Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-03-30 / 13. szám

— Halálozás. Mayersberg Salamon magánzó folyó hó 30-án, 80 éves korában hosszú szenvedés után meghalt. A boldogult 20 évig volt a pápai izr. hitközség elnöke és haláláig az iskolaszék buzgó tagja. Mint tanító kezdte pályáját, majd ifjú korában kereskedő lett, s mint ilyen, szorgalmával és becsületességével tekintélyes pozíciót vivott ki. Kiterjedt család gyászolja halálát. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz. — Képviselőválasztók névjegyzékének összeírása. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeírása városunkban befejezést nyert. Városunk I. szavazókörzetében 1220, II. körzetében 1075 választót irtak össze, így összesen 2295 választó jogosultságát állapították meg. A legutóbbi összeíráskor 2331 választója volt városunknak s így a választók száma 36-al csökkent. A városunkhoz csatolt 14 községből még nem érkeztek meg az adatok. — A tavaszi szini szezon. E tárgyban a polgármester a héten mégis összehívta ^ szinügyi bizottságot, amely úgy határozott, hogy dr. Patek győri szinigazgatónak legkésőbb ápr. 15-én kezdődő hatheti időtartamra a színházat átengedi. Dr. Patek színigazgató a határozat kézhezvétele után személyesen jelent meg Pápán s előadta okait, amelyek miatt május eleje előtt nem vonulhat be Pápára. Ezek : kötelezettsége Győrött április végéig szól, hó közepén nem tudnának szintársulatának tagjai Pápán lakást kapni. A szinügyi bizottság erre beleegyezett a kért halasztásba. így az ügy a lovagiasság szabályai, azaz — bocsánat! — a szervezeti szabályzat rendelkezései szerint elintéztetvén, a szini szezon ezek után — értesülésünk szerint — május 3-án mégis kezdetét veheti — Feminista-előadás. F. évi április hó 7 én d. e. 11 órakor a Griff-szálló nagytermében dr. Dienes Valéria előadást tart „A jövő asszonyáról". Jegyek előre válthatók 3, 2, és 1 K-ért Kis Tivadar könyvkereskedésében. A Feminista Egyesület tagjai a jegyeket kedvezményes áron kapják. — ipartestületi közgyűlés. A helybeli ipartestület Legény Ferenc elnök vezetése alatt vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését. Az iparhatóságot Csoknyay Károly v. főjegyző képviselte s jelenvolt hivatalból a testület buzgó ügyésze, dr. Hirsch Vilmos is. Elnök a gyűlést talpraesett beszéddel nyitotta meg. Vázolta a háborús nehézségeket, az óriási drágaságot, melyek a kiadásokat nagyon megnövelték, viszont a bevételeket apasztották, úgy, hogy a testület anyagi egyensúlya megbillent. Kérte a közgyűlést, hogy gondoskodjék a deficit pótlásáról. — A mult ülés jegyzőkönyvét megjegyzés nélkül hitelesítették. — Majd Szöts Mihály jegyző terjesztette elő gondosan megszerkesztett jelentését a testület mult évi működéséről, kiemelvén a hadiárva-alap és rokkantalap létesítését. — A zárószámadásokat a számvevők jelentése alapján tudomásul vették s a feJmentvényt megadták. — Az 1918. évi költségvetést 4410 K kiadással és 3736 K bevétellel előirányozták. A mutatkozó 674 K hiány pótlására hosszabb vita után úgy határoztak, hogy felszólítják a tagokat, mi szerint ki-ki tehetsége szerint önként emelje fel tagdíját. Ha ennek a módszernek május végéig megfelelő eredménye nem lenne, nyúlnának a tagdíjaknak alapszabályszerű megváltoztatásához. — A hátralékok rendezését háború utánra halasztották. — Végül a választásokat ejtették meg, a tisztikarba és elöljáróságba megválasztván a régi kipróbált erőket. Az elöljáróságban megüresedett helyekre új tagokul a következők választattak meg: Bulla Dániel, Braun Miksa, Csapó János, Czirfusz István, Grábics Vendel, Kunt János, id. Tóth F. — A főispán úr figyelmébe! Már kétszer szóvá tettük e lapban, hogy Gergely Károly és három társa még 1916. év őszén rekviráltak hatóságunk megbízásából és a becsületesen végzett munkájokért a kikötött díjat nem kapták meg. Mint értesülünk, még máig sem tudtak jól megszolgált pénzökhöz jutni, noha már mindenütt, ahol remélték ügyük elintézését, kopogtattak. Ismerve főispánunk emberséges szivét, hozzá fordulunk ezen dologban és bizalommal ajánljuk pártoló figyelmébe e szegény emberek ügyét. Azt nem lehet kívánni, hogy éppen a legjobban rászorultak végezzenek a köznek — ha Haditerménynek hívják is — ingyen munkát. — Pár szó a mozijegyekről. Már régebben és többen felhívták a figyelmünket arra, hogy a városi mozi-előadásokra a páholy- és erkélyszékjegyeket két helyen árusítják és pedig az előadások délelőttjén és délutánján Goldberg Gyula papirkereskedőnél rajzlapra ceruzával irt helyszámmal, közvetlen az előadások előtt rendes jeggyel pedig a pénztárnál. S mint uri egyénektől hallottuk, e miatt megtörtént az a kellemetlen eset, hogy egy alkalommal kettőnek is eladták ugyanazt a páholyjegyet ugyanarra az előadásra, amiből persze erős nézeteltérés támadt az illetők közt, vájjon kié a páholy? Hát ez bizony nem jól van így. No meg talán az ellenőrzés szempontjából sem helyes, hogy csak úgy hevenyében darab papirkára ceruzával irottan állítsanak ki jegyeket. — Haza orosz fogságból. A napokban érkezett haza Pápán lakó szüleihez Bíró Alfréd, cs és kir. 78. gy. ezredbeli zászlós, aki 32 hónapot töltött orosz fogságban. Még 1915 juniusában a Kolomea körül vivott súlyos harcokban került csapatával együtt az oroszok kezébe, akik végighurcolták aztán egész sereg fogolytáboron. Az első két évben elég jó dolga volt, de utóbb fokozatosan rosszabbodott helyzete. A rabságot nem tudva elviselni és honvágytól gyötörve 1916-ban kétszer is szökést kísérlett meg, egy izben csendőrök, másodszor meg vasutasok tartóztatták fel. Második szökése után 5 havi súlyos börtönre Ítélték, melyből 2 hó letelte után egy előkelő vöröskeresztes hölgy közbenjárására szabadult ki. Mikor 19 i 7 vége felé zavarosak kezdtek lenni az orosz viszonyok, több tiszttársával együtt újból megszökött. Sok veszedelem s nagy nélkülözések után jutottak el a Kazán tartományban levő Kozmadenjanszkból, ahol utolsó fogolyállomásuk volt, egész Szentpétervárra. Sokat segített rajtuk, hogy Bíró Alfréd horvát nyelvismerete alapján a fogságban tökéletesen megtanult oroszul. Pétefvárott sokáig kellett lappanganiok, mig valahogy Alland szigetére jutottak, ahol legnagyobb meglepetésükre és örömükre már német katonaságot találtak, amely hamarjában hazájukba irányította őket. A fiatal zászlós, akit a hosszú rabság alig ,valamit viselt meg, most itthon tartózkodik édes atyja, a városunkban öztisztelt Biró Jenő házában, honnan pihenője etelte után újból bevonul ezredéhez, Eszékre. — Á pápai Leányegyesület a Griffszálló nagytermében f. hó 31-én, húsvét vasárnap estélyén 8 órai kezdettel előadó ülést tart a következő műsorral: 1. Kacagó lányok. Dezső József egyfelvonásos vígjátéka. Előadják : Szűcs Iduska, Klein Aranka és Manci, Blau Manci, Fleischer Juliska, Szalay Juliska, Kunszt Rezső, Szily László, Rezenka Jenő. 2. a) Bach : Gavotte, b) Schumann: Románc. Zongorán előadja: Singer Manci. 3. Felolvasás Tartja dr. Körös Endre. 4. Háborús műdalok. Részlet a Hóvirág cimü operából. Énekli Gárdos Panny. 5. Dvorák: Sonatine. Hegedűn előadja Schwartz Milivoj. Zongorán kiséri Singer Manci. 6. Cselédkuplék Vidor Ferike műsorából. Énekli Stadler Trudi. Zongorán kiséri Goldschmid Juci, Belépő-díj nemtagoknak 2 K, tagoknak 1 K. — GazdaszŐvetségi előadások. A Magyar Gazdaszövetség megbízásából dr. Czeller Jenő titkár Veszprémben előadást tartott a gazdák szervezkedéséről és a mezőgazdasági szövetkezetek létesítéséről. Rámutatott arra, miként kell gazdálkodni a magyar gazdának a háború után, hogy azokat a nagy terheket, amelyeket a hadviselés a gazdákra fog róni, némikép el tudják viselni. Utal arra, hogy az országot egyedül a többtermelés mentheti meg, a többtermelést pedig csak úgy érhetik el a magyar gazdák, ha szövetkezve, egyetértve állapítiák meg a jövő gazdálkodási programmot. Ismertette a külföldi mezőgazdasági szövetkezetek óriási eredményeit, feltárta, hogy szövetkezeti alapon mily sokkal előnyösebb a mezőgazdasági termények értékesítése, a gazdasági szükségleti cikkek beszerzése. Ajánlotta az állattenyésztő-, tej-szövetkezetek létesítését, rámutatott arra a nagy haszonra, amit a szövetkezeti kertgazdálkodással és kerti vetőmagvak termelésével el lehetne érni s ajánlja a vizierőknek villanyosság fejlesztésére való felhasználását és pedig ezt is szövetkezeti úton. A háború után igen előnyös volna, ha a felszabadult iparvasuti sínekből és kocsikból és teherautókból iparvasuti szövetkezetet létesítenének az egyesületek. Holitscher Károly orsz. képviselő, az egyesület nagybuzgalmú alelnöke tartott ezután előadást a vármegyei gazdasági egyesületi szövetkezetek áruosztályának létesítéséről. Rámutatott azokra a bajokra, amelyekkel a magyar gazdának a háború alatt meg kell küzdenie és a nehéz megpróbáltatások között egyedül a gazdatársadalom szervezkedése mentheti meg a földmivelő népet a katasztrófától. A földmivelő gazdák sérelmei csak akkor nyerhetnek orvoslást, ha szervezett lesz a földmivelő gazdaközönség. Szervezett gazdaközönségnek meg lesz ahhoz az ereje, hogy védekezzen, alkosson s a gazdálkodás akadályait elhárítsa. Javasolta, hogy a gazda terményeinek értékesítése és szükségleti cikkeinek beszerzése céljából alkossák meg az Áru- és Értékesítő Szövetkezetet és pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, mint központi szervvel kapcsolatban. A nagyszámban összejött gazdik lelkesedéssel fogadták el az elnök propozicióját. A szövetkezeti részvények árát 50 koronában állapították meg. Klein Oszkár földbirtokos azt az óhaját fejezte ki, hogy a gazdaszövetség, illetve annak veszprémi előadói Pápán is tartsák meg a hasonló szellemű és tárgyú előadást, amire ők készséggel vállalkoztak. Ez előadások Pápán május hó első hetében lesznek. — Agyonlőtt szökevény. Szerdán délután sajnálatos esemény történt városunkban. Vágó (Sódli) József 27 éves helybeli napszámos, aki most a nagykanizsai 20-as honvédeknél katonáskodott, értesülésünk szerint többször megszökött ezredétől s ide haza buidosott. így történt ez legutóbb is; mire szigorú megkeresés érkezett a katonaságtól, hogy Vágót le kell tartóztatni és vissza kell kisérni ezredéhez. A parancs végrehajtásával Fülöp József helybeli rendőrt, aki mint honvéd őrmester a csendőrséghez van beosztva szolgálatra, bizták meg. Fülöp szerdán délután nyomozván a szökevény után, vele a Somlói úton találkozott, s kötelességszerüleg több izben felszólította, hogy álljon meg és adja meg magát. Vágó azonban a figyelmeztetést semmibe sem vette, sőt futva igyekezett menekülni a csendőr elől. Mire aztán a csendőr kénytelen volt fegyverét használni. A cigányok lakása táiékán utána lőtt a szökevénynek. Talált; golyója dereka alatt a menekülő testébe fúródott, s keresztül hatolván azon, megrongálta a beleket. Vágó a borzalmas sebesülés után még pár lépést futott előre, beszaladt egy ház udvarára, ott a kerítésen át akart mászni, azonban összeesett. Beszállították az iparos és kereskedő-tanonc iskolában levő hadikórházba, hol még volt annyi ereje, hogy az esetről vallomását Magasi Lajos csendőr járásőrmesternek jegyzőkönyvbe mondhatta, de még azon éjjel kiszenvedett. — A szerencsétlen katonaszökevény a poigári életben is hadilábon állt a törvénnyel, hosszabb időt töltött börtönben. 1*1. kip

a anyakönyvi kivonat. Születtek Márc. 22. Marton Sándor pályafelvigyázó és neje Németh Teréz, leánya: Terézia, rk. Márc 26. Kőszegi Gábor napszámos és neje Mészáros Zsuzsánna, fia: halvaszületett. Meghaltak: Márc. 23. Fövenyes Juliánná, rk., 2 éves, vörheny. Márc 25. Holy Lászlóné Borsody Mária, hentes neje, rk., 37 éves, rák. Márc. 26. Krausz Jenő, izr., 1 hónapos, veleszületett gyengeség. — Somogyi Gyula kőmives, rk., 38 éves, tüdővész. Hdzassáqot kötöttek ; Márc. 24. Bonczó Ferenc, rk., napszámos és Szabó Karolin cseléd, ev. — Krausz Gyula! magánhivatalnok, izr. és Körösi Mina, izr. A szerkesztésért felelős: Győri Qyula. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Hálanyilatkozat. Mindazoknak, kik forrón szeretett, felejthetetlen leányom, illetőleg nővérem: Lujza elhunyta alkalmából bennünket vigasztaló részvétükkel felkeresni, vagy a temetésen megjelenni szívesek voltak. — e helyütt mondunk' szivből jövő hálás köszönetet. Pápa, 1918 március 25-én. Özv. Lutor Józsefné és leánya.