Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-08-10 / 32. szám

nére kifogástalan volt. Ami egyes alkotórészeit illeti, a négy évfolyamú tanítónőképzőjében Összesen 20 tanerő működött. A rendes tanulók száma az év végén 136 volt, a magántanulóké 28. Vallásra nézve közülök 129 volt ref., 23 ev., 6 róm. kath. és 14 izr., akik közül 169 magyar anyanyelvű. Előmenetel tekintetében kitűnő az eredmény, mert 35-en kitűnő, 71-en jeles, 43-an jó osztályzatot nyertek, elégségest egy sem nyert és csak 14-en buktak meg. Osztályképesítőt tett 101 rendes és 18 magántanuló, befejező képe­sítő vizsgálatra bocsáttatott 31 tanuló, akik mind sikerrel állták ki a vizsgálatot. A polgári leányiskolában 14 tanerő működött és a négy osztályban az év végén 132 rendes és 36 ma­gántanuló vizsgázott, egy kivételével mind ma­gyarok s a legnagyobb részt reformátusok. Elő­menetelüket tekintve 47 volt jeles, 72 jó, 41 elégséges és 8 elégtelen. Ami a jövő évi in­ternátusi ellátást illeti, a teljes díj 2400, a fél­díj 2000, az egész kedvezményes díj 1600 K. Az intézet egész működésén a kiváló vezetés, a vallásos és hazafias nevelés eredményes munkája látszik meg. — Osztrák gyermekek Pápán. Mult számunkban hirt adtunk arról, hogy f. hó 3-án délutánra a „Károly király gyermeknyaraltatása" akció 142 gyermekét várták Pápára. A külön­vonat, anelynek érkezését délután 2-re jelezték, este 7 órára berobogott állomásunkra s itt lettek számunkra a vállalt és várt 142 gyermek helyett nem kevesebb, mint 400 osztrák gyer­meket a velük jött 15 felügyelő hölggyel, 1 felügyelő úrral. A bizottság körében, mely élén dr. Tenczlinget polgármesterrel várt a nyara­lókra, ez a nagy tömeg élénk konsternációt keltett, de mivel este a gyermekeket sem vissza­küldeni. sem külön rendelkezés nélkül másfelé tovább szállítani nem lehetett, gondoskodni kel­lett számukra elsősorban némi ennivalóról és aztán legalább ideiglenes elszállásolásukról. Nem csekélység ma 258 (142-ről persze előre gon­doskodva volt) éhes szájat kielégíteni, hasonló­kép nem kicsiség őket tűrhetően fedél alá jut­tatni, de polgármesterünk, kit munkájában a bizottság tagjai közül főleg Jerffy Józsefné úr­hölgy, a v. tisztviselők közül pedig Kemény Béla és Török Mihály támogattak, éjfélig tartó szakadatlan lelkes fáradozásával sikerült min­dent úgy, ahogy legjobban lehetett, elintéznie. A meleg vacsora előteremtéséért Tánczos Antalt, a Tisztviselők Szövetkezetének igazgatóját illeti még meg külön elismerés. Másnap persze sür­gönyileg kért felsőbb helyről intézkedést, de ugyanaznap már a városi lakosság köréből újabb másfélszázán jelentkeztek, hogy 1—-1 kis gyer­meket magukhoz vállalnak. így vasárnap éjjel már csak vagy 100-an voltak tömegelhelyezés­ben, legnagyobb részük az állami kepzőben, kisebb felük az állami ovodában. Hétfőn azután a tévesen ide irányított gyermekek közül 86-öt különböző falvakba szállítottak, 15-öt Marton Kálmán földbirtokos vett magához Podárra. A többi 300 gyermek itt maradt s valószínűleg itt is marad Pápán, legfeljebb azt a néhányat fog­ják elvinni, akik, főkép az egész zsengébb ko­rúak, a tiszta magyar környezetben, bárha még oly jók is irántuk, nem tudnak megszokni. Pápa város magyar vendégszeretetének ép úgy dicséretére válik ez a történet, mint ahogy nem vált becsületére az akció vezetőségének, hogy ilyen fejetlenül indította útnak a kis nya­ralókat. — Dohány! Dohányosztás volt a héten. Csütörtök és péntek volt a két nevezetes nap, amikor ez lefolyt. Ezúttal a fejkvóta gyöngéb­ben szuperált, mint egy hónapnak előtte: a szivarok száma 60-ról 40-re csökkent. A körí­tésül adott 10 cigaretta csak gyér vigaszt nyúj­tott. (Vagy gyújtott ?) Azonban hagyján ! A múlt­hoz képest még ez is megjárja. De ha az irány továbbra is hanyatló marad, akkor — ettől óvjon ég 1 — ott leszünk megint, ahol a mádi zsidó. — A török ifjak foglalkoztatása. A törö 1' ifjak itteni tanulmányainak támogatására alakult bizottság elnöke felkéri a helybeli ipa­rosokat, hogy a városi tanácsnál jelentsék be : ki szándékozik közülök ipari pályára készülő ifjakat a saját műhelyükben díjtalanul foglal­koztatni. — A Leányegyesület hangversenye. A mindig agilis Pápai Leányegyesület a holt szezon kellős közepén egy estére visszavarázsolt bennünket a téli hangversenyek idejébe. Pente­ken előadó-estélyt rendezett a színházban. Hogy milyen sikerrel? Elég csak annyit mondanunk, hogy a rendező és két szám előadója a m. kir. Opera kitűnő rendezője, a neves színész: Fe­renczy Frigyes volt, akit városunkhoz vérségi kötelékek fűznek. Ferenczy maga két számban szerepelt. Először a Gábor arkangyal és a nők cimü csevegést adta elő végtelen kedves köz­vetlenséggel és kacagtató humorral, majd a Szövetségesek c. páros jelenet német gyalogo­sát személyesítette meg rendkívül eredetien, zamatos komikummal. Minden szava harsogó derültséget keltett. Mellette a magyar huszárt Szöllössy Sándor adta s hogy a mester mellett nem törpült el, sőt sikerrel járt vállalkozása, az legszebb dicsérete. A pincér kicsi szerepében Sugár Lajos ügyeskedett. Az estélyt tulajdon­képen Garvay Andor egyfelvonásos vigjatéka, A nagymama arcképe vezette be, melyben Gár­dos Panni, Goldberg Irma, Révész Viktor és Sas József arattak zajos sikert. A főszerepet Gárdos Panni vitte bájos naivitással. Katona Irén, a nagyváradi színház tagja, Révész Viktorral tán­cokat lejtett igen kecsesen, sok tapsot aratva. Weltner Andor bécsi operaénekes meleg túnusu baritonján, a gyakorlott énekművész biztossá­gával opera-részleteket énekelt olyan sikerrel, hogy a közönség meg nem szűnő tapsaira rá­adással is kellett szolgálnia. Sikerét nagyban elősegítette, hogy énekéhez a zongorakiséretet ismert tökéllyel Kis József zongoratanárunk szol­gáltatta. A közönség egész este igen kellemesen szórakozott. Az előadást, melynek tiszta jövedel­mét a pápai hadiözvegyek és árvák javára for­dítják, ma este megismétlik. — Tűzifa-vásárlók figyelmébe! A Pápa-Ugocii hitbizományi uradaiom tűzifa­telepéről bárki által vásárolt 10 méter­mázsán felüli famennyiséget 16 korona métermázsánkénti árban házhoz is szál­lítja. Megrendelések a tűzifa-telep kezelő­ségénél eszközölhetők s az uradalom máris úgy rendezkedett be, hogy e célra meg­felelő tűzifa-szállító kocsikat bocsájt a nagyközönség rendelkezésére s minden tekintetben azon lesz, hogy a vevőközön­ségnek állandóan elsőrangú bükk és cser tűzifával szolgálhasson. A gráci gyermekeket kísérő hölgyek szá­mára, kiknek nagyobb része tanítónő, úri vagy polgári családoknál lakás és ellátás, vagy csupán lakás kerestetik. Bővebb felvilágosítást ad Törők Mihály a városházán. — Agyoncsapta a villám. Szomorú vé­get ért egy szerencsétlen olasz fogoly e hét keddjén. Taromelli Santo volt a neve, csak nemrég került a csóti fogolytáborból Bocsor János molnárhoz munkásnak napi munkára. A legelésző tehenek őrzése is rá volt bízva. A végzetes keddi napon is az ő teheneire vigyá­zott, amelyek ott legelésztek szanaszét a Bocsor­malom és a Bakonyér közötti füvesen. Egy­szerre csak este 6 óra felé nyugatról sötétülni kezdett az ég, nehéz fekete felhők, szinte roha­mozó gyorsasággal futottak fel az égre, beborí­tották pár perc alatt az egész boltozatát, majd vakító villámlás gyújtott világot és menydörgés reszkettette meg a levegőt és végezetül meg­eredt a magasból a zápor. A szegény fogoiy a záporban az egymástól távol levő teheneket te­relte egybe, miközben a Bakonyér végén a kő­híd melletti korhadt fűzfa alá futott az eső ellen. Alig volt ott egy percig, iszonyút villámlott és dörgött az ég, a villám beleütött a fűzfába, a hozzá támaszkodó foglyot agyonvágta, testéről a ruhát leégette és a ruha egyes részeit mesz­szire dobálta el a lég nyomása. Tőle körülbelül 4 lépésnyi távolságra haladt e rémséges pilla­natban Kis Ferenc tartalékos hadnagy, Kis Jó­zsef ref. esperes és főisk. gondnok fia. A lég­nyomás előre lökte őt, kezéből az esőernyőt kisodorta és jó távolságra elröpítette. A villám szelét megérezték még a kőhidon át az ország­úton menők is, akiknek fejéről vágta le, vagy a kezökből kapta ki a terhet az óriási légerő. A szerencsétlen fogoly szüleit hallomásszerint az itteni helyőrség parancsnoksága értesítette kíméletes hangon a gyászesetről. — A nyaraló gyermekek érdekében. Városunk polgármestere felkéri ez úton mind­azokat, akiknél nyaraló osztrák gyermekek van­nak elhelyezésben, hogy — amennyiben még eddig nem tették volna — a gyermekek nevét, azoknak szülei nevét, foglalkozását és pontos lakcímét a csatorna-utcai állami ovodában minél előbb feltétlenül bejelenteni szíveskedjenek. Fel­kéri egyben az összes vendéglátó családokat, hogy minden fontos körülményt, ami a gyer­mekekkel történik (elhelyezés, megbetegedés, hazautazás stb.) ugyancsak a jelzett helyiségben bejelenteni el ne mulasszák. Ugyanott jelent­kezhetnek azok is, akik gyermekeket vállalni volnának hajlandók. Az összes élelmijegyeket hétfőtől — e hó 12-től — kezdve ugyancsak az ovodában fogják kiosztani. — Nagy pénzlopás. Felettébb kellemet­len meglepetés érte Wittmann Pál helybeli ke­reskedőt, midőn e hét szerda délutánján a H. T. magtárából kiváltotta a neki járó gabonát. Igen sokan jelentkeztek gabonailletményükért, szinte megtelt velők a magtár udvara. Nem csoda, ha e sokadalom a magtár padlásának ajtója előtt, ahol a gabonát mérték, szinte át­törhetetlen tolongást okozott. E tolcfhgásban valószínűen valaki, nem tudni, ki és hogyan, Wittmann zsebéből elemelte a pénztárcáját, amely­ben kerek 10040 korona volt. A károsult csak akkor vette észre a pénz hiányát, amikor el akart távozni a magtár udvarából, rögtön jelen­tette a H. T. irodának az esetet, keresték is mindenütt az udvaron a pénzt, de nem találták. Majd a rendőrségen tett jelentést Wittmann Pál az esetről, ahol azonnal intézkedtek, már ameny­nyire intézkedhettek, az eltulajdonított pénz meg­keresése iránt. — Teherautójáratot akar állandósítani Pápán fuvarozási célokra Wéber Albert gépke­reskedő, aki e tárgyban kérvényt is adott be a tanácshoz. A kérvényben csak azt köti ki a maga javára, hogy a tanács öt éven belül ne adjon engedélyt másnak ily teherautókra a vá­ros területén. A tanács a teherautó állandósítá­sát örömmel fogadta, de a fenti kikötéshez nem járult hozzá. — A mérlegtulajdonosok figyelmébe! A közforgalomban használt mértékek és mérő­eszközök időszakos hitelesítését a pápai mérték­hitelesítő hivatal augusztus 5—10-én végezte, továbbá 26—31-én fogja elvégezni. Felhívja tehát a hivatal azokat a mérlegtulajdonosokat, akik eddig a hitelesítést el nem végeztették, hogy azt a még hátralevő időben okvetlen el­végeztessék, mert a mulasztás szigorú büntetés elá esik. — Lopások. Pápateszér községben Bodó Istvánné lakásán az ablakvasakon keresztül be­mászott egy 12 éves lurkó, s ellopván egy fali órát s több élelmiszert, ugyanazon úton eltávo­zott. A bírósághoz feljelentették. — Kovács Lajos 19 éves lóhajcsár folyó hó 2-án Pápa és Mező­lak között ismeretlen nő zsebéből 50 korona körüli pénzt kilopott. A károsultat keresik. M. kir. anyakönyvi kivonat, v Születtek: <0r Aug. 3. Fejes Dániel cipész és neje Németh Zsófia, fia: István, ref. Aug. 5. Fuchs József vasúti kocsirendező és neje Joó Ágnes, fia: Jenő, rk. Aug. 6 Szalai Margit, fia: Sándor, ref. Aug. 8. Ivcsics József napszámos és neje Nardai Anna, leánya : Anna, rk. Meghaltak: Aug. 3. Téringer József földmives, ev, 77 éves, gutaütés. Aug. 5. Fuchs Jenő, rk., 1 napos, veleszületett gyengeség. Aug. 6. Szálai Sándor, ref., 2 napos, veleszületett gyengeség. Aug. 7. Tumbász Vilmosné Mórocz Rozália, asz­talos neje, rk., 37 éves, szívbaj. — Dallos Károly cseléd­szerző, izr., 76 éves, végelgyengülés. — Orbán Gábor napszámos, rk,, 78 éves, tüdőtágulás. Házasságot kötöttek : Aug. 6. Tóth Lajos tanító, rk. és Tóth Erzsébet, reí« Aug. 7. Balogh Dezső székesfővárosi tanító, rk* és Frauendienst Mária, rk. A szerkesztésért felelős: Győri Gyula. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál. Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom