Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-11-23 / 47. szám

doskodni fog róla, hogy elvegyék méltó bün­tetésüket. Ezek után pont déli 12 órakor polgár­mester a népgyűlést berekesztette, s a nagy közönség csendben és rendben szétoszlott. N. P. BETI ÚJDONSÁGOK. Vers a kétfejű sasról.* Két fejed volt boldogult sas egy testen. S hasadban voltunk. Nem egyebek: hastöltelék. Meggyalázva nemzet voltunk. Hastöltelék ! Semmi egyéb ! Azok voltunk. Nem is mások. Ötszáz éve földre nyomva tartott, ez a sasos átok. Végre mostan talpra állunk s a lusta dög halni készül. Potyog le a két korona két megátkozott fejérül. Próbálgatna még felszállni, de fejetlen hull a földre. Véritől termékenyülő isten áldott magyar rögre . . . * A „Kultúrádból. Vértesy Gyula. — Rainprecht Antal — főispán-kor­mánybiztos. A magyar népköztársaság kor­mánya dr. Rainprecht Antalt Veszprém vármegye főispánjává nevezte ki és a vármegye területére kormánybiztosi hatáskörrel ruházta föl. — Ez­zel a kinevezéssel Veszprém vármegye és benne Pápa város népének attól a perctől kezdve táplált hő óhaja ment teljesedésbe, amikor több, mint fél év előtt Rainprecht Antal, hajthatatla­nul ragaszkodva demokrata elveihez, állását el­hagyta s a főispáni széket mindmáig üresen hagyta. A nagy forradalmi átalakulás hozta őt most ismét vissza régi helyére s visszahozta benne a munka, a tett, az igazság emberét. A vármegye minden lakója teljes bizalommal te­kint tisztelt személye felé s azzal az erős hittel, hogy kormányzata míg egyrészt sértetlenül meg­őrzi és tovább fejleszti számunkra eddigi sza­badságvivmányainkat, addig megerősíti minden ponton a rendet, biztosítja azt, hogy az összes munkáserők, egy közös cél: a háború utáni béke megteremtése érdekében testvériesen egye­süljenek. Dr. Rainprecht Antalhoz a pápai Nemzeti Tanács kineveztetése alkalmából f. hó 21-én ezt a sürgönyt küldte: „A fejünk fölött függő nehéz borulatban első biztató sugár az a kinevezés, melyről mai ülésünkben őszinte örömmel értesültünk. Vármegyénk és városunk népét főispán úr kormányzata fogja ismét a békés munkának, az áldásos rendnek vissza­adni. Hogy így legyen, adja meg azt nekünk a magyarok istene!" E sürgönyre másnap a következő válasz érkezett: „Szíves üdvözlést köszönöm. Megnyugtat az a tudat, hogy munka­társaimul a pápai Nemzeti Tanácsot és tagjait magam mellett bírom mai időkben fokozottan nehéz főispánságomnál". — A Vármegyei Nemzeti Tanács ala­kuló gyűlése. Ritkán látott vármegyénk szék­házának nagy tanácskozó terme oly sokadal­mat, mint e hó 20-án. Ekkor tartotta alakuló gyűlését a Vármegyei Nemzeti Tanács, amelyre a megválasztott tagok csaknem teljes számban jelentek meg. A gyűlés külső képe is egy tekintetre elárulta, hogy nem a régi törvény­hatóság képviselői tárgyalnak itt, hanem egy új korszaknak emberei, a népgyűlések válasz­tottai. Csupa ismeretlen arc, legnagyobb rész­ben kisgazdák. A gyűlést Óvári Ferenc dr. bizottsági tag nyitotta meg azzal, hogy üdvözöl­vén a megjelenteket s röviden jelezvén a gyűlés feladatát, felhívta az egybegyűlteket az ülés elnökének megválasztására s erre a tisztre Rainprecht Antal dr.~t, volt főispánt ajánlotta. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel Rainprecht Antal dr.-t választotta meg elnöknek, aki meghajolva a közbizalom előtt, elfoglalta az elnöki széket és nagyon szép beszédben előadta a gyűlés célját s meleg ékesszólással ismertette az új korszak vívmányait és azokat a nehéz helyzete­ket, amelyek között az immár függetlenné lett Magyarországnak és új államformájának, a köz­társaságnak, küzködnie kell a létért, ami min­den magyart összetartó munkára kell, hógy serkentsen. Nagy hatást keltő beszéde után megválasztották a bizottság tagjait, akiknek feladatuk volt kandikálni azt a 25 tagot, akik­nek kötelességük ellenőrizni a vármegyei köz­ponti hatóság működését. A kandidáló bizott­ságba, amelybe a városok és a járások egyen­ként 1 — 1 tagot küldöttek ki, városunk részé­ről Balla Róbert dr.-t, a járás részéről Mohácsy Lajos dr.-t választották. A bizottság miután mű­ködését befejezte, előterjesztette javaslatát, ame­lyet egyhangúlag elfogadtak. Pápa városából Balla Róbert dr.-t és Hajnóczky Bélát, a járás részéről Mohácsy Lajos dr.-t s Nikodém Józse­fet választották be e bizottságba. Ezután köz­felkiáltással elnök lett Rainprecht Antal dr. s alelnök Schricker Lajos. Majd a megalakulás után elhatároztatott, hogy a íanácsteremből í. Ferenc József és neje Erzsébet királyné arcképét el­távolítják. Elhatározták azt is, hogy a kormány­tól táviratilag és küldöttségileg kérik Rainprecht Antalnak főispán-kormánybiztossá kinevezését. Kimondották azt is, hogy a megye minden községében nemzeti tanács és ármegállapító bizottságok alakulnak, amelyek minden keres­kedelmi és ipari cikknek árát igazságosan meg­szabják s ezen árak az eladásnál kötelezők. Még több apróbb indítvány elfogadása után a megyei nemzeti tanács első ülését délután 1 órakor az elnök bezárta. — Tragikus halál. Nagyon sokan ismer­ték és tisztelték Pápán néhai Szilágyi József ref. főgimn. igazgató özvegyét, szül. Denk irmát, kinek tragikus haláláról értesültünk a héten. Szilágyiné már évek óta a fővárosban lakott s szerény nyugdíja és kis vagyona gondtalan megélhetést biztosítottak számára. Jött azonban a háború a maga nagy drágaságával. A nyug­díj nem emelkedett, a vagyon kamatjövedelme nem volt elég a szükségletek fedezésére. A 72 éves magányos úrhölgyre mind súlyosabban nehezedett az élet gondja. Most, hogy az ötödik tél közelgett s ismét az állt előtte, hogy talán a téli fűtőanyagot ssrn tudja beszerezni, hogy minden napja a jegyekért való ácsorgásban telik el s hogy talán mindé mellett még Ínséget is kell szenvednie, eldobta magától az életet, mely valamikor örömet, nyugadalmat, ma csak ál­landó kínlódást jelentett számára. Mult héten Budán a villamos elé vetette magát, mely halálra gázolta. — Hány ilyen áldozata is van e szörnyű háborúnak! — A Nemzeti Alapra történt adakozások jegyzéke : Braun Dezső 7000, Marton Kálmánné, Szóld Manó, Braun Ármin 3000—3000, id. Witt­mann Ignác, Koréin Ernő 2000—2000, Ötvös Sándor, Schlesinger Rezső, Weiss Samu 1500— 1500, dr. Cseh-Szombathy László, Lederer Ben­jámin, Karlowitz Adolf, Kluge Károly 1000— 1000, Langraf Zsiga, Drach Adolf, Blum Izidor, ifj. Wittmánn Ignác, Goldner R. fia, dr. Balla Róbert, dr. Kluge Endre, Wittmann Pál, Krausz József H. 500-500, Izr. nőegylet, Hoffmann Adolf fia 400—400, Schneider Jenő, Gutstein Lipót, Steinberger Lipót, Gutstein József, Legény Ferenc, Buchsbaum József, Bodánszky Dávid 300—300, Kohn József, Tar Gyula, Leányegylet, Hoffmann Lajos, Dringler Gyula, Eisen Sala­mon 200—200, dr. Adorján Gyula, dr. Adorján Gyuláné, Baum Lajos, Hoffmann Józsua, Németh Dezsó, dr. Rechnitz Ede, Gyurátz Ferenc, Wuest Ferenc, özv. Matus Györgyné, N. N. 100—100, Redling Mihály 40 korona. — Előző kimutatá­saink helyreigazításául: Horváth István nem 1500, hanem 5000, Grünvald Imre (nem Grün­vald Samu) 1000, Schossberger Aladárné (nem Schossberger család) 400, Engel Lipót (nem Engel József) 200 korona. — Eddig begyült összesen: 180.000 korona. — A ruha-akció. Mult számunkban kö­zöltük azt a felhívást, melyet a Nemzeti Tanács elnöksége adott ki önkéntes ruha- és cipő­adományok ügyében. A gyűjtést a nőegyletek közös bizottsága vette kezébe s az immár az egész héten szép eredménnyel folyamatban is volt s bezárólag 30-ig folytattatni fog. A gyűj­tők tulajdonképen csak a felkérést eszközlik, az adományokat a leányegylet helyiségében (ref. templom épülete, Fő-utca) bizottság veszi át és nyugtatja. A közönség tájékoztatására kö­zöljük e helyen, hogy eredetileg a hazatért katonaság számára szükséges ruhák gyűjtése is terveztetett. Számosan ajándékoztak is tényleg férfiruhákat és cipőket. Minthogy azonban e szükséglet fedezetéről a magyar népköztársaság kormánya rekvirálás elrendelésével hivatalosan gondoskodott, ilyen adományt többé nem kér a gyüjtőbizottság. Azok ellennyugtáit azonban, akik már eddig férfiruhákat ajándékoztak, el­juttatja a hatóhághoz, amely ezeket a holmikat a rekvirálásnál be fogja számítani. — A város autót vásárol. Körülbelül a háború előtt érintkezésben volt a város a győri waggongyárral egy teherautó megvásár­lása tárgyában. A vásárból akkor nem lett semmi, minden autó a hadseregé lett. Most hogy a város folytonos fuvarozási mizériákkal küzd, újból felmerült egy teherautó megvásár­lásának eszméje. A polgármester e héten Győrött járt, ahol egy elsőrendű német gyárt­mányú teherautó kínálkozott megvásárlásra. Az autót, melynek hordóképessége 50 métermázsa két pótkocsival is felszerelnek. A vétel még nem perfekt (az árra még nincs teljes meg­eggyezés), nagyon kívánatos azonban, hogy megtörténjék, mert fuvarozási mizériáinkon feltétlenül segíteni kell. * — Az iskolák megnyitása. A városunk­ban levő középfokú tanintézetek legtöbbjét már e hó 18-án újból megnyitották. Csupán a ref. főgimnáziumban és nőnevelő-intézetben, melyek növendékei túlnyomólag messzebb vidékről valók s a mult héten még a közlekedés ve­szélyessége és bizonytalansága miatt nem vol­tak összehivhatók, kezdődik hétfőn, folyó hó 25-én a tanítás. Minden iskolában az első órát — a közoktatási miniszter rendelete értelmében — annak szentelik, hogy a tanulók előtt Magyar­országnak népköztársasággá történt átalakulását s ennek jelentőségét ünnepies formában mél­tassák. — Jegyző-helyettesítések. A Csótra he­lyezett Kolbenheyer Frigyes helyére Takácsira Pethö Endre, a betegszabadságon levő Vida Gyula helyére Mihályházára Leiner Ignác, az elhunyt Figura Kálmán helyére Homokbödögére Veidin­ger István helyeztettek helyettes községi jegy­zőknek. — Só, cukor, bőr, dohány. A helyi N. T. és a hatóság együttes buzgósága a nehéz viszonyok ellenére a héten is sok ered­ményt ért el a közellátás javítása körül. Só­inség fenyegetett: a Szóld Manó által kölcsö­nül felajánlott y a waggonon kivül 2 waggont sikerült szerezni, további 4 waggonért pedig most van útban a kiküldött nemzetőr-különít­mény. — A gyufával is baj volt, de már kap­tunk 30 ládával, szintén nem csekély után­járással. — Dohány is érkezezett s elosztásra kerül valamelyes mennyiség. Ha kevesebb, min t a legtöbb eddigi dohány kiosztásnál volt, azért van, mert a többletből a frontról hazajött kato­nák igényeit kellett első sorban kielégíteni. Ebbe pedig mindenki szívesen megnyugszik. Igen örvendetes, hogy ugyancsak nemzetőri fedezettel megjött végre a régen várt 17 méter­mázsa bőráru s ez a jövő héten a cipészkis­iparosok között egyenlő arányban kerül kiosz­tásra. A bőrközpont még további 10 méter­mázsát is kiutalt Pozsonyból. Ennek átvételére a jövő héten szintén nemzetőr-különítmény fog kiküldetni. Hihető, hogy e nagymennyiségű bőranyag feldolgoztatván s a cipőgyárak kész­letei is igénybe vétetvén, mindenkinek meglesz végre a maga rendes téli lábbelije. — A szociáldemokrata párt köréből. A Munkás-Otthon kibővítése. A Munkás-Otthon vezetőségét a tagok számának rohamos emel­kedése arra késztette, hogy megnagyobbítsa Batthyány-utcai helyiségét. Az utcafrontot, amely eddig egy nagyobb és két kisebb helyiségre volt .osztva, előadások és gyűlések tartására egy nagy teremmé alakítják át, az udvaron pe­dig a szakszervezetek részére két új, kisebb helyiséget építenek. Az építkezéseket a napok­ban megkezdik, s a télen már a nagy befogadó képességű nagyteremben tarthatják, a szociál­demokraták összejöveteleiket. — Dalárda-alaku­lás. A Munkás-Otthon régi jó dalárdájának tagjai nagyrészt visszaérkezvén a katonai szol­gálatból, a dalárda újból megalakítása lehetővé vált. A tagok a hét elején összejöttek, s a meg­alakulást kimondották és Nagy Pál ev. tanító, karmester vezetése mellett menten meg is kez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom