Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-10-12 / 41. szám

szavú szónoknak, de főként annak a férfiúnak szólott, aki 22 éves polgármesteri tisztének olyan eredményes munkásságára tekinthet vissza. Mészáros Károly láthatólag meghatva fogadta a meleg ovációt, majd bensőséges szavakkal, szónoki lendülettel köszönetet mondott a nem várt ünnepeltetésért, a többek között szólván a következőképen: „Megvallom, t. Közgyűlés, hogy nehezemre esik másodszor is bucsut vennem ettől a vá­rostól. Az első alkalommal egy szót sem voltam képes kiejteni, — most másod izben is érzem az elválás nehézségét. Ezen azonban nem lehet csudálkozni, mert úgy szerettem ezt a várost, mintha saját édes anyám lett volna. Már pedig egy édes anyától elbúcsúzni, nem tartozik a könnyű feladatok közé. A végzet ugyanis ki­magyarázhatatlan, ösztönszerű vonzódással ál­dotta meg az édes anyát, aki önlelkének, gyer­mekének szivébe oltja hű szeretetének egész teljét, tiszta erényének egész lényegét és mint őrző angyal lebeg az egész család felett. Innen van az, hogy annak az érdemes harcosnak ép úgy, mint a leggyöngédebb nőnek szivében él egy emlék, amelyet onnan semmi­féle viszontagság kinem moshat. Velünk van az éj csendjében, az ébrenlét munkájában, az öröm óráiban és a bánat napjaiban. Ezen édes emlék az édes anyának emléke. Ezen édesanyai emlékkel távozom a várostól, ez az édes emlék fogja bearanyozni hátralevő napjaimat". A volt polgármester poétikusan szép köszönő-szavait befejezvén, a város atyái hoszan­tartó, lelkes éljenzéssel vettek tőle bucsut, mire elnöklő polgármester a megható ünnepélyt be­zárta. * Itt említjük meg, hogy a megszólalásig hű mellkép a mi kitűnő portré-festőnk, Herz Dávid rajztanár munkája. A. V. Seprik a pápai utcát.* A pápai utcát, jaj, hányszor seperték, Á muszkát, a taljánt hányszor meg is verték; De vissza nem jöttek a hős regimentek, Kik innen virággal s dalszóval elmentek. Tizenhat esztendős barna kislány, Oly egyedül maradt a pápai utcán. Elment a regiment, el a szeretője ... A kapitány sincs itt, aki kérdje tőle. Elhervad a virág, vége van a dalnak. Azt sem tudja ö már: élnek avagy halnak? Tizenhat esztendős barna kislány, Maga sétál búsan a pápai utcán. Magyarok Istene, nézz le a világra, Világ közepében pápai utcánkra, Hadd jöjjenek vissza mind a regimentek, Kik erre virággal s dalszóval elmentek, Tizenhat esztendős barna kislány, Mehessen még egyszer a regiment után. * Az „Ország-Világ'-ból. Kersék János. Jó irásu, számolásban jártas, gépírást is némileg' értő, intel­ligens leány •— irodai alkalmazást keres lehetőleg azonnalra. íNí # Cim M kiadóban- * Egy jókarban levő kétfogatú féderes kocsi eladé* ^^ Cim: a kiadóhivatalban. ^^ Bédy=Schwimmer Rózsa előadása. Bédy-Schwimmer Rózsának, a magyar-, illetőleg a nemzetközi feminizmus egyik leg­kiválóbb és legismertebb nevű agitátorának előadása vasárnap este óriási közönséget von­zott a Griff nagytermébe. A szoros értelemben vett s immár városunkban is tekintélyes tábort számláló feministákon kivül nagyszámban vol­tak képviselve az előadáson azok is, akik eddig még nyíltan nem csatlakoztak semmiféle demo­kratikus politikai irányzathoz, de bensejükben, meggyőződésükben lelkes hívei a progresszív eszméknek. Az előadás 5 óra után vette kezdetét. Amikor az illusztris előadó a feministák törzs­karától kisérve, megjelent a teremben, za­jos ovációval fogadták, amely mindaddig el nem csillapult, amig helyét az első padsorban el nem foglalta. A közönség nevében dr. Hoffner Sándor takarékpénztári vezérigazgató üdvözölte szép szavakkal a feminizmus lelkes apostolát, azután felkérte, hogy előadását tartsa meg. Bédy-Schwimmer Rózsa elsőben is szíves szavakkal megköszönte az üdvözlést, azután elmondotta és megindokolta, hogy miért válasz­totta előadása tárgyául azt a kérdést, hogy mit tettek a feministák a békéért. Előbb azonban igen találóan reámutatott az anyák, az iskolák hibáira, amelyekben ezek a gyermekeket nevelik. Az anyák, az iskola „hős"-nek nevelik a gyer­mekeket, ahelyett, hogy a békés munka meg­becsülését erősítenék meg lelkükben. A szülők és rokonok születésnapi és egyéb alkalmi aján­dékokul játék-puskát, kardot s más effajta „harci eszközöket" adnak a gyermeknek, az iskola a csaták hőseit állítja oda eléje követendő például, így nem csoda, hogy az emberiség nem tud megszabadulni a háborúk rettenetes veszedel­métől. Az anyáknak, az iskoláknak jövőben máskép kell nevelniök a gyermekeket, hogy az örök béke eszméje valóra váljon közöttünk. E bevezetés után rátért tulajdonképeni tárgyára, hogy mit tettek a feministák a háború kitörésétől kezdve a mai napig a béke meg­óvása, illetőleg létrehozása érdekében. Rajtunk kivül álló okok miatt nem foglalkozhatunk ki­merítően Bédy-Schwimmer előadásának e részé­vel, de azt meg kell állapítanunk — s dicsére­tükre kell megállapítanunk —, hogy a feministák lángbuzgalommal kivették részüket abból, hogy a háború katasztrófáját elhárítsák az emberiség feje felől. Válósággal sziszifuszi munkát végez­tek a legszentebb jelszó: a béke érdekében, s nem rajtuk múlott, hogy csak most kezdenek valóra válni a köny és vér tengerén keresztül a több mint négy esztendő küzdelmei és szen­vedései alatt sokszor elhalványult reményeink. A békeakciót, amelybe bevonták az összes had­viselő és semleges államokat s amely a moz­gósítástól kezdve a mai napig nem szünetelt egy percig sem, állandóan a nemzetközi feminista­iroda intézte, melynek titkára Bédy-Schwimmer Rózsa volt, aki e minőségében sokszor inter­veniált .az angol kormánynál és az amerikai köztársaság elnökénél: Wilsonnál és így igen sok olyan dolgot, vagy tán helyesebben diplo­máciai titkot ismertethetett meg ámuló hallgató­ságával, amelyről eddig sejtelmünk sem volt. Beszéde közben a szónok a magyar­országi politikai viszonyokkal is foglalkozott, többször keményen támadván gróf Tisza Istvánt és politikájának kővetőit, akiket a demokratikus haladás kerékkötőinek tartott. Polemikus heve annyira magával ragadta, hogy nem kímélte vendégkép jelenlevő orsz. képviselőnket, dr. Antal Gézát sem, akit azzal vádolt, hogy ellene sza­vazott a nők választójogának. Beszédének az egységes érzelmekben kellemetlen disszonanciát keltő e személyeskedő része szólásra késztette dr. Antal Gézát is, aki mig egyrészt igazolta, hogy nem szavazott ellene a nők választójogá­nak, másrészt — a jelenlevők sürü tapsai köz­ben — lelkes szavakkal kelt védelmére ellen­ségeinkkel szemben a haza határai épségének. Végül lojális ellenfél módjára lovagiasan kö­szönetet mondott előadásáért az előadónak, ki­nek zárszavai után az előadás véget ért. A pódiumról lelépő Bédy-Schwimmer Ró­zsát rendkívül érdekes és tanulságos előadá­sáért hosszasan, melegen ünnepelték, a fiatalság pedig autogrammokért ostromolta meg. Bédy-Schwimmer Rózsa, aki itttartózkodása alatt egyik helybeli úri családnak volt vendége, az éjjeli vonattal utazott el városunkból HETI ÚJDONSÁGOK. — Gyász. Nehéz gyász borult lapunk főszerkesztőjének családjára. Feleségének szere­tett jó édes apja, Zalai Márk, a debreczeni kereskedelmi akadémia tanára, fáradhatatlan munkás életének 78-ik évében néhány napi szenvedés után csendesen elhunyt. A meg­boldogultat, kinek nevével egybeforrott az or­szág egyik legrégibb és legnagyobb kereske­delmi akadémiájának megalapítása, ki ez inté­zetnek 1871-től 1903-ig nagyrabecsült tanára volt s a kereskedelmi tankönyvirodalomban is úttörő munkásságot fejtett ki, folyó hó 10-én temették el impozáns részvét mellett a debre­czeni kereskedelmi akadémia díszterméből. Szo­morú elhunytát öt leánya és ezek családjai siratják. Egyetlen fia, dr. Zalai Béla, ki a ma­gyar bölcseleti irodalom büszkeségének Ígér­kezett, megelőzte a halálban, 1915-ben orosz fogságban elhunyt. Főszerkesztőnk gyászában kollégiális részvét érzésével tiszta szívből osz­tozunk. — Közegészségügyi bizottsági gyűlés. E hét csütörtökén egybegyűlt közegészségügyi bizottságunk, hogy a városban igen nagy mér­tékben elterjedt úgynevezett spanyolnátha elleni óvóintézkedésekről tárgyaljon. Egyelőre csak a városban levő mindenfajta tanintézetekre nézve határoztak. Megállapították, hogy minden isko­lának minden osztályában van, vagy volt már betege a járványnak, elhatározták, hogy vala­mennyi tanintézetben, az óvodákban is, e hó 16-ig, azaz a jövő szerdáig szüneteljenek az előadások s ezen idő alatt valamennyi tantermet fertőtelemtik és kiszellőztetik. A mozit egy hétre szintén beszüntetik, de a Huszárnapot, tekin­tettel hazafias és jótékony céljára, engedik meg­tart ani. Ha ezen óvóintézkedés ellenére továbbra sem csö kkenne a járvány ereje, akkor — a tanügy nagy kárára — huzamosabb időre bezárnák az iskolákat és a mozit. — Huszárnap. A ma és holnap, vasár­nap tartandó „Huszárnap" érdekében egész hé­ten át olyan lelkes agitáció folyt és az ünnepély minden mozzanatát olyan gondosan előkészí­tették, hogy a biztos sikert előre is megjósolhatjuk. Az ünnepély rendezőségébe bevonták nemcsak a helyi-, hanem a környékbeli intelligenciát is, s ez a széleskörű érdekeltség vállvetve igyeke­zik azon, hogy a „Huszárnap" minden tekintet­ben kellemes napja legyen Pápa város és a környék közönségének. Csak még az idő em­berelje meg magát, akkor olyan mozgalmas és nagyszerű napunk lesz vasárnap, amilyen még tán soha nem volt városunkban. És Jupiter miért ne lenne könyörületes a hírneves „vörös ördögök" iránt, akik fényes hadi tettekkel örö­kítették meg nevüket a történelemben ? Kérünk tehát, kedves jó Jupiter bátyánk, egy kis jó időt, egy kis őszi verőfényt, hadd ragyogjon rajtunk az Isten napja, és hadd folyjanak be minél több koronák dicső huszárezredünk hősi halált halt legénysége özvegyei és árvái javára. — A Szurmay Sándor honv. miniszter, báró Nagy Gyula honv. lovassági felügyelő, gróf Esterházy Sándor, őfelsége a királyné főudvarmestere és Czitó Károly honvéd kerületi parancsnok véd­nöksége alatt álló ünnepély műsora a következő : Ma szombaton este fél 8 órakor a színházban: CIGARETTAPAPÍR is HÜ FELÜLMÚLHATATLAN T T •• „„„„„„wm^^^ VIGYÁZZUNK A VED JEGYRE T

Next

/
Oldalképek
Tartalom