Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-01-12 / 2. szám

nyújtott élvezetet zúgó tapsokkal honorálta. Befejezésül azt a bájos táncot láttuk, amit eredetileg a ref. leányegyesület estélyén mutat­tak be Czifrák Klári, Horváth Rózsi, Porkoláb Márta, Piri és Lóri és Rácz Ilus. Most is ez a kedves leánykacsoport volt az előadó és époly szabatos, mint kecses táncuk végtelenül tetszett a közönségnek. A poétikus szám tervezőjét és betanítóját, Horváth Irén úrhölgyet ép úgy el­ismerés illeti, mint az egész est fáradhatlan ren­dezőjét, a kör szinészeti osztályának kitűnő elnöknőjét, Tar Gyula úrnőt. Az est a Szurmay honvéd-alapra szépen jövedelmezett. — „Tuberkulózis és lakás." E cimmel a főiskolai könyvnyomda sajtója alól a laikus közönséget is érdeklő kiváló becsű orvosi szak­munka jelent meg dr. Kovácsics Sándor téti járásorvostól, akinek a szakirodalom terén im­már igen jó neve van. Ez a műve szinte forrás­munka számba megy. Eredeti, éveken át végzett, nagy ügyszeretetet és gondosságot feltételező fáradságos tanulmányozás alapján a sokoróaljai járás 21 községére vonatkozólag állapította meg a lakásviszonyokat egészségügyi szempontból. Statisztikai táblázatokban foglalta össze a bennök lakókkal együtt a lakószobák számát, köbtar­talmát, az ablakok számát, nagyságát, az épü­letek fekvési irányát, a lakószobák talaját, szá­raz vagy nedves voltát, tisztasági állapotát, az egyszobában alvók számát, s azt, hogy a tanul­mány tárgyává tett házakból hányan haltak el tüdövészben. 170 egészséges és 170 tüdővészes család egészségügyi viszonyait szembeállítván egymással, kétségbevonhatatlanul megállapította, hogy a 170 fertőzött családban előfordult nagy­százaléku gümőkóros halálozás alapoka az egész­ségtelen, nedves, levegőtlen, piszkos lakásokban rejlik. Dr. Kovácsics, tanulmányából levonván a konzekvenciát, a tuberkulózist első sorban lakásbetegségnek tartja, amelynek korlátozását csak a lakásviszonyok javításával véli elérhető­nek. A munka eredetileg pályamunkának készült, s a budapesti kir. orvos-egyesület a „Szenger"­íéie 800 koronás pályadíjjal jutalmazta. Kiváló értékét mutatja az is, hogy id. dr. Liebermann Leo, a budapesti egyetem neves közegészségtan­professzora irt hozzá előszót, melyben nagy elismeréssel méltatván dr. Kovácsics kitűnő tanulmányát, sorait azzal végzi, hogy „az ügy érdekében kivánom, hogy olyan fogadtatásban részesüljön, amilyent értékénél fogva megérde­mel". Ennél szebb ajánlást mi sem mondhatunk. Ára 3'— korona; kapható Kis Tivadar könyv­kereskedésében. — Dr. Kovácsics munkája kapcsán a tuberkulózis és lakás kérdésével lapunk mai számának második cikkében mi is foglalkozunk. — Az árvák és gondnokoltak ingat­lanainak biztosítása. A megdrágult építkezési viszonyokra való tekintettel az árvaszék felhívja a gyámokat és gondnokokat, hogy gyámoltjaik, illetőleg gondnokoltjaik ingatlanait tűzkár ellen a mai drága építkezési viszonyokkal arányban álló értékig biztosítsák, nehogy a kiskorúakat és gondnokoltakat a régi alapon álló alacsony tüzbiztosítási díjak miatt tűzvész esetén nagy károk érjék. Az emelés mérvét az árvaszék 100—200%-to jelölte meg. Az új kötvénye­ket 30 napon belül be kell mutatni a közgyám­nak. A mulasztó gyámot, illetve gondnokot az esetleges károsodásokért felelősségre vonják. — A kis harmonika-művész. A kis Szállás Zoltánról, Szóllás János villanytelepi gépápoló ovodába járó 5 éves fiacskájáról szól az ének. A Zoltán gyerek bátyjának volt egy harmonikája, melyen családi körben játszo­gatni szokott. Ilyenkor a kis Zoltán melléje simult, elmerengve nézte, hallgatta a játékot és mindannyiszor esengve kérte bátyját, hogy engedné őtet is játszani a harmonikán. „Nem szabad, mert elrontod" — volt mindig kérésére a felelet. A kis Zoltán végtelen szomorúsággal vette tudomásul az elutasítást, amely minél több­ször érte, annál jobban fájt neki. Egyszer aztán, bátyja nem lévén honn, valahogy mégis csak hozzáférkőzött a primitív hangszerhez. Nagy boldogan leült vele egy székre, s végigfuttat­ván apró ujjait a billentyűkön, — egyszeriben játszani kezdett rajta. „Luxemburg grófja" dalla­mos keringője, a „Gimbelem, gombolom" . . . teljes tökéletesen szólalt meg kicsi ujjai alatt. Anyja meglepetve lépett be a szobába és cso­dálkozva látta, hogy az öt éves fiúcska játszik oly szépen a harmonikán, akinek soha nem engedték kezébe venni ezt a hangszert, mert — elrontja. Ettől kezdve szabad volt a kis Zoltán­nak harmonikázni. Egy kettőre megtanult nép­dalokat, kuplékat, operetteket, — mindent, amit valahol meghallott. A kis művésznek csakhamar híre terjedt a városban. Meghívták ide is, oda is, előkelő családokhoz is játszani és mindenütt el voltak ragadtatva csodálatos zenei tehetségé­től. A múltkoriban aztán abban a nagy ki­tüntetésben részesült, hogy Esterházy Mária Anna grófnő hivatta magához a várkastélyba. S a kis művész nem jött zavarba, magas „publikuma" szórakoztatására még szebben, még tökéletesebben igyekezett játszani, ami teljes mértékben sikerült is. De mégis lett érette bőséges jutalma. A gyermekek megértő barátja, a jólelkű grófnő, becézően ölébe ültette az értelmes arcú fiúcskát, barátságosan elbeszélge­tett vele, majd megtraktállá minden jóval, ami ilyen apró emberkéknek kedves szokott lenni. Bucsuzóul pedig gavalléros „honoráriumot" adott neki, s küldött számára ajándékba egy öltözet szép ruhát is, mert bizony a kis Zol'án­nak kopottas volt a ruhája, — ami a mai világban nagycsaládu gépápolóknál éppen nem megy megszólás számba. — Mivel a fiucská­nak ilyen rendkívüli hajlama van a zenéhez — zongorán is minden tanítás nélkül játszik —-, előkelő pártfogói most arra törekesznek, hogy zenekonzervatóriumba vétessék fel. Óhajtandó volna, hogy a törekvésnek sikere legyen, hát ha a kis Szóllás Zoltán is szaporítja a magyar csoda-gyermekek: a Vecsey Ferik, a Kerék­gyártó Ducik számát . . . — A pápai leányegyesület a Griff­szálló nagytermében tartandó mai estélyére felhívjuk a t. tagok és érdeklődők figyelmét. Részletes műsor a következő: 1. Felolvasás. Tartja Bogár István főgimn. tanár. 2. Dalok. Énekli Löwenstein Szerus, zongorán kiséri Ré­vész Arnoldné. 3. Az önkéntes. Jelenet. Irta Villányi Andor. Előadják Kohn Irma és Eiben­schütz Olga. 4. a) Schubert: Der Neugierige; b) Prolog a Bajazzo c. operából. Énekli- Welt­ner Andor operaénekes, zongorán kiséri Révész Arnoldné. 5. Zongoraszám. Előadja Kalocsay Zoltán, a Király-színház karmestere. 6 Boross­kuplék. Előadja dr. Hirsch Jenő. Kezdete 7 1/ 2 órakor. Belépő-díj tagoknak 1 K, nemtagok­nak 2 K. — A távbeszélő- díjszabás megváltoz­tatása. Folyó hó 15-ével a környékbeli és törvényhatósági távbeszélő viszonylatokban a beszélgetések átalányozása megszűnik. Az elő­fizetők az átalányért csak a helyi hálózatban beszélgethetnek. Egyébként a távolsági forga­lomban megállapított díjért I. zóna 0-25 km.-ig 25 fillér II. „ 25-50 „ 50 fillér III. „ 50—100 „ 1 korona IV „ 100-100 „ 2 korona V. „ 200 km.-en felül 3 korona. Előfizetési díj főállomásnál: alapdíj 120 kor., háborús pótlék 120 kor., összesen 240 korona. Első mellékállomás 40 kor., háborús pótlék 32 kor., összesen 72 kor. A többi mellékállo­más egyenként 24 korona, háborús pótlék 48 korona, összesen 72 korona. Ezenkívül minden új előfizető főállomásért 100 kor. belépési díjat, mellékállomásért 50 koronát fizet. Nyilvános helyiségekben fölszerelt főállomásnál: alapdíj 180 korona, háborús pótlék 180 korona ösz­szesen 360 korona. Első mellékállomásnál 60 kor., háborús pótlék 12 kor., összesen 72 kor. A többi mellékállomásnál egyenként 24 kor., háborús pótlék 48 korona, összesen 72 kor. A belépési díj itt is a főállomásnál, 100 kor, mellékállomásnál 50 korona. Díjkedvezményes állomások: főállomás 60 kor., háborús pótlék 60 kor., összesen 120 korona. Első mellékállo­más 20 kor., háborús pótlék 52 kor., összesen 72 korona. Belépési díj: főállomásért 50 kor., mellékállomásért 25 korona. — A katonák polgári ruhái. Azoknak a katonáknak hozzátartozói, akik a polgári ruha kiadásáért folyamodnak, kérvényeiket egyenesen a 19. számú gyalogezred pótzászlóalj parancs­nokságához Körmendre címezzék A ruhák csak ezen írásbeli engedély felmutatása mellett ad­hatók ki. Akinek ruháit a hozzátartozók szemé­lyesen akarják elvinni, azok minden szerdán és szombaton délelőtt 8—11 óráig agyőri apáca­utcai kórház-laktanya polgári ruhatár irodájában jelentkezhetnek. — Gazdagyiilés. F. hó 9-én, a váro­sunk- és a járásunkbeli gazdák nagyon szép számmal gyűltek egybe a városház tanácster­mében, hogy a megyénkre kirótt rekvirálandó gabona ügyében állást foglaljanak. A gyűlésen dr. Kajdacsy Endre, vármegyénk gazdasági egyesületének ügyvezető igazgatója elnökölt. A gyűlés tagjai elismerték, hogy a mai nehéz viszonyok között a gazdáknak is meg kell hoz­niok hazafias áldozatukat és ez elől nem is fog­nak kitérni, ámde a megyére kiszabott 3400 waggon gabonanemüek beszolgáltatása lehetet­len. Azért elhatározták, hogy küldöttségileg föl­keresik a közélelmezési minisztert és megkérik a kivetett quantum jelentékeny mérséklésére. — Munkásbiztositó pénztári érdekelt­ségek figyelmébe! A kormány — a változott viszonyokra való tekintettel — a munkásbizto­sítási törvényen lényeges módosításokat eszkö­zölt, amelyek ez évi január hó 1-én léptek életbe. A módosítás szerint a biztosítási kötele­zettséget az eddigi 2400 koronáról 4800 koro­náig terjesztették ki, tehát ezután biztosítási kötelezettség alá esnek mindazok az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak, akiknek évi fizetése a 4800 koronát, illetőleg a napi keresete a 16 koronát meg nem haladja. Ezzel az intézkedéssel a pénztár igen sok, a felsőbb napibér-osztályokba tartozó új tagot nyer. A pontos nyilvántartás céljából a biztosítási köte­lezettség alá tartozó összes alkalmazottakat — tekintet nélkül arra, hogy eddig is tagjai vol­tak a pénztárnak — 8 napon belül — élvezett javadalmuk feltüntetésével — okvetlenül be kell jelenteni a pénztárnál, mert azt a munkaadót, aki a bejelentést elmulasztja, megbüntetik. Az új megállapítás szerint az eddig" nyolc napibér osztály helyett kilenc napibér-osztály lesz és pedig az I. osztályba tartoznak azok, akiknek napikeresete 2 K-ig terjed, a II.-ba 2—3 K ig, a III.-ba 3—4 K-ig, a IV.-be 4—5 K-ig, az V.-be 5-6 K-ig, a Vl.-ba 6—7 K-ig, a Vll.-be 7—8 K-ig, a VIII.-ba 8-10 K-ig, a IX.-be 10 K-n felül (16 K-ig) terjedő napikeresettel. Emelkednek a járulékok is, az eddigi 3°/ 0-ró\ 4%­r a- E szerint az új járulékok hetenként a következők lasznek : az I. napibér-osztályban 42 f, a Il.-ban 72 f, a III.-ban 102 f, a IV.-ben 126 f, az V.-ben 156 f, a Vl.-ban 186 f, a VII.-ben 210 f, a VlII.-ban 252 f, a IX.-ben 312 fillér. Természetesen, amelték a biztosított tagok betegségélyét és temetkezési segélyét is — előbbit, úgy túdjuk, 50%-ról 60°/ 0-ra s 20 héttől 26 hétig terjedőieg —, de ezt a pénztár kibocsátott hirdetménye nem közli. — Köszönetnyilvánítás. A sebesült ka­tonák karácsonyi megajándékozására a követ­kező adományok érkeztek be: Pápai járás köz­ségeinek gyűjtése 354 K 43 f; Városi nőegylet gyűjtése 132 K; Katholikus Munkásnőegylet, Máday Aurél, Szalóky Géza 100—100 K; Pfeif­fer Gizi (Szalók) gyűjtése 71 K 60 f; Karlovitz i Adolf és neje, Pápai Takarékpénztár 50—50 K; Kluge Károlyné 40 K; Klein Józsefné 30 K; I dr. Antal Gézáné, Kovács Kálmánné, dr. Glas [ Richárd, Reimann Miksa, Saád Lajos, Hanauer i Zoltánné, Bélák Lajosné, Szijjártó Gyuláné, Beck j Jakabné 20—20 K; Perlaky Gézáné, Strauss | Kornélné, Szedlmayer Dezső, Hoffmann Bianka, Zsilinszky Lajosné 10—10 K; özv. Szijjártó Antalné, Nagy Károlyné, Faragó Jánosné 8—8 K; dr. Kövi Józsefné, Cseke Juliska, Rácz Gyuláné 5 —5 K; Kolbe Nándor, Böhm Ignác, Kis Jó­zsefné (esperes) 4—4 K. Összesen: 1309 K 3 fillér. — Természetbeni adományokkal járul­tak : özv. Adamovics Lázárné, özv. Baranyay Zsigmondné, Bottka Jenő, Szentbenedekrend székháza, Karlovitz Adolf, Galamb Józsefné, özv. Matus Györgyné, Gyurátz Ferenc, Bocsor Jánosné, Bakó József, Sedlmayer Dezsőné, Pethő Józsefné, Mészáros Kálmánné, Horváth Istvánné, Gyenge Ferencné, Horváth Elekné, Visi Imréné, Puchinger Józsefné, özv. Csillag Károlyné, Saád Lajosné, özv. Stőgerné, özv. Szeipt Imréné, özv. Horváth Istvánné, Lovászpatona község s töb­ben. — Mindezen nagylelkű adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a jótékony egyesületek közös bizottsága. A helybeli Wahrmann Mór egyletnek Wittmann Mihály úr 50 — koronát, Weissmann Hugó úr 20 — koronát, Rosenberg Heinrich úr ugyancsak 20 — koronát voltak szívesek ado­mányozni, amelyért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom