Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-12-28 / 52. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Választások előtt? Mindinkább valószínűvé válik, hogy az általános politikai, illetve a nemzetgyűlési választások január hó második belében lesznek. Ugyan az általános helyzetre való tekintettel jobb szerettük volna, ha ezek a sorsdöntő napok pár hónappal későbbre, a lecsillapodás és a munkakezdés idejére maradtak volna, ámde, ha kormányunk már a jövő hóban látja szükségét e választások megejtésének, bele kell nyugodnunk és valamennyiőnknek, akiknek országunk mai siralmas helyzete szivünkön fekszik, oda kell tömörítenünk és irányítanunk egész erőnket, hogy a rendkívül jelentős nemzeti mozzanat nálunk is és mindenütt, lehetőleg az indulatok piszkos és romboló árja nélkül történjék meg. Történelmünkben még sohasem fordult elő oly nagyarányú és oly nagyjelentőségű választási küzdelem, mint amely elé a jövő hóban nézünk. Magyarországon még sohasem hívtak fel egyszerre hét millió választót az urnához, mint az most meg fog történni és még sohasem állott szemben oly két ellentétes tábor, mint amilyenek most összemérik majd fegyvereiket. Az országunk sorsáért igazán aggódók szinte lélekzet elfojtva várják majd a küzdelmet és kivált annak eredményét, mert magánéletök jövő boldogsága avagy boldogtalansága is attól függ. Két óriási és nagyon is ellentétes politikai hitvallású tábor áll egymással szemben: a polgárok és a szociáldemokraták pártja. Amott a régi polgári rend hívei tömörülnek, emitt a politikai és társadalmi megújhodás, a szocializálódás kipróbált kemény harcosainak milliói csoportosulnak zászlóik alá. Amott különböző politikai hitvallásokra szaggatott, tehát nem egységesen rendezett falanx egybecsoportosulására van kilátás, emitt tökéletesen szervezett és fegyelmezett és egységes célra vezényelt csapatok fölvonulása ad szint, életet, mozgalthat ama nagy napok eseményeinek. Mindé két tábor politikai állásfoglalása tiszteletreméltó mindaddig, amig a nemes és becsületes küzdés határaiban maradva, vivják harcukat. MODIANO Mert amily megértéssel és meleg rokonszenvvel tudjuk kisérni a politikai és társadalmi kérdésekben a szokatlan és csak ezért új világfelfogások hódító érvényesülését, mint amilyen a szociáldemokrácia is, éppen olyan respektust tanusítunk a régitől elválni nem tudó, de önzetlen szempontoknak hódoló konzervativizmus és a mérsékelt haladás, a lassú megújhodás igazságáról meggyődött polgárok véleménye iránt. Ez a küzdelem az emberiség fejlődésének egyik alapvető törvénye. E nélkül nincs kultura, nincsenek vallásújítások és újhodások, nincsen államalakulatváltozás, egy szóval: nincsen a világtörténelemben élet. De — ismételjük — az e harcok és a belőlük származó eredmények, sikerek, vagy esetleg sikertelenségek is, csak akkor és csak annyiban szolgálják hivatásukat, amikor és amennyiben egy oldalról sem szennyezi be emléküket a használt fegyverek emberietlensége, durvasága. A most elkövetkezendő választások titkosságuknál és a választók új, nagy számánál fogva is mentesek lesznek az etetés-itatás, a lélekvásárlás és a mindenféle erőszakosság rút eszközeitől, amelyeket ugyancsak alkalmazott a letűnt politikai rendszer. Ily körülmények között, de kiváltképpen hazánk jelen válságos helyzetéra való tekintetből is, százszoros honpolgári kötelességünk minden gyújtó, robbantó és egymásra uszító anyagot távoltartani a küzdelem szinterétől. A szociáldemokrata párt e napokban országszerte rtlic

m^t érdemlő módon mutatta mej g; a Közrend megóvásában, r u pr * -ammjának a helyzethez m o «v r éklésével politikájának é; - is egységes öntudatát és !tó fegyelmezettsége és si rejét. S hiszszük, hogy e a=ri*ze< vet nyert eljárásáról a vi -ízlelem hevében sem fog lemc u * A polgár ^ te* olyanoknak ismerjük, -V • ri öné

r^tük súlyának tuda sem ercednek meg mást, mint ne v > f. 5 ^ r használatát e politikai nag n^-v—

n Mindannyit; ármeíy párthoz tartozzunk, ne fele °gy o

r gunk, édes hazánk v

a van most szó. Aki íüzcsó társai közt, az a ; hdálán dolgozik, s méltó > ké>öf, -Hoden unokák átkára és megv< -éotre. Oy. Gy. /' • . V Lapunk t. munkatársainak és olvasóinak boldog űj-évet kívánunk \ Él még a Magyarok Istene! Melyet meghordoztunk Annyi dicsősséggel, Letettük a fegyvert Becsületes sziwel. Minden ellenünknek Békejobbot nyujtunk És ők nagylelkűen Rúgnak egyet rajtunk. — Él még a Magyarok Istene, Jaj annak, ki támad ellene! Letettük a fegyvert Önként és szabadon, Ádáz vérontásnak Hogy vége szakadjon. Nem úgy csavarták ki Kezünkből a fegyvert És mégis hegyettünk Az ellen, a megvert. — Él még a Magyarok Istene, Jaj annak, ki támad ellene! Pápa, 1918 december 20. Kárpát szent bérceit, Tisza, Duna táját, Hazánk térségeit Vad hordák tapodják. Törnek mindenfelől Ránk nagy hősiesen, Mert fenyítő karunk Békevágyón pihen, — Él még a Magyarok Istene, Jaj annak, ki támad ellene! Marcangolják testünk, Szivják piros vérünk; Mindezt tétlenül kell Végignézni nékünk. Mint éhes fenevad lakmároznak rajtunk, Kínos fájdalmunkban Nagyokat sóhajtunk. — Él még a Magyarok Istene, Jaj annak, ki támad ellene! Árpád hős nemzete, Vitéz magyar népe! Gyáva csüggedőnek Nincs joga reményre. Gyáva so'se' voltál, > „ Hát türj, higyj, remélj, mert Lesz idő: felvesszük A most letett fegyvert. — Él még a Magyarok Istene, Jaj annak, ki támad ellene» Majd ha felszabadul Most lekötött karunk S kezünkben lesz újra Ösi vitéz kardunk, Ezt a sok szemetet Ugy kitakarítja. Akkor kel majd fel az Örök béke napja. — Él még a Magyarok I Jaj annak, ki támad ellen Oáty Zol 1RETTAPAPIR ES m FELÜLMÚLHATATLAN • ' -mt '^f IGYAZZUNK A VED JEGYRE