Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.
1919-11-15 / 44. szám
KEMÉNY GYULA CIPŐÜZLETE P áp a> Kossüth Lajo s " tca 3 0szá m> a p° st ap a l° táyal szemb en<r Dús választékú raktár gyermek-, fiu-, női- és férfi-cipőkben. 2T Cipőket, mérték után, elsőrendű anyagból jutányos áron készítek. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Nagy hangverseny. Az ébredő magyarok pápai egyesülete ma, szombaton és holnap, vasárnap Bartos János kormánybiztos védnöksége, báró Zichy Rubidó őrnagy, katonai állomásparancsnok és Bélák Lajos főszolgabíró diszelnöklete alatt a városi színházban az egyesület javára táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. A hangverseny szombaton pontosan esti 7, vasárnap 8 órakor veszi kezdetét. Hangverseny után tánc a Griff-szálló nagytermében. Erre a belépő-jegy ára 10 korona. Felülfizetéseket a nemes célra köszönettel fogad az egyesület vezetősége. A szinház fűtve lesz. — Műsor. 1. Előre „Ébredő Magyarok!" Prológ Tartja Szijj József theol. akad. hallgató. 2. Nyitány. Előadja az állami tanítóképző-intézet zenekara, Lengyel Gyula zenetanár vezetésével. 3. „Vén cigány." (Farkas Imrétől.) Melodráma. Előadja Bodor Jánosné, zongorán kiséri Bajcsy Kató. 4. C-moll szonáta. (Volkmanntól.) Zongorán játsza Fábián Tóth Berta. 5. Mikes hazajött. Szavalja Tapsonyi Sándor győri hittanár. 6. Kuruc-nóták. Énekli Papp Zoltánné, zongorán kiséri Bajcsy Kató. 7. „Magyar koncert 4 hegedűre." (R. K.-tól.) Előadják Gáty Zoltán, Gáty Miklós, Gáty Ferenc és Turner Nándor. 8. a) Felhő borult . . . (Szee.t-Gály Gyulától); b) Rég veri már . . . (Gesslert'ől.) Énekli a ref. főiskola énekkara, Tóth Lajos énektanár vezetésével. 9. Felszabadul „Hungária". Élőkép. Személyek: „Hungária": Major Gyuláné, Bocskay István: Nagy György, Bethlen Gábor: Horváth Sándor, II. Rákóczi Ferenc: Győry Vilmos, Kossuth Lajos: Takács Gergely, Horthy Miklós: Lóskay Imre, Horthy-vitézek. Az élőképet rendezi Losonczi Jenő tanár. — Felemelték a tej árát. A hatóság a tej árát a fogyasztó közönség részére literenként 3 korona 10 fillérben állapította meg. — Kemény Bélát elitélték. A veszprémi törvényszék ötös tanácsa a mult hét végén hozott ítéletet Kemény Béla volt városi tanácsos bűnügyében, mit azzal követett el, hogy a devecseri ellenforradalom áldozatainak felakasztása után ide haza „gratulált" a hóhérnak „derék tettéhez". A gonosz nyilatkozat büntetéseképen Kemény Bélát egy évi börtönre és öt évi hivatalvesztésre ítélték. — Városunk 1919. évi költségvetése. A múlt szombati városi közgyűlés elé terjesztett 1919. évi költségvetésből, melyet Freund Ferenc főszámvevő ismert gondosságával és lelkiismeretességével állított össze, közöljük a következő fontosabb adatokat: Rovatonkénti részletezéssel csak okt. 1-től dec. 31-ig lehetett e költségvetést megcsinálni, mert január 1-től szeptember 30-ig az állandó munkabéremelkedések, az anyag és ipari cikkek folytonos rohamos emelkedése s végül a letűnt kommunista gazdálkodás ezt megakadályozta. Különben is január 1-től szeptember 30-ig naplószerü túlfizetés mutatkozik, amely mint hiány van beállítva a költségvetésbe. Az előirányzat kiadási tételei nagyon magasak. A szükséglet összege 973.617 K, a fedezet pedig csak 540.561 K. így pótadóval fedezendő hiány 433.056 K. Ehhez még hozzájön a januárszeptember hónapokban a kivetendő pótadó terhére 360.051 korona, így az összes pótadő 794.056 K. Ez a pótadó csak akkor elég a szükségletek fedezésére, ha a pótadó utolsó fillérje az adózók. részéről befolyik és ha a 430.520 korona állami hozzájárulást a város még ezen év folyamán megkapja. Minden eshetőségre számítva, tehát a képviselőtestületnek számolnia kell egy 450.000 koronás kölcsön felvételével. A tanácskormány uralma alatt az állampénztárból a városi pénztárba befolyt összesen 1,354.680 K, de ezzel szemben a volt intézőbizottság rendelkezése folytán a rendes illetményeken kivül kiadtak mindenféle proletáreimeken 945.296 K-t. A fennmaradt 409.384 K személyi és egyéb kiadásokra használtatott fel. Januártól kezdve a bevételek állandóan csökkentek, sőt egyes bevételek meg is szűntek. A hamis pénz névértékének a leírása folytán a város is vesztett, mert aug. 26-án a városi pénztárban találtatott 1,028.175 K, ebből hamis pénz volt 903.700 K, eredeti pénz volt 122.475 K. A hamis pénzből 350,500 K a betevők terhére volt irható s így a város vesztesége 553.200 K. A város kölcsöntartozásainak állapota: törlesztéses kölcsönök összege .... 1,577.542 K folyószámlái kölcsönök 635.000 „ folyószámlái (hadikölcsön) fedezettel . . 523.000 „ A noszlop—döbröntei szénbánya megnyitása és Üzembe helyezése 175.000 K-val szerepel., városház átalakítási költségei 33.000 K, járvány elleni védekezés 3000 K, katonatisztek elszállásolási költségei 36.000 K, összes kiadás 309.000 K. Ezek az adatok bizony szomorú képét festik városunk pénzügyi helyzetének, amelynek folyományaként pótadónkat 149'2°/ 0-ra kellett emelni, a tavalyi 93 7% al szemben. — Halálozás. Brenner Ferenc városi fogyasztási tisztviselőt és nagyszámú családját mély gyász érte. Felesége: szül. Kis Ilona e hó 4-én életének 47-ik, boldog házasságának 24. évében elhunyt. Temetése e hó hó 6-án ment végbe nagy részvét mellett. — A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete pápai fiókja elnöksége ez úton tudatja mindazokkal, akiket illet, hogy a tagdíjak beszedését folyó hó 16-ával újból megkezdi. A rokkantságukat igazolni tudó tagok rokkantsegélyét mindaddig, amig Budapesttel a pénzforgalom fel nem szabadul, itt helyben kifizetik. Minden, az egyletet érintő dolgokban forduljanak a tagok Balogh Ernő egyesületi jegyzőhöz bármely, hétköznapon délután 3 és 5 óra között a járásbirósági hivatalba. Pénzbeszedésre minden hó első és harmadik vasárnapján délután 2 órától fél 4 óráig ülnek össze a megbízottak. Tagsági díjak előre összeolvasott összegben fizetendők. Aprópénz hiányában pénzváltással nem foglalkozik a pénzkezelőség. — Táncvigalom. Az alsóvárosi olvasókör múlt szombaton este saját pénztára javára táncmulatságot tartott, amely sikerben felülmulta az érdemes kör minden eddigi táncmulatságát. A Griff termét zsúfolásig megtöltő fiatalság hajnali 4 óráig fáradhatatlan kitartással ropta a táncot, s a legszebb emlékekkel hajtotta fejét nyugalomra — másnap este. — A románok aknamunkája a nemzeti hadsereg ellen. A románoknak, akik a rendetlen állapotok ürügye alatt tartják megszállva Magyarország nagy részét, nagyon kellemetlen a nemzeti hadsereg. Nagyon jól tudják, hogy ez a szervezet a legrövidebb idő alatt konszolidálja a szétzüllött közállapotokat s így kicsúszik a románok lába alól a mondva csinált, hazugságokon épített talaj. Hogy megingassák az ország közhangulatában a nemzeti hadseregbe vetett hitet, a legaljasabb eszközökkel dolgoznak. így a tisztességes magyar irányú lapoknak egyáltalában nem szabad irni a nemzeti hadseregről, mert az éber román cenzúra azonnal kitörli. Egyik rendeletük szerint Horthy nevét kiírni nem szabad. A zsidó sajtó azonban szabadon gyakorolhatja és rágalmazhatja katonáinkat a cenzúra jóakarata és támogatása mellett. Mi sem áli útjában erkölcstelen munkájában. Minthogy a nyomtatott betűknek mindig van hatása, nem csoda, ha Budapesten a jóhiszemű olvasók is megtántorodnak. Hátha mégis van valami igazság a rágalmakban? Egyesek már gyanakodással néznek a Dunántúl felé és bizonyos aggódással várják a nemzeti hadsereg bevonulását. A budapesti közönségnek lesz alkalma annak idején meggyőződni a nemzeti hadsereg fegyelméről és erős magyarságáról. Saját szemével fogja látni, hogy becsületes embernek nincs oka félni tőlük. Hogy pedig feleslegesen aggódott heteken át, azt köszönheti a románok aknamunkájának. Most legújabban azt a hirt közlik a rombolók, hogy a hadseregben megindult a züllés, a tisztek durváskodnak a legénységgel, ezek pedig naprólnapra fegyelmezetlenebbek lesznek. Hogy ez mind nem felel meg a valóságnak, felesleges bizonyítgatni, mert a hadsereg legénysége a magyar föld becsületes, hazaszerető fiaiból áll, akik ugyanezen vérből való tisztjeivel mindig meg fogják egymást érteni. — Egyébként mire e sorok napvilágot látnak, Horthy fővezér szivünkből nőtt, dicső nemzeti hadserege már bevonult az ország fővárosába Budapestre, ahol kimondhatatlan lelkesedéssel, mámoros örömmel fogadta a közönség. Az aknamunka főfészke tehát megszűnt a hazugságok további gyártelepe lenni. — Tej- és paprikahamisítás. Mivelhogy igen sok vizezett tej és hamisított paprika került mostanában forgalomba, a hatóság a tej és paprika váratlan és időközönkénti megmintázását rendelte el. x Karácsonyi képvásárt tart Henel Gusztávfestőművész november 16—17-én, vasárnap és hétfőn d. e. 9-től este 7-ig Vörösmarty-utca 15-ikszám alatt, Erzsébetváros. Ugyanott eladók külföldi nagy vázák, kávé- és teáskészletek, 12 hl. új bor, 1 dupla kis vaskályha és 1 szép magas cserépkályha. — Tolvaj asztalos-segéd. Boncz József nemesszalóki lakos, asztalos iparost október hó 24-én munkába állott Szlovák Pál nevü, jobb lábára sánta segéde folyó hó 5-én este Jakásának feltörése után alaposan meglopta/ A kár körülbelül 6000 K, ami cipők, férfi alsó- és felsőruhák, ékszerek stb. ellopásából állott eiő. — A Polgári Kör e hó 23-án, vasárnap délután 3 órakor saját helyiségében közgyűlést tart. A gyűlésre ez úton is meghívja a Kör tagjait ez elnökség. — Nemzetvédelmi népgyűlés. A Kisgazdapárt elnöksége a következő falragaszokat bocsátotta ki: „Felhívás Pápa város és környéke népéhez az 1919 november 16-án vasárnap délután 3 órakor a pápai Fő-téren (kedvezőtlen idő esetén a ref. főgimn. tornatermében) tartandó nemzetvédelmi népgyűlésen való részvételre. Nagy betegség vett erőt a magyarságon, de erős injekciót kapott, mely eloszlatta a krízist. Vigyázzunk, nehogy újra erőt vegyen rajtunk a métely. Tömörüljünk, szervezkedjünk, legyünk kitartóak, mert csak így söpörhetünk el mindenkit, aki a magyar eszmének s a magyarság boldogulásának gáncsot vetni mer. Kisgazdapárt elnöksége." — Az utasok panasza. Vettük az alábbi sorokat: Tudvalevő jelenség, hogy Czelldömölk állomáson az utasok lekésése a ruhatáros távolléte miatt igen gyakori. Jó magam is e hó 1-én leadtam csomagomat, hogy 2-án Czelldömölkről tovább utazzam. November 2-án reggel 5 órakor a Székesfehérvár felé menő vonat 5—10 percnyi indulása előtt az állomás egész épületében kerestem a ruhatárost, de legnagyobb boszuságomra, nem találtam sehol. Miglen aztán a vonat indulásának jelzésekor előjött, de már addigra a vonat elindult. Pedig ha 3 perccel előbb jön, elutazhattam volna. A ruhatáros, ki egyben málházó is, az induió vonatoknál van elfoglalva. Hat társammal együtt aztán az ő távolléte miatt lemaradtunk a vonatról, ami úgy nekem, mint a többieknek óriási kárt okozott. Ennélfogva csak 24 óra múlva mehettem tova a fentnevezett .állomásról. Ez esetből kifolyólag jelentést teffem a szombathelyi üzletvezetőségnek, mert vagy van Czelldömölkön ruhatáros, vagy nincs. Ha van, tartózkodjék a ruhatárnál; ha nincs, akkor ne fogadjanak el csomagokat a közönségtői. — Tisztelettel: M. J.