Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-05-18 / 20. szám

— Áthelyezés. Házy Bédát, a helybeli irgalmas-rend rokonszenves gyógyszerész tagját, saját kérelmére egészségi okokból a tartomány főnöke a kismartoni rendházba helyezte át. — Közélelmezési bizottsági gyűlések. A május 15-én tartott közélelmezési bizottsági gyűlésen először is a v. állatorvost saját kérésére felmentették a hatósági husállatok bevásárlásától, kivéve a marhavételeket; azután # Bástyán lakó Kohn Józsefet valamennyi hatósági cikk árusításától tiltották el. A 16-án folytatólagosan tartott gyűlésen elfogadták a Haas cég azon ajánlatát, mely szerint nevezett cég a piaci árnál mindenkor 2 K-val olcsóbban árusítja üzletében a marhahúst. Továbbá a pékek kérelmére határozatot hoztak a péksütések árára nézve. Felhívják a tejkereskedőket, hogy egy családnak 2 liter tejnél többet ne adjanak. — A Polgári Kör — mint már jeleztük — folyó hó 19-én délután 3 órakor téli helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. — Áldásos idő. Az alföldi polgár Bécsben járí a régi jó időkben. A sok látnivaló között megnézte a császári muzeumot is. Midőn a kisérő azt kérdezte a gazdától, mit gondol, mennyit érhet e tenger kincs, amit itt lát, a praktikus észjárású magyar gazda gondolkozás nélkül felelt a kíváncsi kísérőnek: „Megérhet tán annyit, mint nálunk egy csendes májusi eső!" — és körülbelül jól itéít a magyar. Az elmúlt hét szerdájától kezdve egy teljes hétig nálunk is esett a szép csendes májusi eső, melynek megbecsülhetetlen értéke van, nemcsak az Alföldön, hanem erre mifelénk is. És ez az áldásos idő ép a fagyos szentek napjain volt. A pusztító fagy helyett tehát jótékony esőt kaptunk. Mégis szeret bennünket az Isten ! — Új alapító tagok. A ref. leányegyesületnek újabban alapító tagjai lettek : Czeglédy Sándorné és Saáry Lajos. — Czeglédy Sándorné úrnő az egyesület céljaira 10 koronát is szives volt adni, melyért ez úton is hálás köszönetet mond az elnökség. — A hús ára. Kaposvárott a mészárosok kérvényt adtak be a városhoz, hogy az elsőrendű húst 16, a másodrendűt 15 K-ban állapítsa meg. A városi tanács a kérelmet elutasította. — Pécsett a város gazdasági szakértők meghallgatásával az elsőrendű marha- és borjúhúst 14, a másodrendűt 13 koronában állapította meg. így írja a Somogyi Hirlap a május 5-iki s a Pécsi Ujlap a május 3-iki számában. — A betörő nincs meg! A lapunk mult számában említett Batthyány-utcai betöréses lopás tettese, vagy tettesei, még mindig nem került a rendőrség kezére. Ugy látszik pedig, hogy itt valósággal jól szervezett betörőbandával állunk szemben, mert meglehetős gyors egymásutánban négy-öt betöréses lopásról szereztünk tudomást, amelyek mindegyike valószínűleg egy kompániától származik. A rendőrség szorgalmasan nyomoz, ámde munkája eredményét hátrányosan befolyásolja, hogy hol egyik, hol másik rendőr kapja kezébe az ügyet, s mindegyiköknek újból kell kezdenie a nyomozás müveletét. Persze, ennek is a rendőrség csekély létszáma az oka, mert a kis létszám mellett igen bajos a rendőrlegénység munkáját úgy beosztani, hogy egyes tagjai hosszabb időn, esetleg heteken át egy-ugyanazon dologgal foglalkozhassanak. Az eredmény érdekében azonban leghelyesebb volna az effajta nyomozásokat detektivekre bízni. De hogyan bizzák reájuk, mikor azok — nincsenek. — Életbelépett a cipőrendelet. A keresk. minisztérium rendelete értelmében május 15. napjától kezdődőleg a készbőrkiskereskedők készbőröket (hulladékot is) és cipőfelsőrészeket csakis a városi hatóság vásárlási engedélyével (bőrutalvány) adhatnak el és csakis az engedélyben megnevezetteknek. Kötelesek május 15-én meglevő összes készbőr- és cipőfelsőrész-készletüket, a fajták és ezek mennyiségének részletes feltüntetésével ezen a napon, a később hozzájövő készleteket pedig megérkezésük után, haladéktalnul a városházán bejelenteni. Május 15től kezdődőleg akár új, akár ócskacipőt közvetlenül a fogyasztóknak csak a városi cipő-utalvány ellenében, nem fogyasztóknak csak a Népruházati Bizottság engedélyével szabad kiszolgáltatni. A kész, vagy új cipők után páronként 50 fillér, a javítási munkák után páronként 10 fillér utalványozási díj fizetendő. Mérték után megrendelt cipők május 20-ig a közélelmezési üzemnél bejelentendők s bejelentés után junius 30-ig kiszolgáltathatók. Mindazok, akik eladás céljára cipőket raktáron tartanak, kötelesek május 15-én birtokukban volt cipőkészletüket legkésőbb május 20-ig, a később hozzájövő készleteket megérkezésük után haladéktalanul fajták, nagyságszámok és mennyiség szerint részletezve és az egyes cipők árainak feltüntetésével a városházán bejelenteni. Férficipőket legfeljebb 13 cm., a nőicipőket 15 cm. magas szárral szabad készíteni. A lábbeliekért és ezek javításáért követelhető legmagasabb árak, bőrkereskedők az összes borfajták maximális kiskereskedői árak jegyzékét, a fogyasztót közvetlenül ellátó kereskedő és iparos köteles üzletében feltűnő helyen kifüggeszteni. E rendelkezések és a hatósági intézkedések megszegése, vagy kijátszása kihágás, melyet 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és 6 hónapig terjedhető elzárással büntetnek. Ez a rendelkezés kétségtelenül okos dolog. Csak az a hibája, hogy akkor lépett életbe, amikor már a cipőuzsora a felhőkig emelkedett. — A kedvezményes vasúti jegy ügyében a városi tisztikar ismét mozgalmat indított és ezúttal a főispánt is felkéri annak támogatására, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak családtagjainak is megkaphassák a kedvezményes áru vasúti jegyet a kormánytól. , — A Cinca torkolata. Önkéntelenül is befogtuk orrunkat, mikor e kis közlemény cimét leírtuk. Mert a Cinca torkolata magát a dögleletes bűzt jelenti. Különösen a melegebb évszakokban — mint most is —, amikor a nap heve erjedésbe hozza az ott felgyülemlett kloáka gombáit. Részvéttel gondolunk a szegény környékbeli lakókra, akik első kézből kapják a penetráns bűzt, ami innen szerteárad. De hát — veted fel a kérdést nyájas olvasó — nem lehetne így tavasz táján a torkolatot megtisztítani az undorító sűrű piszoktól, hogy a Cincának szabadabb befolyása lehetne a Tapolczába? Dehogy is nem, dehogy is nem! De erre csak te gondoltál nyájas olvasó, aki valamit törődöl a közegészségüggyel, ám a hatóság, amelynek ez hivatalból volna kötelessége, nem gondol reá, — az vár, mig valami epidemia nem figyelmezteti reá Jobb volna ugyan a járványokat megelőzni, de hát az is megtörténhetik, hogy a hanyagság ellenére sem tör ki a járvány, s akkor a torkolat-tisztogattatás költségeit megspóroltuk. S a mai világban ez sem megvetendő valami. Nemde, tisztelt hatóság ? — Lábbelik készítése — házilag. Érdekes dologról szereztünk tudomást. Az Alföld egyes városaiban a mostani lábbeli-inséges idők új háziipart szültek: a lábbelikészítő háziipart. A minden háznál található hulladék ruhadarabokból komót-cipőket s úgynevezett tutyikat állítanak elő, amelyek viselésével igen nagy megtakarítás érhető el a lábbelire fordítandó kiadásoknál. A lábbeli-háziipar tanulására a hatóság támogatásával tanfolyamokat rendeznek, amelyeknek sok-sok látogatója akad az intelligens osztályból is. Egy Kunhegyesről keltezett levélben pl. olvastuk, hogy az ottani főszolgabíró felesége is — „buzgó suszter inas lett". Alkalmunk volt ide mintául küldött két pár, házilag készült cipőt — egy pár női és egy pár gyermekcipőt — megtekinteni, s mondhatjuk, olyan formás kiállításuak, hogy bárki szívesen viselheti. Mindezeket pedig azért irtuk meg, mert az Alföldön immár nagyban kultivált lábbelikészítő háziipar egyik lelkes bajnoka, rokoni kapcsolata révén, foglalkozik azzal a tervvel, hogy a nyár folyamán Pápán ilyen tanfolyamot rendezzen. Részünkről igen üdvös dolognak tartanok a tanfolyam létesülését, mert hisz minden alkalmat meg kell ragadnunk, amellyel a háborús idők súlyos terhein könnyíthetünk. Ha valami pozitívum merül fel az ügyben, nem késünk t. olvasóink tudomására hozni. — Közgyűlés. A ref. leányegyesület f. hó 12-én délután tartotta záróülését a tagok na^y érdeklődése közben. Széky Aladárné elnök talpraesett megnyitója után beszámolt az egyesület mult évi, igazán nagyarányú munkásságáról, melynek egyik szép jele, hogy csupán jótékony célra 1607 K 50 f-t fordítottak. Az egyesület vagyonát év végén 5197 K 87 f-rel zárták. A Tisztviselők Szövetkezetében cipészek és cipészsegédek állandó foglalkozást kaphatnak, — A szegények fájából, amelyet a mult télre kiosztott az arra megválasztott bizottság, értesülésünk szerint még 150 köbméter megmaradt és a jövő télen kerül kiosztásra. — Rendet kérünk a színházba! A héten többször kellett a szinházbajáró közönségnek, no meg az előadó művészeknek is, boszankodni azon, hogy a földszinti állóhely — főként — a karzat publikuma olyan rendetlen magaviseletet tanúsít, hogy sokszor az előadást majdnem megakasztja. Pisszegnek, kiabálnak, dobognak, lökdösik egymást stb., s a nagy zajban a hátrább levő közönség a színpadon történteket legfeljebb látja, de hallani nem hallja. Különösen az érzelmes jeleneteket, mikor az intelligens közönség teljes odaadással figyel, teszik tönkre a rakoncátlankodók, mintegy boszuból, hogyha ők nem értenek a darabból, ne érthesse azt más se. Ennek a botrányos állapotnak pedig két oka van. Először a színházi direkciónak az a helytelen eljárása, hogy a földszinti és karzati állóhelyekre nem annyi jegyet adat ki, ahány ember ott rendes körülmények között elfér, hanem annyit, amennyi jelentkező csak akad. Ennek aztán az a kellemetlen következménye lesz, hogy a túlzsúfoltság miatt az ottlevők idegesekké, türelmetlenekké válnak, s minden áron olyan helyet akarnak maguknak biztosítani, ahol kényelmesebben állhatnak s valamit láthatnak. Másik oka pedig az, hogy a földszinti és karzati állóhelyeken a legtöbbször nincs rendőr, aki a rendet fenntartaná; ha pedig a közönség jobb érzésű része inti meg a rendetlenkedőket, azt kigúnyolják, gorombáskodnak vele. Ezen a visszás állapoton okvetlen segíteni kell oly módon, hogy a földszinti és karzati állóhelyekre csak meghatározott számú jegyet adjanak ki, s mindkét helyre állítsanak be rendőrt, s ha lehet, a karzati állóhelyre katona-rendőrt, mert ott nem egyszer hadfiak rendetlenkednek, akik a civil népséget egyáltalán nem respektálják. Rendet kell sürgősen teremteni, mert a drága helyárak mellett a közönség nem boszankodni, hanem szórakozni akar a színházban. — Köszönetnyilvánítások. A hadiárvanap alkalmából Esterházy Jenő gróf úr őméltósága 500 K-t juttatott a hadigondozó céljaira Karlovitz Adolfné kezeihez. A nagylelkű adományt hálásan köszöni a hadigondozó bizottság. A Pápa városi Jótékony Nőegyesület hálás köszönetét fejezi ki özv. Wallis Gyuláné grófnőnek az egyesületnél' tett 2000 koronás alapítványáért. Karlovitz Adolfné nőegyleti elnök. A pápai állami polgári iskola növendékei által gyűjtött összegből 60 K-t juttatott Nagy Gabriella igazgatónő a csecsemővédelem céljaira, melyet hálásan köszön Karlovitz Adolfné elnök. M. kir. anyakönyvi kivonat. Születtek • Máj. 11. Tóth Béla szabó és neje Polgár Etelka, leánya: Etelka, rk. Máj. 16. Fülöp Sándor cipész és neje Orbán Ida, leánya: Margit, ev. — Nyárs István napszámos és neje Horváth Anna, leánya: Magdolna, rk. Meghaltak: Máj. 11. Kövi Andrásné Paksi Mária, kocsis neje, rk., 47 éves, tüdővész. Máj. 12. Goda Imre nyug. utász, rk., 88 éves, végelgyengülés. Máj. 13. V. Horváth Jolán, ref., 1 hónapos, kelevénykór. — Balog Gizella, rk., 5 napos, veleszületett gyengeség. Máj. 16. Breuer József magánzó, izr., 76 éves, végelgyengülés. Házasságot kötöttek : Máj. 11. Nagy Imre napszámos, ev. és Pián Mária, rk. Máj. 12. Beniczky József borbély, rk. és Bodai Mariska, rk. — Megyeri István kőmives, ref. és Süle Rozália, ev. Máj. 16. Horváth József kocsis, rk. és Horváth Erzsébet, rk. A szerkesztésért felelős: Győri Gyula. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda.