Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-05-25 / 21. szám

— Magyar név. Vagy egy negyedszázadja, hogy ez történt. Haberauer János alpolgármestert impozáns szótöbbséggel megválasztották Budapest székesfőváros első tisztviselőjévé : polgármesterré. Mikor a beiktatáskor az esküformát olvasták, az új polgármester így kezdte esküjét: „Én . . . Halmos János polgármester" . . . Pillanatnyi csend, a név ismeretlensége meglepi a hallgatókat, de azután megérti mindenki, hogy mi történt és tomboló éljenzés ünnepli az új polgármestert, ki nem a maga magyarságának, de az ő új magyar neve által a főváros magyarságának az ország és főkép a külföld előtt, mely a külsőségek után indulva a német nevű magyarjainkat a németséghez szereti és szokta számítani, ekképen adta fényes tanúságát. Azóta is a fővárosnak csaknem minden vezető állásba került főtisztviselője nevét megmagyarosította. Olyasformán kezd ez kifejlődni a fővárosi közigazgatásban, mint a bencés tanárok hazafias rendjében, hol már régen szinte kötelező erejű a magyar név felvétele. Ha a főváros magyar, Pápa város még magyarabb. Érzésben, nyelvben színmagyar. Szívből örülnénk, ha ezt a mi színmagyar voltunkat városunk fejének, újonnan választott polgármesterünknek neve is félre nem érthetőJeg és szépen dokumentálná! — Gróf Esterházy Jenő — diszelnök. A pápai polgári kör azzal a kitüntetéssel dicsekedhetik, hogy városunk legelső polgára, a fenkölt gondolkodású, arany szivü gróf Esterházy Jenő a tagjai sorába lépett. A kör a magas megtiszteltetést azzal viszonozta, hogy vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésében a grófot diszelnökévé választotta. Az ünnepélyes aktusra nagyszámban összejött tagokat Kunszt Henrik elnök üdvözölte, majd előadván a rendkívüli közgyűlés egyetlen pontját, lelkes hangon indítványozta, hogy gróf Esterházy Jenőt, a kör illusztris tagját és jóltevőjét, válassza meg a közgyűlés a kör diszelnökévé. Frenetikus tapsvihar, zajos éljenzés kisérte elnök szép beszédét, jeléül annak, hogy az indítvány minden egyes tag szivéből jött. Azután elhatározták, hogy a grófot a diszelnökké választásról táviratban értesítik, és hogy a választásról szóló diszokmányt annak idején küldöttségileg fogják neki átnyújtani. — „Városunk jövő feladatai". Csoknyay Károly ily cimü cikksorozatának befejező közleményét anyagtorlódás miatt jövő számunkban fogjuk hozni. — Rajzkiállítás. A pápai református főgimnázium tanulóinak az 1916—17. és 1917— 18. években készült rajzaiból és festményeiből rajzkiállítást rendeznek. Bemutatják a főgimnázium hadijelvény gyűjteményét is. — A kiállítás f. hó 30-án, csütörtökön d. u. 3 órakor nyilik meg a kollégium rajztermében (diszterem, első emelet) s nyitva lesz junius hó 5-ig, naponta d. e. 9—12-ig és d. u. 3—7,7-ig. Belépő-díj: 60 fillér, tanulóknak: 30 fillér. A befolyó összeget rajzjutalom-alapra fordítják. — Gazdagyiilési beszámoló. A mult héten Budapesten tartott országos kisgazdagyűlésen városunkból Keresztes Gyula és Szakács Dániel gazdák is részt vettek. — A nagyszabású gyűlés határozatai élénk visszhangot keltettek gazdáink körében, mit látva vezetőembereik, pünkösd hétfő délelőttjére értekezletre hívták össze őket a városháza tanácstermébe, hogy ott velük az országos gazdagyülés határozatait élőszóval is megismertessék. Az értekezleten oly nagy számban jelentek meg a gazdák, hogy egyrészük a terembe be sem férhetett. Az értekezleten fHalász Mihály elnökölt, aki üdvözlő szavai után felkérte az országos gyűlésen jelen volt Keresztes Gyulát és Szakács Dánielt, hogy szerzett tapasztalataikat közöljék az egybegyűltekkel. Mire Szakács Dániel, majd Keresztes Gyula referáltak részletesen a gyűlésről, elsőben személyes benyomásaikat adván elő, azután pedig magyarázatokkal kisérve felolvasták az országos gyűlésen hozott határozatokat, melyek mind egytől egyig a kisgazdák sérelmeinek orvoslását, ennek az érdemes, nemzetfenntartó osztálynak boldogítását célozzák. Az ismertetett határozatokat a jelen voltak nagy figyelemmel hallgatták s többször adtak élénk helyeslésüknek kifejezést a bennük hangoztatott kívánságok felett. Az értekezlet előadóinak meggyőző érveléseiből annyira nyilvánvalóvá lett a gazdák tömörülésének és szervezkedésének szükségessége, hogy az értekezlet lelkes felbuzdulással egyhangúlag kimondotta, hogy az országos kisgazdapárt helyi csoportját múlhatatlanul megalakítja, s felkérték elnököt és előadókat, hogy a pápai gazdáknak ezt az óhajtását sürgősen közöljék a központtal, kérvén, hogy a formális megalakuláson magát kiküldöttekkel képviseltesse, A megalakulás valószínűleg a jövő hó folyamán megtörténik. — A király köszönete. Annak idején megemlékeztünk dr. Rácz Dezső tart. hadnagy „Le az álarccal I" c. politikai tanulmánya megjelenéséről és részletesen méltattuk a mű jelességeit. Mint most értesülünk, a király elrendelte, hogy a műnek az uralkodó ház könyvtára számára történt felajánlásáért a hadügyminisztérium útján legfelsőbb köszönete fejeztessék ki. A műnek azt a példányát, melyet az udvari könyvtárba besoroztak, Pápán Kis Tivadar könyvkötészetében kötötték be. A disznó-bőrkötés a könyvkötészet valódi remeke, dicséretére válik a helyi könyvkötőiparnak. — Élt 101 évet... Ezt az időmeghatározást is kevés ember keresztjére írhatják rá halála után. Most, amikor úgy hull, pusztul a fiatalság virága, amikor az élet vihara oly sokszor derékban töri ketté az életfákat, valóban csoda számba megy az a ritka életkor, amelyet özv. Óber Józsefné szül. Piringer Terézia polgártársnő ért meg, aki e hó 21-én 101 éves korában hunyta le örök álomra szemeit kishegyi csendes lakásán. Hej, ha ez az öreg néni, aki joggal mondhatta magát városunk „legöregebb" lakosának, naplót vezetett volna, de sok érdekes, történelmi eseményt örökíthetett volna meg, amelynek 101 esztendő alatt tanuja volt. Mi lehetett csak pl. az ő boldog menyasszony korában Pápa városa ? Gondolta-e volna, hogy ahol annak idején temető, a halottak néma birodalma volt, ott valamikor házak épüljenek, az élet lármája zsibongjon, — a szerény olajmécsesek helyett villany ragyogjon, — a nehézkes delizsáncok helyett vasutak robogjanak, a levegőben gépmadarak röpködjenek? Gondolta-e volna jó Óber néni a világnak ezt a nagy átváltozását? Dehogy gondolta, dehogy gondolhatta! Amiként mi sem tudjuk elképzelni, hogy csak egy félszázad múlva is mit nem alkot még az örökké kutató, soha meg nem nyugovó emberi ész. — Járási tiszti értekezlet. A járásbeli polgári lakosságnak lábbeliszükséglete fedezése tárgyában kibocsájtott kormányrendeletnek miként való végrehajtása megbeszélésére járási főszolgabiránk folyó hó 27-én délelőtt 10 órára tiszti értekezletet hívott össze, melyen az öszszes járásbeli községi jegyzők részt vesznek. Itt tárgyalják le egyes vidékeknek bőrnemüekkel leendő ellátását is. — Színházi hét. A „Sztambul rózsája" címszerepét a változatos szereposztás mellett egyik estén Lantos Lola kreálta. Határozott fejlődést tapasztaltunk nála. Szép hangja még iskolázottabb, játéka — ami ellen még tavaly jogos kifogásokat emelhettünk — sokkal rutinosabb. — Hétfőn némi zavaroktól eltekintve elég jó előadásban az „Obsitos" ment Örvösyvel. Jobbat nyújtott, mint vártuk tőle. Játékában volt érzés, hangjában szin és erő. Medgyessy Erzsi, Ungváry Miklós, Endrődy Miklós, Dezső Vilmos, első helyen pedig Kis Cecil érdemelnek még emh'tést mellette. — Kedden a „Mágnás Miska" Marcsájában P. Bihary Böske ragyogtatta kiforrott művészetét. Egyébként az előadás a tavalyi szereposztában, a tavalyihoz hasonló sikerrel zajlott le. — Szerdán „A kisasszony férje", Drégely Gábor minden frivolitástól ment, igazán ötletes vígjátéka került bemutatásra. Kiss Mariska, Kállay Sándor, Molnár János, Pogány Béla és Rózsay Russi alkották a kitűnő együttest. — A hét többi napján ismétlések voltak. A zenekarról minden egyes alkalommal csak elismeréssel emlékezhetünk meg. — Az előadások többnyire telt házak mellett folytak le. — A jövő hét műsorát itt közöljük: Vasárnap: „Cigányprímás" (operett), hétfőn: „Az erősebb" (dráma, itt először), kedden: „Bob herceg" (operett), szerdán: „Özvegy kisasszony" (operett, itt először), csütörtökön: Ugyanez, pénteken: „Csárdáskirálynő" (operett), szombaton: „Mágnás Miska* (operett, Bihary Böske felléptével). — Aszaló- és szárítógépek a mezőlaki uradalomban. A Szóld Testvérek mezőlaki mintagazdaságához tartozó Szélmező és Ponyvád pusztákon gyümölcsaszaló és főzeléknemüeket szárító üzemeket rendeznek be. A gépek szerelési munkálata most van folyamatban. Az uradalom gyakorlati érzékű, mezőgazdasági téren elsőrangú szaktekintélyeknek ismert tulajdonosai, akik idén a zöldségfélék egyes nemeinek nagyban való termesztését is meghonosították, kétségtelenül nagy szolgálatot tesznek a közélelmezésnek, amikor lehetővé teszik, hogy a hosszú téli időszakban aszalt gyümölcsök és szárított főzeléknemüek bőven álljanak a fogyasztó publikum rendelkezésére. — A soproni váltópénz. Az aprópénzhiányra való tekintettel Sopron városa folyamodott a kormányhoz, hogy tíz filléres és ötvenfilléres váltópénzt nyomathasson. A városi váltópénz nyomatásához a kormány az engedélyt megadta, s a hatóság már meg is bizott két rajzolóművészt, hogy rajzolják meg az új bankópénzek formáját. — Sopron városáé az elsőség pálmája, hogy saját váltópénzt hoz forgalomba. Az eszme igazán praktikus, s a városok között valószínűleg sok követője akad. — A város megvette az uszodát. A város a héten 3000 koronáért megvette Hermán Tivadartól a városmalom melletti uszodát s a szükséges tatarozások után saját kezelésében átadja a közhasználatnak. Ezt a vételt a magunk részéről csak helyeselni tudjuk. Nemcsak azért, mert elvben hivei vagyunk a városi üzemeknek, de főként azért, mert reményünk szerint ez a fontos közegészségügyi intézmény a város tulajdonában olyan kezekben lesz, hogy a hozzá fűzött kívánalmakat minden tekintetben ki fogja elégíteni. Helyesnek tartanok a többek közt azt is, ha a város az uszodába egy úszómestert állítana be s a mindkét nembeli ifjúság részére uszótanfolyamokat rendezne, amely tanfolyamok gyakorlati hasznuk mellett testedzési szempontból nagy hasznára válnának az ifjúságnak. x Karfelvétel a színháznál. A győri színtársulat jó megjelenésű, csinos arcú és szép hangú férfiakat és hölgyeket keres, akik a szini pályára kedvet éreznek. Csakis 18 évesnél idősebb jelentkezők azonnal vagy augusztustól kezdve alkalmazást nyernek és a színigazgató sziniiskola végzése nélkül felvéteti őket az Országos Sziniegyesületbe. Jelentkezni lehet vasárnap, május hó 26-án délelőtt 10—12 óra között a színházi pénztár helyiségében az igazgatónál. — A városok önállósága. A közélelmezési miniszter, amint halljuk, új rendet hoz be a nagyobb városok közélelmezésében. Az a terve, hogy a tízezernél több lakosságot számláló városoknak az aratás után önálló rendelkezést biztosítanak, vagyis közélelmezés ügyében nem' a vármegyével, hanem közvetlenül az országos közélelmezési hivatallal állnak összeköttetésben. Ha ez a terv megvalósul, akkor a városok polgárságának szükséges élelmi és közellátási cikkeket a központok egyenesen a városi hatóság címére utalják ki. Ami a mostani, sok késedelmeskedésre okot adó rendszernél sokkal célszerűbb volna! — Vizbefult gyermek. Pünkösd másnapján délután Szakács István 5 éves fiúcska a Fa Mihály építőmester téglagyára mellett elterülő gödrökben fürdött testvére és több kis gyerek társaságában. Egyszer csak azonban olyan mély helyre került, hogy a viz elnyelte. Megrémült testvére ijedten futott be a téglagyárnál levő lakásukba szabadságon itthon tartózkodó katona édes apjukhoz, hogy siessen a kis fiu kimentésére, de hiába vetette magát csak úgy ruhástól az édes apa a mély vízbe, a vigyázatlan fiucskának már csak holt testét hozhatta partra. Tragikus halála intő példa arra, hogy az oktalan apróságokat ne eresszük közel a vízhez, melyben oly könyen halálukat lelhetik. — Kapzsi atyafi. F. J. bakonyszentiváni lakos a háborús konjunktúrák kihasználásának azt a különös módját találta ki, hogy Oroszország felé igyekező hadifogoly szökevényeket Budapestre kalauzolt. Ez az új jövedelmi forrása azonban hamar kiapadt, mert bűnére reá jöttek, az atyafit lefülelték, a bűnvádi eljárás megindítása céljából a veszprémi kir. ügyészséghez felterjesztették.