Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-08-29 / 24. szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb táviratok. — A miniszterelnökségi sajtóosztály hírei. — A kormányválság megoldása. A kormány válsága szerdán este véget ért. Friedrich István elnöklésével új minisztérium alakult. A kormány tagjai a következők: elnök és belügy: Friedrich István iparos,) külügy: kijelölve a távollevő Csáky Imre grőf, diplomáciai tisztviselő, belügyi államtitkár: Beniczky Ödön volt tisztviselő, földmivelésügy: Rubinek Gyula, az országos magyar gazdasági egyesület igazgatója, kereskedelemügy: Heinrich Ferenc kereskedő, pénzügy: Grün János tisztviselő, hadügy: Schnetzer Ferenc tábornok, közélelmezés: Ereky Károly mérnök, vallásés közoktatásügy: Huszár Károly tanító, államtitkár: Pékár Gyula iró, igazságügy : Baloghy György bíró, nemzeti kisebbségek minisztere: Bleyer Jakab egyetemi tanár, népegészségügy: Csilléry András orvos, propagandaügyek minisztere: Hallév István publicista, kisgazdák minisztere: Szabó István (sokorópátkai), földmives és ipari munkások minisztere: Oláh Dániel vasmunkás. Jegyzék Clemenceauhtz. Az uj kormány tegnap este 8 órakor értekezletet tartott a miniszterelnöki palotában^ Ez értekezlet határozatából Friedrich mi-*" niszterelnök még ma este a következő táviratot küldte a Budapesten székelő szövetségközi katonai bizottságnak: „Uraim! Van szerencsém mellékelve megküldeni az új kormány névsorát egy jegyzék kíséretében azzal a kéréssel, szíveskedjenek ezeket az okmányokat a versaillesi konferenciának eljuttatni. Fogadják uraim őszinte tiszteletem kifejezését. Budapest, 1919 aug. 27. Friedrich István miniszterelnök." Az átirathoz csatolt jegyzék Clemenceauhoz, a békekonferencia elnökéhez van cimezve. Tartalma a következő: „Elnök Ur! Elnök ur 22-iki üléséből kelt demarschenak megfelelően, József főherceg magyar korfnányzó, valamint az általa kínevezett kormány lemondott." Az átirat ezután az új kabinet névsorát sorolja fel. Ezután hosszabb indokolásban fejti ki a miniszterelnök az új kormány alakulásának okait. „Lehetetlen volna, úgymond, és mindenkor lehetetlenség lesz oly minisztériumot összeállítani, amely a Budapesten időző katonai missziók mindegyikének, úgyszintén az igen nagyszámú politikai párttöredékek kívánságának megfelelni és ezen felül a román királyi csapatok parancsnokságának tetszésével is találkozni tudjon. Egészen bizonyos azonban, hogy az összeállított minisztérium a magyar nemzet túlnyomó nagy többségének szimpátiáját és feltétlen bizalmát bírja, miről a katonai misszió vezetőinek bizonyára volt alkalmuk meggyőződni. » A kabinetben képviselve van a kisés nagyipar, kereskedelem, hivatalnokosztály, mezőgazdasági osztály és ipari munkásság. A szociáldemokrata pártból a kormányba senkit bevonni nem lehetett, mert Kun Béla kormánya idején beolvadt a kommunista pártba. A kabinet elhatározta, hogy legrövidebb idő alatt három-négy héten belül nemzetgyűlési választásokat rendel el az egyenlő, általános, titkos és községenkénti választójog alapján. Ennek döntését minden magyar ember magára nézve kötelezőnek fogja elismerni. Hogy a nemzetgyűlési választások tényleg csak a nemzet szabadon megnyilvánuló akaratát fejezzék ki, kérem, méltóztassék egy delegációt küldeni Magyarországba a választások ellenőrzésére. A delegációban lehetőleg szociáldemokrata képviselők is legyenek. A választás azon területen fog lefolyni, amely területre vonatkozólag a román királyi csapatok parancsnokságával megegyezni tudunk az átmeneti kormány ideje alatt. A következő célokat akarjuk elérni: Bolsevizmus letörését, bíráskodás és közigazgatás visszaállítását, az élelmezés és termelés folytonosságának biztosítását, vagyon- és személybiztonság, politikai egyenjogúság teljes helyreállítását, valamint a nemzetgyűlési választások előkészítését". Végül a miniszterelnök kéri Clemencéaut, hogy az alkotmányos élet fielyreállítására vonatkozó törekvésében a kormányt támogatni szíveskedjék. * > Bizalom a kormány mellett. A Budapestről és az ország minden részéből érkező küldöttségek és ezrével érkező táviratok mind. amellett bizonyítanak, hogy az ország ragaszkodik a mostani kormányhoz, melyben a nemzet jövőjének legbecsesebb, legtisztább szándékú egyengetőjét látja. Tegnap a miniszterelnök határozott kívánságára újabb küldöttségek nem jöttek a várba. Annál elevenebb erővel nyilatkozott meg a vidék. Az ország meg nem szállott részéből is ezrével jöttek a táviratok, amelyek Budapest, 1919 augusztus 28. minden olyan fordulattal szembeszáílanak, minden olyan kísérletek útját állják, amelyek arisztokrata-, tizér-érdekcsoport, vagy szociálista-rendszer visszatértét akarnák lehetővé tenni. Az összes táviratokban kérik, hogy a kormány maradjon a helyén és vivja ki a nemzet, akaratát. Kinevezések. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a 23-án tartott minisztertanács Szakács Andort, a miniszterelnöki sajtóosztály vezetőjét miniszteri tanácsossá, a magyar kormány Svastics Nándor főszolgabírót Somogy vármegye kormánybiztosává kinevezte. Cserny vallomása. Cserny Józsefet, a Lenin-fiuk hírhedt vezérét hallgatták ki tegnap a rendőrségen. Teljes őszinte vallomást tett a Hollánok, Dobsa László és Berend dr. tanár meggyilkolása ügyében. Vallomást tett még az ukrán tisztek, Ferry altábornagy és társai meggyilkolásáról. Remélhető, hogy a többi terroristák viselt dolgairól is felvilágosítást tud adni. Magyarok leszünk-e vagy osztrákok? A „Sopronvármegye" irja egyik legutóbbi számában: Augusztus ;nelegsugaras mozdulatlansága ráfekszik mámoros lelkünkre s borongva kérdezzük, mi lesz őszre velünk, Sopron és Nyugatmagyarország drága földjével ? Megmarad-e vérben, verejtékben, könnyben, szenvedések tengerében megfürdött ezeréves Magyarország gyöngyének, a magyarság végvárának, avagy széttördelik a tizévszázados kapcsol s letépik az ország testéről ? A napokban párisi forrásból szerteröppent hirek szerint az ántánt új elhatározások előtt áll Nyugatmagyarország sorsát illetőleg, ugyanakkor NémetAusztria Nyugatmagyarország katonai és rendőri megszállására kér felhatalmazást a legfelsőbb négyestanácstól. A magyar kormány bár frappánsan felelt az Ausztriához intézett jegyzékben, a helyzet még mindig nem tisztázódott, sorsunk még nem dőlt el, jévendőnk fölött még mindig ott borong a bizonytalanság sejtelmes ködfátyola: még mindig nem tudjuk, magyarok maradhatunk-e, avagy németté, osztrákká kell lennünk ? Sorsunk, jövendőnk a győztes ántánt kezében van. Kérdések kérdése, könyörületes lesz-e a kéz, mely pálcát tör sorsunk fölött, avagy könyörtelen, büntető? Megkérdezi-e az a leszakításra itélt országrész népét, avagy akarata, vágya és érzése ellenére csatolja idegen ország földjéhez ? Bármint szóljon is a döntés, egy bizonyos, Sopron és Nyugatmagyarország nem akar elszakadni Magyarországtól. Nem hiszi az