Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-02-22 / 8. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOA1BATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. A munkanélküliség megszüntetése. Számtalan agyvelőt foglalkoztatott ezen kérdés megoldása, de mindez ideig teljes eredményre nem vezetett, de nem fog vezetni mindaddig, mig a nemzetközi kereskedelem meg nem indul, aminek előfeltétele a békeszerződé$ aláírása. Ha ez megtörténik, minden állam nyugodtan berendezkedhetik, de a mai bizonytalanságban a vállalkozási kedv stagnál, mert nem tudja mit hoz a holnap. Minthogy azonban az embereknek élni kell, munkanélkül pedig nincs élet, ha csak az állami vagyont (a polgárság összvagyonát) felélni nem akarjuk, tehát szükségmunkát kell adni, ezt pedig csak egyedül az állam adhat, legalább a munkanélküli segélyek megszűnnek, tehát minden varosban az államnak kell bizonyos közmunkát végeztetni, avagy a városoknak jelentékeny segéllyel támogatására sietni ily céljaik elérésében. Miként több izben fejtegettem, elsősorban azokat a közintézményeket kell megvalósítani, amelyek az emberi életet védik és mentik. Tehát legelőször egy közkórházat kell emelnünk. 2-szor, illetve a fentivel kapcsolatban a csatornázást kiépíteni és a vízvezeték második főcsövét a rezervoáráig lefektetni. 3-szor, kellőszámu, egészségügyi tekintetekből kifogástalan lakást emelni. 4-szer, közműhelyeket létesíteni. 5-ször, rokkantak és szegények számára megfelelő menedékházat felépíteni. Minthogy az egészségvédelem országos feladat, tehát akkor, amikor a város ezen fontos érdeket kielégíteni óhajtja helyi szempontból és a maga részéről is jelentékeny áldozattal hozzájárulni kiván, az állam éppen nem zárkózhatik el az elől, hogy oly támogatásban ne részesítse, mely azoknak megvalósítását lehetővé teszi s általa megszünteti az ellenszolgáltatás nélkül eddig nyújtott munkanélküli segélyeket. 2. Minthogy az állam ereje sem kimeríthetetlen, tehát annak is körültekintőnek kell lenni, hogyan, mi módon oldhatná meg legolcsóbban ezeket a problémákat; ép ebből a célból nálunk a honvéd huszár laktanya lenne átalakítható közkórháznak. Az épületek jórészt már megvannak, tehát csak berendezésükről kellene gondoskodni, ami szintén nem elviselhetlen teher, amennyiben ágyfelszerelésekkel a kaszárnya úgy is bir, csak a hiányzó dolgokat kell előteremteni. Erre pedig alkalmat nyújt a csóti fogolytábor kórházi berendezése. A város közkórház céljaira szívesen meghoz 200— 300 ezer koronát. 2. A csatornázás azonban már nehezebb dolog, de még sem kivihetetlen, amennyiben ha a város a szemétfuvarozásra vonatkozó szabályrendeletet megalkotja anélkül, hogy a lakosokra elviselhetetlen terhet róna, havonta szobánként 1—2 koronát, úgy akkora jövededelem maradna fenn, amellett, hogy a városban szemét összehalmozva nem lenne, ami a csatornázási kérdéssel szintén elválaszthatatlanul megoldandó, hogy a város ennek a terhére legalább egy millió koronát felvehet, egy milliót pedig a Barát-utcán kivetendő csatorna-díj után. Amennyiben a csatornahálózat ma 3 millióba kerülne, úgy a különbözetet nyújtsa az állam. A második vizvezetéki főcső lefektetésére pedig fedezetet nyújt az újonan épülő házak által fizetendő vízdíj, esetleg annak némi emelése. Az államtól egyedül a vascsöveknek önköltségen való nyújtását kérhetnénk. 3. Megfelelő számú lakás emelését, illetve rendelkezésre való álláfát úgy látom elérhetőnek, ha az állam a járásbíróság, kataszteri felügyelőség, adóhivatal, posta, csendőrség, pénzügyőrség, mértékhitelesítő hivatal számára a mostani bérlakások helyett önálló épületeket emeltet, 2—3 hivatal számára egy-egy kétemeletes palotát. A város ezek számára kétségtelenül nyújtani fogja az ingyen telket. Amig tehát az állam felszabadulna a lakbérek fizetése alól s hivatalait célszerűen és alkalmas módon helyezhetné el, addig az általuk birt bérhelyiségek szabadulnának fel lakások céljaira. Ezen építkezésekhez is nagy mértékben fel lehetne használni a fogolytábor épületanyagait. Minthogy azonban maga a város is köteles volna a rokkantak, szegények számára menedékházakat építeni, ehhez is a fogolytábor barakkjai egy részének átengedésével hozzájárulhatna a kormány, de lehetővé tenné a közműhelyek emelését is, a cipészek-csizmadiák, lakatosok-bádogosok, asztalosok-esztergályosok számára megfelelő munkagépek átengedésével. Amikor tehát a kormány magáévá tenné a fenti programmot, úgy elsősorban a közmühelyeket kellene felállítani, hogy az anyagtermelés előnyösen volna biztosítható. Anyagtermelés szempontjából elkerülhetlen azonban, hogy az állam egy megfelelő tégláéi cserépgyárról is gondoskodjék, amit kisajátítás vagy rekoirálás utján könnyen keresztül vihet a közérdek szempontjából. Ami a magánlakások építését illeti, az kedvező anyagárak mellett nehézségbe nem ütközik, különösen, ha a tisztviselők részére egységes, amerikai rendszerű házak építését az állam megállapítaná s azok financirozását a lakbérek lekötése mellett valamelyik altruisztikus bankra bizná. Tudomásom szerint, erolit téglából villa-stílben épült 3 szobás lakás mellékhelyiségekkel együtt 6—8000 K-nál többe alig kerül. Ép ezért a kormány figyelmét fel kell hivni ily egységes tipusu házak mintáinak elkészíttetésére s meghonosítására. Ezek a tisztviselőházak lehetnének kertvárosban, melyekre legalkalmasabbnak vélném az Irgalmas-nővérek és a Rozmaring-utca közt elterülő területet, az elő te levő korona-utcai házak lebontásával. Ez a t írület a város közepén fekszik homokos, egí szséges helyen; tehát a várost nem sújtaná, am. rendőri, közlekedési, forgalmi, kényelmi, egészségi szempontból rendkívül fontos, de fontos pénzügyi szempontból is. A városnak biztosítana továbbra is városias jelleget. Ami az egyéb lakásszükségletet illeti, ha ugyan lehetne szó ezek után lakásínségről, úgy a perifériákon a lakások építése megtiltandó volna, e helyett minden mai egységtelen ház helyett emeletes háznak építését kell sürgetni és lehetővé tenni. Erre pedig alkalmas rugóul szolgál, ha a földszínre ugyanoly ideig, mint az állami adó, a városnak is pótadómentességet nyújtana. Meg vagyok győződve, hogy ha az építőiparosok szakszervezete a várossal karöltve kezébe veszi a munkanélküliség megszüntetésére irányuló programm keresztülvitelét, úgy az állam sem zárkózik el a szükséges támogatás elől. Legyenek tehát mindezekre tervek, költségvetések, hogy az állami segélyek mielőbb kérelmezhetők lehessenek s a munkák megkezdődhessenek. Fel tehát a munkára, hogy a nyomor megszűnjék s a duzzadó élet lüktessen. Csoknyay Károly. A Nemzeti Tanács feloszlása. — 1919 február 18. — A Néptanács kinevezése folytán a Nemzeti Tanács munkaköre, főkép abban a, vonatkozásban, hogy 3 és fél hónapon át a városi hatóságot irányította és ellenőrizte, megszűnvén, kedd délután utolsó ülésére jött össze a Nemzeti Tanács a Pápai Takarékpénztár dísztermébe. Szép volt, ünnepélyes volt a bucsu-gyülés; a megjelenteket az az érzés hatotta át, hogy a demokratikus átalakulás sok nehézségekkel járó idején a pápai Nemzeti Tanács becsülettel megtette kötelességét a Köztársasággal, a néppel szemben. Dr. Körös Endre elnök megnyitó beszédében röviden vázolta a Tanács működését, megállapította, hogy a forradalom lázas napjai óta városunkban mindeddig, az országban szinte példátlanul álló rend és békesség uralkodott, amiben kétségtelenül nem csekély része volt a N. T. öntudatos munkájának. Méltatta a N. T. bizottságainak: a közélelmezési, népruházati, a faügyi, a népjóléti bizottságok tevékenységét, amelyek önzetlen, lelkes működésének köszönhető, hogy a válságos napokban nem ütötte fel fejét városunkban az ínség, s hogy ruházattal, tüzelőszerrel, pénzsegéllyel a körülményekhez képest elég jól el volt látva lakosság. A munkaügyi bizottság is üdvös munkásságot fejtett ki a munkaközvetítés terén, hogy nagyobb eredményeket nem ért el, annak tulajdonítható, hogy sok munkaadó még ma is a régi alacsony munkabérek mellett szeretett volna munkást kapni. A Nemzeti Tanáccsal kontaktusban mű- X ködő ármegállapító bizottság, sokszor a felsőbb hatóságok akadékoskodása ellenére, szintén szép eredményeket ért el az ipari és kereskedelmi cikkek árának szabályozásánál. A három héttel ezelőtt megszűnt nemzetőrséget a rend fenntartásáért illeti az elismerés. Külön kiemelte a Nemzeti Alapot gyűjtő és kezelő bizottság nagyeredményü munkásságát, amelynek folytán lehetővé vált, hogy a Nemzeti Tanács sokoldalú tevékenységét financiális nehézségek nem zavarták. A Nemzeti Alapra eddig összesen befolyt 240*564 K 28 f, amelyből 15.000 K hadikölcsön kötvény. Az alap kiadásai a következő tételekben foglalhatók össze: hazatérő katonaság ellátására 11.072 91 K, közbiztonság fenntartására 39.265 37 K, cipő- és ruhasegélyre STERNBERG hangszergyár Rákóczi-iit 60- szám alatti „Zenepalotá"-jáaak cimbalom-termeiben a legmodernebb oimbalmok jótállással vásárolhatók. Olcsó árak. m. Vidékre pontos szállítás.