Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-10-12 / 41. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. ^ssss==-. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. Huszár nap Nagy ünnepséget rendez városunkban é hó 12-én és 13-án, azaz ma és holnap a helybeli honvéd huszárezred pótszázadának tisztikara. A legnemesebb és leghazafiasabb szándék vezeti a rendezőket e valóban felettébb élvezetesnek Ígérkező ünnepségek rendezésében. Lehet-e magasztosabb cél a mai háborús időkben, mint az, hogy a magunktól elvonható filléreinket mind-mind a legnagyobb készséggel áldozzuk azok emlékezetének oltárára, akik értünk ontották véröket a messze csatasikokon ; akik értünk, itthonmaradottakért, szenvedték és szenvedik át még most is a megpróbáltatások valamennyi keservét, idegsorvasztó kínját a lövészárkok lucskos barázdáiban s a rókalyukak folytott levegőjű s minden percben leomlással fenyegető üregeiben, vagy kősziklákba vájt kavernák sötét boltozatu odúiban? Mi is, az itthonmaradottak legnagyobb része, kivettük a magunk terhét e gyászos évek minden nyomorából. Mi sem maradtunk érintetlenek a kegyetlen sors ostorcsapásaitól. Ámde mi a mi szenvedésünk azon hősökéhez képest, akiknek a front pokoli veszedelmei között azért is kell aggódniok, hogy vájjon mi lesz szegény családjával, nyomorban sínylődő feleségével s apró gyermekeivel, ha örökre ott marad a hősi halottak véráztatta mezején? Oh, van-e, lehet-e fenségesebb feladat annál, hogy e hősök tépő aggodalmait teljes erőnkkel igyekszünk mi, itthon levők, eloszlatni és bennök nyugalmat kelteni, hogy ne féljenek, a tőlük távol élő szeretteikért ne aggódjanak, hiszen itt vagyunk mi, akiket a sors a harctéri szolgálattól felmentett és jó testvérként fogjuk s tudjuk is ápolni, gondozni azokat, akikért reszket a szivök még a golyózápor sivításai közben is? Mi, itthonmaradottak is — mint előbb is emiitők — kivettük a magunk részét a háború ínségeiből s csapásaiból. Ámde mégis valamennyiönk között ez ádáz napok azokra sújtottak le a legkegyetlenebbül, akik a haza szent szolgálatában elvesztvén kenyérkereső férjöket és gyámolító, gondozó apjukat, a szivetfacsaró fájdalmon kivül még a mindennapi betevő falatért, a hideg ellen óvó ruháért és a meleg szobáért is kell remegniök. Lehet-e magasztosabb célt választani e napokban, mint azt, hogy mindannyian, akik tehetjük, segítségére sietünk e szerencsétlen honfitársainknak sebeiket tőlünk telhetőleg bekötözzük, meleg szobáról, jó ruháról és mindennapi kenyerükről gondoskodunk. A helybeli honvéd huszárezred tisztikara, élén a minden szépért s hazafias célokért tettre kész parancsnokával, Szeőke Bálint cs. és kir. kamarás, alezredessel, ennek a legnemesebb feladatnak a szolgálatába állt, midőn a fenti napokon „Huszárnap" címe alatt városunkban jótékonycélu ünnepségeket rendezett. Az ünnepségek tiszta jövedelme ugyanis az elesett hős 7-es honvéd huszárok szegény családjainak felsegítésére fog fordíttatni. ndezőség a legnagyobb dicséretet lő cél érdekében minden lehetőt megünnepségek legteljesebb anyagi és erkölcsi sikeréért. A két napra szóló gazdag programm magában foglal mindent, ami a szellemet gyönyörködteti, a szemet leszögezi, a lelket kellemesen szórakoztatja. Hire túlterjed Pápa határán úgy, hogy más városokból, sőt Budapestről is toborzott sok résztvevőt. De első sorban is nekünk, pápaiaknak, kell rajta lennünk, hogy e jótékony és magasztos célú ünnepség tökéletes sikert arasson. Hisz a mi háziezredünkről, annak hozzátartozóiról van szó, akik csaknem mind testvéri kötelékkel füzvék hozzánk. Lebegjen előttünk annak tudata: ezen ünnepségek sikerének bármily mértéke mértéke egyszersmind a mi hőseink iránt táplált érzelmünknek is. Mészáros Károly ünneplése. Vasárnap délelőtt a város tanácskozó terme ünnepi szint öltött. A városatyák 11 órára nagy számban, ünnepi hangulatban jöttek össze, hogy még egyszer leróják a tisztelet adóját azzal a férfiúval szemben, aki hosszú 22 esztendőn keresztül tartotta kezében a város kormányrúdját, avatott kézzel irányítván azt a haladás, fejlődés kikötői felé. A kormányos elfáradt, pihenésre, nyugalomra vágyott. Ám a képviselőtestület nem bocsáthatta el a város volt kiváló polgármesterét anélkül, hogy iránta érzett nagyrabecsülését külsőleg is kifejezésre ne juttassa. Az ősi tradícióhoz híven, Mészáros Károly arcképét a tanácsterem számára megfestette s azt vasárnap délelőtt díszközgyűlés keretében ünnepélyesen leleplezte. A felemelő ünnepélyről a következőkben számolunk be: Dr. Tenzlinger József polgármester a díszközgyűlést megnyitván, röviden előadta az összejövetel célját s felkérte Tar Gyula, Keresztes Ferenc, Koritschoner József és Legény Ferenc városi képviselőket, hogy Mészáros Károlyt a gyűlésre hívják meg. A terembe zúgó éljenzések közben megérkezett volt polgármestert utódja : dr. Tenzlinger bensőséges meleg szavakkal üdvözölte, majd felkérte dr. Antal Géza orsz. képviselőt, hogy ünnepi beszédét tartsa meg. Dr. Antal Géza megragadó ékesszólással előadott beszédét megkezdvén, elsőben is elbúcsúzott a tanácsteremtől, melyben most ülésezett utoljára a képviselőtestület. „Most, hogy 22 évnek emléke végigrajzik előttem s ezeket az emlékeket egy rövid negyedórában a tekintetes díszközgyűlés tagjai előtt is felakarom újítani, úgy érzem magam, — mondá — mintha én is egyike volnék a modern technika azon eszközeinek, amelyek a mozgógépek gyors falravetítését eszközlik." Visszapillantást vetett a 22 esztendőre, mely alatt Mészáros Károly polgármester vezette a város ügyeit, s összehasonlítást tevén a 22 év előtti Pápa és a mai Pápa között, egész hosszú sorát sorolta fel az alkotásoknak, melyek mind a volt polgármester előrelátását, modern felfogását, gyakorlati érzékét dicsérik. Ö alatta létesült nagyszerűen bevált, s közegészségünkre áldásos hatást gyakoroló vízvezetékünk, — ő alatta kezdődött meg a város szabályos építkezése, nyilottak meg új utcák, épültek új városrészek, a remek Esterházy-út, létesült a szép Erzsébet-liget, stb. stb. „Nem feledkezett meg azonban — mondá — nyugalomba vonúlt polgármesterünk egy pillanatra sem arról, hogy városunk elsősorban kulturváros, melynek meglevő kultúrintézményei továbbfejlesztése, esetleg újaknak létesítése hivatva van a város megalapozott hírnevét e téren terjeszteni. Csak röviden akarom érinteni a fontosabb mozzanatokat, melyek polgármestersége ideje alatt felmerültek s melyeknek a város kulturális érdeke szempontjából való irányításában Mészáros Károlynak oroszlánrésze volt. A szentbenedekrendiek algimnáziuma, mely több mint 120 éven keresztül ebben a minőségben szolgálta az oktatás ügyét, ő alatta emeltetett a város hozzájárulásával is főgimnáziummá s nyerte meg mai diszes otthonát.* A ref. tanítónőképző-intézet és polgári leányiskola, az áll. polgári leányiskola, az izr. polgári fiúiskola, az iparostanonc-iskola, állami ovodák és elemi iskolák az ő polgármestersége idejében nyertek új otthont vagy létesültek s emelték Pápának, mint kultúrvárosnak hírnevét". Nagyrészt az ő érdeme, hogy a Perutzszövőgyár és a Hungária-műtrágyagyár városunkban létesültek, amelyek jelentékenyen hozzájárulnak gazdasági megerősödésünkhöz. Pompás villanyvilágításunk is az ő modern gondolkodását dicséri. Felkarolta a mezőgazdaság oly annyira fontos ügyét, s gazdaközönségünkkel az összeköttetést állandóan fenntartotta és ápolta. Ezekből a hervadhatatlan érdemekből fakadó hála indította a város , képviselőtestületét arra, hogy Mészáros Károly nyug. polgármester arcképét megfestesse s elhelyezze a tanácsteremben. „Az arckép elkészült — mondá a szónok —; a megértő lelkű művész baráti keze festette meg azt s most itt áll előttünk, hogy kifejezze tiszteletünket és hálánkat az iránt a férfiú iránt, akit oly híven ábrázol". (A lepel lehullt. Hosszantartó élénk éljenzés.) Azután a szónok dr. Tenzlinger polgármesterhez fordulva arra kérte, hogy kövesse törekvéseiben nyugalomba vonult elődjét, kinek életcélja a város felvirágoztatása volt. Majd a képviselőtestület tagjaihoz a következő, megszívlelendő intelmet intézte: „E díszközgyűlés utolsó gyűlés ebben a teremben, amelyből már a legközelebbi órákban hosszú időre, talán örökre távozunk. Mikor a londoni Karthausi-gimnázium a mult század második felében kiköltözött a világváros zajából, régi épületéből magával vitte azokat a köveket, amelyekbe egykori tanítványainak nevei voltak bevésve és befalaztatta azokat új épületébe, hogy ezzel is dokumentálja külsőleg, hogy a szellem a régi és új épületben azonos maradt. Nekünk is mágunkkal kell vinnünk új tanácskozási termünkbe azokat az emlékeket, amelyektől e falak visszhangzanak". Képviselőnk nagyszabású beszédét frenetikus tapsvihar kisérte, amely nemcsak a volt polgármester érdemeit csokorba gyűjtő ékesg

TERNBERG rr BESZELOGEPEI a legjobbak! Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150" Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon" beszélőgép becsukható tetővel a legtökéletesebb K300BDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. I I I