Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-01-11 / 2. szám

PAPAi HÍRLAP. 1919 január 13. asználni. Innen a kommunizmus közvetlenül yegető veszedelme. Világos, hogy a kommunizmus gazdasági feltételek nélkül életre képtelen. Gazdasági őfeltételek nélkül minden társadalmi rend magában összeomlik, vagy előbb-utóbb hozzár imul a gazdasági viszonyokhoz. Ezt mutatja ÍZ orosz példa, ahol már az egyéni diktátorság­ál tartanak. Nemsokára tehát következik Orosz­rszágban egy újabb véres vagy vértelen nagy talakulás. Ezektől a megrázkódtatásoktól akarja a "ciáldemokrata párt megóvni a magyar tár­aimat, mikor ragaszkodik a történelmi anyag­vüség meglátásaihoz. Ebben a munkájában a árságnak önmaga iránt való kötelessége a Idemokrata pártot támogatni. Nincs most obb botorság, mint a kapzsiság; nincs obb hiba, mint a polgárságnak a szociál­émokráciával szemben való szervezkedése. Té­vedés azt hinni, hogy csak egyszerű pártharcok­ról van szó, mikor a keresztény szociálisták, kis­gazdák és a többi szépszinü pártok a szociál­demokraták ellen tüzelnek, — pláne hazug állí­tásokkal és hamis. jelszavakkal. A munkásság célja egységes, csak taktikában különböznek. A kommunisták radikálisok, a szociáldemokraták mérsékeltek az átalakulásban. Az államhatalmat nem szavazások, hanem a tényleges erők irá­nyítják. Ha a polgárság nem tartja kívánatos­ak a kommunizmus szélsőségeit, akkor tartsa nmaga iránt való kötelességének, szervező ne­éz munkájában a szociáldemokrata pártot tá­mogatni. Dr. Kalmár Simon. KOLDUS MAGYAR. Talpig ember voltál. Hős, hősi csatákban. Halálos villám, a csaták viharában. És most tépett rongyban fegyvertelen kézzel nézed marhád, földed, mindened, hogy vész el! Nem marhád, földed. Te is préda vagy már. Nincs ma nyomorultabb a szegény magyarnál. Martalócok járnak. Elviszik mindened. S ráadásul szidják a magyar istened! S te csak ülsz pajtásom. Rongy, tépett szűr rajtad. S nem tudod, mindened oda mért is adtad? Mért kell így bűnhődnöd, mikor nincsen vétked — mások gazságáért büntetnek így téged! Fáradt vagy, beteg vagy, ezer sebből vérzel. Semmit se tudsz tenni Csak szomorún nézel. Néha még kigyúl a régi láng szemedben: Hej, de máskép volna, lenne kard kezedben ! De hamar kialszik fáradt szemed lángja s könnytől nedvesedik két szemed pillája. És megsózod könnyel a száraz kenyeret s ökölbe görbíted nagy, csontos tenyered. Vértesy Gyula. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István dunán­túli ref. püspök, e hó 8-án és 9-én hivatalos ügyekben Pápán időzött. — Nagylelkű adomány. Esterházy Móric gróf, a pápa-ugodi hitbizomány várományosá­nak gyámja, a helybeli Nemzeti Tanács faügyi osztályának kérelmére megengedte a városnak, hogy a nagy tüzelőinség enyhítésére a külső várkertben a Nemzeti Tanács kitermelhet 600 ürméter fát, amelynek felét ingyen, másik felét ürméterenként 20 K-val köteles az arra tényleg rászoruló szegény lakosság között kiosztani. A fakivágás feletti őrködést és a szakszerű veze­tést az uradalom vállalja magára s miután ennek költségeit az eladott fa árából fedezte, a meg­maradóit összeget a Nemzeti Tanács rendelke­zésére bocsátja. Ezen kivül az uradalom ugyan­csak a városnak átengedett az ugodi erdőben, a már tavaly kitermelt fából 2000, az iharkuti erdőben pedig 700 kbm. fát ürköbméterenként 40 koronájával, vagyis ölenként 100 koronát engedett el. — A mérnök szabadsága. Révész Arnold v. főmérnök november közepén egy havi szabadságot kért és kapott a polgármes­tertől. Szabadsága lejárta után egy ideig hall­gatott, majd a múlt héten orvosi bizonyítvány csatolása mellett újabb három havi szabad­ságért folyamodott. A v. tanács tárgyalván e folyamodványt, a szabadságot nem adta meg, hanem felszólította a főmérnököt, hogy állá­sát haladéktalanul foglalja el. Amikor a tanács ezt tette, valószínűleg tudatában volt annak, hogy a főmérnök e felhívásnak nem tesz ele­get, hisz nyilvánvaló, hogy többé nem szán­dékozik ide viszatérni, mert küfönben házát e mai lakásinséges világban nem adta volna el. Erre való tekintettel a v. tanácsnak reáli­sabb lépésre kell magát elszánnia; úgy kell cselekednie, ahogy azt mai vezető cikkünkben megírjuk. — A bencésrend köréből. Blazovich Jákó bencés tanárt, aki a háború előtt a hely­beli gimnáziumban működött, majd mint kato­nai lelkész teljesített szolgálatot, a főapát­helyettes most ismét Pápára disponálta, Sziklai Jenő tanárt, viszont Sopronba helyezte át. — A Polgári Kör közgyűlése. A pápai Polgári kör hétfőn tartotta évi rendes közgyű­lését Kunszt Henrik elnök vezetése mellett s a tagok óriási érdeklődése közben. Kunszt Henrik elnök üdvözölvén a rendkívül nagy számban megjelent tagokat, előterjesztette elnöki jelenté­sét, melyből örömmel vette tudomásul a köz­gyűlés, hogy az előző években súlyos nehéz­ségekkel küzdő Körnek majd 19.000 K készpénz­vagyona van, miből a mult évi szaporulat majd 16.000 K-t tesz ki, s hogy a tagok száma 300-ra emelkedett. A jelentéssel kapcsolatban Kunt János és Hajnóczky Béla hozzászólása után helyes­léssel elfogadták elnök azon indítványát, hogy a tagsági díj 14 koronáról 10 koronára szállít­tassák le a folyó évre. A Kör háztartásában elért szép eredményért elnöknek és Zakots Istvánnak, aki a Kört messzemenő anyagi tá­mogatásban részesítette, jegyzőkönyvi köszö­netet szavaztak. Ezek után — mandátumuk le­járván — elnök a maga és tisztviselőtársai nevében lemondott megbízatásukról, s felkérvén Hajnóczky Bélát korelnöknek, kérte a válasz­tások megejtését. Ifj. Horváth József vázolván elnök kimagasló érdemeit, ajánlotta, hogy újból őtet válasszák meg elnöknek, amely ajánlathoz a közgyűlés zajos éljenzések közben egyhangú­lag csatlakozott. Az újból megválasztott Kunszt Henrik ismét elfoglalván az elnöki széket, ígé­retet tett, hogy a Kör ügyeit a jövőben is lelki­ismeretes buzgósággal fogja vezetni, s rajta lesz, hogy a Kör közelebb jusson ahhoz a céljához, hogy saját otthont szerezzen. A további válasz­tások során alelnökké Tóth Ferencet, titkárrá Szente Jánost, könyvtárossá Régner Pált, pénz­tárossá Csillag Dezsőt, borkezelővé Zakots Istvánt, háznaggyá Erhardt Dezsőt, pincekeze­lővé Csillag Ferencet, számvevőkké Rédei Józsefet, Horváth Eleket és Stetka Pétert válasz­tották meg ugyancsak egyhangúlag. A választ­mány tagjait Nánik Pál szavazatszedő küldött­ségi elnök vezetésével titkos szavazással válasz­tották meg, minek eredményeképen a választ­mány rendes tagjai lettek: Hajnóczky Béla, Rédei József, Zakots István, Erhardt Sándor, Tamás József, Milkovics Antal, Kunt János, Mayersberg Samu, Balla Kálmán, dr. Molnár Imre, Horváth Pál, C. Horváth István. — Sörös Pongrác halála. A pannon­halmi Szentbenedek-rend s a magyar tudomá­nyos élet kiváló tagját vesztette el e hó 5-én Sörös Pongrác pannonhalmi főmonostori könyv­tárőr, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező-, a Szent-István Akadémia rendes-, a Tör­ténelmi Társulat igazgatósági tagja személyé­ben. A megboldogult Komáromban született 1873-ban, s iskolái végeztével az 1896—1898. években Pápán tanárkodott. Ezután több éven át itthon és Rómában történelmi búvárkodással foglalkozott, s így felkészülve vette át a pannon­halmi levéltár, utóbb a könyvtár vezetését. Számos kisebb történeti értekezésen és mono­gráfián kivül főműve a bencés-rend története, mely hat kötetben látott napvilágot. Világos látású, erős itélőtehetségü és nagytudásu tör­ténész volt, aki az adatok tömegéből nem kö­zönséges stílmüvészettel volt képes elénk vará­zsolni a letűnt korszakok hűséges képét. Korai halála, melynek híre városunkban is őszinte részvétet keltett, nagy vesztesége a magyar tu­dományosságnak. E hó 8-án Győrött helyezték örök pihenőre. — Orvosi hir. Dr. Róth Sándor orvosi gyakorlatát megkezdte. Lakása: Győri-út 6. sz., Koritschoner-féle ház. — Az ev. leányegyesület, amely eddig csendes karitatív munkásságot fejtett ritkán ki és hallatott magáról, újabban programmjába vette a tagok kulturális nevelését is. Hogy ez milyen helyes dolog volt tőle, mutatja, hogy tagjainak száma megsokszorozódott és sokan léptek be közibük más vallásúak is. Az egyesület min­den vasárnap előadó estét rendez a gyüleke­kezeti nagy tanácsteremben, amely estéket min­den egyes alkalommal más-más tag rendezi. Az estélyeken rengeteg közönség szokott meg­jelenni a változatos műsor meghallgatására, s önkéntes adományokból szép összeg folyik be az egyesület javára. Az egyesület igen sokat köszönhet Kakas Irén tanítónő elnöknőnek, aki nagy agilitással és hozzáértéssel vezeti az ügyeket. — Megjöttek a színészek. Heltai Hugó színtársulata a hét derekán a Felvidékről, ahon­nan menekülni volt kénytelen, megérkezett váro­sunkba. Mozgalmassá vállott ismét a most lombtalanul álló szinház-tér, Thália papjai és papnői sürögnek-forognak kopott színházunk tájékán. Délelőtt, délután serényen folynak a próbák, hogy már az első előadások jóságával meghódítsák maguknak az ismeretlen közön­séget. Mint már mult számunkban megírtuk, a szezónt ma, szombaton este a Túl a nagy Krivánon cimü operett-újdonsággal kezdik meg. — A színészeket ideérkezésükkor kellemetlen meglepetés érte. Ruhás podgyászukat, amely velük együtt sfcemélypodgyászként érkezett, fel­bontván, nem kis megdöbbenéssel tapasztalták, hogy lelketlen emberek az úton ruhatárukat alaposan megdézsmálták. Ha tudjuk, hogy a színésznek milyen fontos kelléke a ruha, bwz megfelelő ruha nélkül a színpadra fel nem lép­het, csak sajnálhatjuk az egyébként is hajlék­talanná vált színészeket az érzékeny károso­dásért. Kívánjuk azonban, hogy ez ne legyen számukra rossz ómen, s a közönség pártfogása feledtesse velük csakhamar a vasúti fosztogatók garázdálkodását. M0DIAN0 ÜUBSPÉŰAL1TÉ CIGARETTAPAPÍR ÉS FELÜLMÚLHATATLAN XX n>"£$Q\\tWHW A VEDJEGYRE 7 iül /

Next

/
Oldalképek
Tartalom