Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-02-09 / 6. szám

— Hősök Emlékoszlopa. Az Országos Hadigondozó Hivatal „Hősök Emlékoszlopa" elnevezés alatt egy újabb jótékonysági akcióval lépett a hazafias magyar közönség elé, amelynek jövedelme a háborúban elesett hős katonák özvegyeinek és árváinak segélyalapját van hivatva gyarapítani. A Hősök Emlékoszlopa a háborúban hősi halált halt hozzátartozóink fényképeinek kegyeletes megőrzésére szolgáló, a világháborúra vonatkozó igen sikerült dísztárgy. Felülmúlja az eddig e célra gyártott cikkeket; már az alakja is biztosítja kelendőségét. Az emlékoszlop nemes keményfából (mahagóni, bükk, palisander stb.) készül, a fényképek elhelyezésére egy könnyen kezelhető és diszes fémkeret szolgál, mely csiszolt üveggel van ellátva és talpazatára Kótász Sándor szobrászművész e célra tervezett, igen sikerült, fémből készült művészi hadiplakettje van rászerelve, úgy hogy az emlékoszlop, mint szobadísz is elsőrangú művészi összbenyomást kelt. Egy-egy ilyen oszlop ára 7 korona 50 fillér és megrendelhető az Országos Hadigondozó Hivatal Jelvényosztályánál Budapest, V., Képviselőház. — Köszönetnyilvánítás. Özv. Blau Adolfné úrnő 30 K-t, özv. Wallenstein Dánielné úrnő 30 K-t és Stern Ignácné úrnő 10 K-t voltak szívesek egyletünknek adományozni, melyet hálásan köszön az izr. nőegylet nevében özv. Krausz Vilmosné elnök. — Katonai lóvásárok. A cs. és kir. katonai lóvásárló bizottság — mint hirdetési rovatunkban is olvasható — f. hó 14-én d u. 2 órakor Marczaltőn, 15-én d. e. 9 órakor Pápán, 26-án d. e. 9 órakor Pápateszéren katonai lóvásárt tart, melyeken nyilvántartási lappal biró tüzér, hátas és málhás lovak is készpénzért fognak megvásároltatni. — Felmentettek bevonulása. Az 1894— 1900. évben született összes felmentett, vagy bavárási engedéllyel ellátott egyének felmentése és bevárási engedélye a 2/eln. 1918. H. M. rendelettel érvényét veszti. Kivételt csak a bányaüzemek, a vasutak alkalmazottai képeznek. A jelzett évfolyambeli felmentettek minden további behivási parancs bevárása nélkül bevonulni kötelesek, és pedig: az 1899., 1898. és 1897. évi születésüek 1918. évi március l-én; az 1896., 1895. és 1894. évben születettek április hó 3-án; a mezőgazdasági érdekből felmentetek pedig az összes ezen évfolyamok, vagyis 1894—1900 ig már február hó 11-én kötelesek minden további behivási parancs bevárása nélkül bevonulni. Ennek ellenében április 8-án szabadságoltatnak, még pedig az 1899., 1898., 1897. évi születésüek május 8-ig, az 1896., 1895., 1894. évi születésüek pedig május hó 31-ig való időtartamra. A már katonailag kiképzett ezen évfolyambeliek pedig már március 30-án szabadságoltatnak és pedig az 1899., 1898., 1897. évi szülelési évfolyamok május 15-ig, az 1896., 1895., 1894. évi születésü évfolyamoknál május 3-ig való időtartamra. — A cs. és kir. 19. gyalogezred rokkant-alapja. A cs. kir. 19. gyalogezred pótzászlóalj parancsnoksága felkért bennünket annak közlésére, hogy az ezred rokkant-, árvaés özvegy-alapjának eddig begyült vagyonából a jótékonysági adományozásokat az ezredparancsnokság megkezdi. Segélyre jogosultak azok, akik a 19. gyalogezred kötelékében harcoltak, Károly-keresztel lettek kitüntetve, keresetképességüket sebesülés, vagy betegség következtében elvesztették; úgyszintén segélyt kapnak az alapból a 19. gyalogezred kötelékében elesett, vagy a harctéren szerzet betegség következtében elhaltak özvegyei és árvái. A segélykiosztások évenkint a követkevő napokban folyósíttatnak: március hó 31-én, az ezred szeretett és hősi halált halt ezredesének — teleki Rech Sándor emlékezetére; julius 6-án az ezrednek 1917. évi julius 6-án az orosz rohamtámadások hősies visszaverése és eredményes r

r küzdemei emlékére; augusztus hó 17-én, Őfelsége születése napja, és december hó 15-én a szent karácsony megünneplése alkalmából. Akik a segélyekre igényt tartanak, azok a politikai hatóságok utján jogosultságukat igazoló kérvényeiket közvetlenül a cs. és kir. 19. gyalogezred pótzászlóalj-parancsnokságának Körmendre küldjék be. — Vármegyei tűzrendészet. Blázy Imre vármegyei tüzr. felügyelő részletes jelentésében ismerteti a vármegyei tüzoltó-egyesületnek háborús történetét. Elsorolja a működés akadályait s méltatja a hasznosan működő vezetőegyének érdemeit. Beszámol a háborús veszteségről is. A jelentés adatai szerint a vármegye tűzoltói közül meghaltak kétszázharmincöten. Legtöbb Magyarpolányból (34) és Balatonkeneséről (22). Megsebesült 190, eltűnt 87, kitüntetést kapott 16 tűzoltó. A vármegye területén 1917-ben 95 tüzeset volt. Legtöbb tüzeset volt a veszprémi járásban (31). Leégett 76 lakóház s 263 melléképület. A kár meghaladta az egymillió koronát s ebből 610 ezer kor. volt biztosítatlan! Elpusztult 1136 drb. háziállat 30 ezer K értékben. A jelentés felsorolja, hogy az egyes községek tűzoltási munkájában kik tüntették ki magukat s hogy mely községek siettek a szomszéd községekben kitört tűzvész eloltására. — Termeljünk csalánt! A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület nemzetgazdasági szempontból igen fontos akció szervezésére vállalkozott. Az akció célja Veszprémvár megye területén meghonosítani a csalántermelést. Magyarországon ugyanis csak most, a háború alatt fedezték fel, hogy az a jelentéktelen gyom, a csalán, mily hasznos kultúrnövény is lehet, s mily nagy jelentőségű a textil-iparban. A textil-ipar pedig igen fontos tényező közgazdaságunkban, mert a külföldről importált textilipari nyersanyagokért, u. m. a pamut és juttáért évenként sok-sok millió korona vándorolt ki hazánkból idegen országokba. Nemcsak most, amikor a szükség kényszerít rá, hanem a jövőben is fontos gazdasági tényező lesz a csalántermelés, mert megszüntethetjük vele a külföldi nyersanyag-behozatalt, aranyunk itthon marad, még kivitelt is termelhetünk és így javul a valutánk. A csalánt mindenütt lehet termelni, megterem a vizes, mocsaras réteken, beárnyékolt erdő melletti talajokon, parlagon heverő erdei tisztásokon, tehát a talajban nem válogatós. A csalántermeléssel sok ezer hold olyan földet hasznosíthatunk, amely eddig parlagon hevert, hasznot nem hozott. Termesztése igen egyszerű, kezelése kevés munkát igényel. Az első vetés után 10 — 15 évig önmagától nő. Ami az értékesítését illeti, elsőrangú hasznot biztosít a gazdának. Katasztr. holdanként 80—100 métermázsa nyerhető szárított állapotban. A Magyar Csalántermelő és Feldolgozó R. T. a Vármegyei Gazdasági Egyesület-tel kötött megállapodás szerint a csalánkóróért szárított állapotban métermázsánként 10 K-t fizet, így egy-egy kat. hold föld kevés munkával, csekély befektetéssel 800— 1000 K hasznot hoz. A csalántermelésre vállalkozó birtokosoknak és bérlőknek teljesen ingyen adja a vetőmagot a csalántermelő és feldolgozó r.-t. Minthogy a csalán tavasszal és ősszel vethető s hogy már az idén a csalánvetés márciusban megtörténhessék, kívánatos, hogy a vállalkozó gazdák mielőbb bejelentsék termelési szándákukat. Veszprémvármegyében a csalántermelési akció szervezésének élén dr. Rainprecht Antal főispán, dr. Magyar Károly gazd. egyesületi elnök, dr. Bibó Károly és Hoiitscher Károly Károly egyesületi alelnök, dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő, dr. Komjáthy László veszprémi polgármester és Kajdacsy Endre gazdasági egyesületi igazgató állanak. A vármegyei gazd. egyesület elnöksége február 1 l-én délután külön gazdaértekezletet fog összehívni a csalántermelés megszervezése érdekében, amely értekezletre az egyesület minden gazdát szívesen lát. A csalántermelésre vonatkozólag minden részletes felvilágosítást a legnagyobb készséggel megad a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatósága az érdeklődőknek. (A. kir. anyakönyvi kivonat Szüléitek Jan. 3. Krausz Sámuel pénzbeszedő és m Fischer Janka, fia: Jenő, izr. — Schvarcz Ignác sörödé és neje Weisz Gizella, fiai: László és István, izr., ikre. — Pados Ferenc kőmives és neje Molnár Anna, fia Kálmán, rk. Jan 6. Grábics Mária, leánya: Margit, rk. Jan. 7. Kulcsár Lujza dohánygyári munkásn leánya: Mária, rk. Meghaltak Febr. 2. Özv. Murai Gáborné Nagy Juliánná r í számosnő, ref., 78 éves, elaggulás. Febr. 3 Borsos Irén, ref., 26 éves, tüdővizein Febr. 4. Özv. Schreinhardt Antalné szül. Cst. Juliánná, órás-segéd neje ref., 50 éves, szivbaj. — Tó Sándor napszámos, ref., 65 éves, idült agylob. — Öí Kiss Mihályné Szabó Juliánná földmivelőnő, ref, éves, tüdőtágulat. Febr. 5. Özv. Horváth Károlyné Gália Veron: szücsiparos özvegye, rk, 95 éves, agyvérzés Febr. 6. Pap Mihályné Sas Mária, vasúti fi neje, rk., 30 éves, tüdővész. — Szalai István fogházc rk., 60 éves, szivhüdés. Febr. 7. Tóth Ferencné Nagy Zsófia kenyérsv ev., 78 éves, tüdőtágulat. Házasságot kötöttek Febr. 2. Magyar Ferenc gépkocsivezető, ev. Orbán Mária, rk. — Balogh Károly pincér, rk. és M< nár Anna elárusítónő, rk. Febr. 5 Füredi Fábián népzenész, rk. és Sárkc Vilma dohánygyári munkásnő, rk. A szerkesztésért felelős: Győri Gyula. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda Vasúti menetrend. (Érvényes 1917 junius 1-től.) Vonat indul Pápáról: Győr felé Reggel 6 óra 01 p.-kor, vegyesv. Délután 2 „ 19 „ személyv. Este 6 „ 39 „ vegyesv. Éjjel 1 „ 48 „ személyv. Czelldömölk felé Reggel Délután Este Éjjel 6 óra 03 p.-kor, vegyesv. 1 „ 23 „ személyv. 6 „ 28 „ vegyesv. 3 „ 03 „ személyv. Csorna felé Reggel 5 óra 54 p.-kor, vegyesv. Bánhidá felé Délelőtt Délután . . .11 óra 14 perckor ... 4 „ 30 „ Vonat éi'ltezili Pápára : Győr felől Reggel Délután Este Éjjel 5 óra 50 p.-kor, vegyesv. 1 „ 17 „ személyv. 6 „ 19 „ vegyesv. 2 „ 51 „ személyv. Czelldömölk felöl Reggel Délután Este Éjjel 5 óra 47 p.-kor, vegyesv. 2 „ 09 „ személyv. 6 „ 19 „ vegyesv. 1 „ 40 „ személyv. Csorna felől Délután 2 óra 05 p.-kor, vegyesv. Bánhida Reggel . . . . 7 óra 32 perckor felől Délután . . 3 „ 2 „ AZ EST A legelterjedtebb független napilap Felelős szerkesztő: MIKLÓS ANDOí Előfizetési ára : Egy hónapra. ... 3 K Negyedévre . . . . 8 „ Félévre 16 „ Egész évre . . . 32 „ Egyes szám ára: 12 fillér. Olvassuk: minél többen