb tanács f. hó 16-iki üléséből a budapesti kormányhoz azt a felszólítást intézte, hogy helyi csendőrségről gondoskodjék, amely a románok kivonulása esetén a rend fenntartását biztosítsa. Elégedetlenség Tótföldön. A Prágában most tanácskozó nemzetgyűlésen a tót viszonyok egyik alapos ismerője, Votruba Francisek a következőket mondta. A csehek és a tótok együttműködése körül bajok mutatkoznak. A háború befejezése előtt a legszebb reményeink voltak s ma még a leglojálisabb tót körök is folyton az „autónomia" szót 1 emlegetik. Az elégedetlenség okai közé | tartozik: a hivatalnokok gyarló fizetése és a közellátás terén mutatkozó hibák. A magyarok hatalma a Tótföldön még éppen nincs megtörve, sőt az a baj, hogy még minden az ő kezükben van. A kormánynak semmi szin alatt nem szabad velük szemben előzékenynek lenni. (Mint ez a felszólalás is mutatja, az igazság az, hogy a tótoknak néhány hó ép elég volt arra, hogy egészen beteljenek a cseh testvériséggel s a lakosság zöme a Magyarországgal való ezeréves kapcsolat fenntartását kivánja.) D'Ánnnnzio Fiumében. D'Annunzio vállalkozását kudarc fenyegeti. Az olasz , kormányhű csapatok, valamint az ántánt ott levő csapatai elhagyták a várost, melyben jelenleg 3500 felkelő van. A hadihajók kihajóztak a kikötőből és ágyúikat a város ellen irányították. Mihelyt a szövetségesek összes csapatai elhagyják a kikötőt, a felkelők ultimátumot kapnak, hogy 24 órán belül hagyják el Fiumét. Ha a lázadók nem adnak megfelelő választ, akkor minden rendelkezésre álló eszközzel, tehát fegyveres erővel vagy éheztetéssel fognak a felkelőkkel elbánni. ítélet a müncheni túszgyilkosok ügyében. A müncheni törvényszék most mondta ki Ítéletét azoknak a kommunisták ügyében, akik a vörös uralom utolsó napjaiban összefogdosott előkelő túszokat meggyilkolták. Összesen hat halálos Ítéletet mondtak ki, kilenc vádlott 15 évig terjedő fegyházat kapott. Egy vádlottat felmentettek. A halálos Ítéleteket a bajor összminiszteriumnak kell jóváhagynia, aminek megtörténte után az ítéleteket 24 órán belül végrehajtják. Ex oriente lux. Pápa, 1919 szept. 20. Nagy messze távolból magyar betűvel nyomott zsiros, gyűrött újságlap került kezünkbe. Nagy messze távolt mondok, pedig még nincs egy esztendeje sem annak, nem volt ez országban semmi sem távol. Nem telt bele egy 24 óra sem s az ország nyugati széléről el a keleti határig, ahonnan ez a zsiros és gyűrött újságlap ide jutott, elröpített bennünket a gőzkocsi kereke. Ma persze a kerekek is meggyöngültek, a sinek se vezetnek egyenesen előre, hisz megszállott területre néha csak háromszoros kerülővel lehet elérni és az ellenség által mesterségesen emelt határgátak is távolabbra, szinte idegen messzeségbe vitték azokat a helyeket, amelyek valaha, úgy tetszett, itt feküsznek mellettünk, a szomszédunkban. Munkácsról jött az a piszkos, sárga újságlap, amit aggódó magyar szivek vigaszára csempészett ide hozzánk (csomagolópapírnak lehet csak hozni, máskép elkobozzák) a lelkes honszeretet. Csodálatos — de mint Arany mondja Szent Lászlóról szóló legendás énekében: „de csodákat szül az Isten akaratja" — csodálatos, de úgy van, onnan, hol féléve már idegen elnyomatás alatt nyögnek magyar véreink, hol a magyarság számban kisebb volt a szlávok tömegénél, hol egyedül ősi jogán s a szellem jogán vitte a vezető szerepet, onnan, hol már Ruska-Krajnának nevezett állam jogi merénylet is árthatott volna a magyarság ügyének s hol most a legfőbb hivatalokban csehek terpeszkednek, Onnan száll hozzánk biztató sugár, mely derűt van hivatva hinteni komor éjszakánkban. Féléve többé nem úr Munkácson, az ősi tereken, hol valaha a honszerzők megpihentek, nem úr többé a magyar. Megszállta a cseh katonaság, ráfeküdt az erőszak, nyakára ült a zsupán és minden módon és minden eszközzel ki akarta belőlük irtani a hitet, hogy a régi rend, az igazság uralma helyreállhat, hogy a magyar anyaországba valaha is visszakerülhetnek. És ime félév után hogyan beszélnek és mit határoznak Munkács város képviselőtestületében: Dr. Méray polgármester bejelenti a képviselőtestületnek, hogy a mai napon (szept. 4-én) a cseh katonai rendőrség parancsnoka megjelent a város rendőrkapitányi hivatalában és ott kijelentette, hogy a városi rendőrség főnökévé neveztetett ki s ennek folytán a hivatalt átveszi. Ő erről hivatalosan tudomást szerezvén, elment és tiltakozását fejezte ki a város autonom jogaiba vágó eme kirendelés ellen s kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged. A képviselőtestület a polgármester eme jelentését tudomásul vette s a tiltakozáshoz egyhangúlag hozzájárult.