Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-08-03 / 31. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és pápirkereskedésében. Piacunk. — irta: Dr. Lővy László. A régóta megszokott és mélyen begyökeresedett rossz és célszerűtlen intézkedések és berendezések megjavításának legkonokabb ellensége a maradiság. Ez a meglevő állapotot tartja legjobbnak és megharagszik arra, aki ezen változtatni akar, vagy aki ezt kritizálja. Nem ismeri el a kritika hasznát; nem ismeri el, hogy a kritikának köszönhető az emberek sorsának javítása úgy a múltban, mint a jövőben. Nem ismeri el, hogy a leghasznosabb találmányok nagy többségének a kritika és az önkritika volt forrása. Ezen gondolatok merülnek fel bennem, ha a helyi piacunkról akarok irni. Egyik legfőbb hibája városunknak — de ebben hatóságunk teljesen ártatlan, — hogy nincs akkora piacterünk, ahol minden élelmi- és közszükségleti cikk árusítható volna. Mert ez nagyon megkönnyítené az ellenőrzést és nem volna annyi rendetlenség, visszásság és becsapás az árusítók részéről, de nem volna annyi önkény a vevők részéről sem, mint jelenleg. Mivel nem rendelkezünk kellő nagyságú térrel, piacunk el van szóródva többfelé. Van vasár- és ünnepnapi külön árusító helyünk a Szent Benedek utcán ;

v van baromfi-, állatvásár, széna- és szalma, fa- és országos vásárok alkalmával több más piacunk. A baromfipiac egy meglehetős szük és rövid utcában van. Talaja még az ósdi állapotot mutatja, tehát van rajta por, sár, hó, jég, szemét és állandóan sok piszok. Ide járnak legtöbbet városunk csaknem összes hölgyei és igen gyakran hallani kifakadásokat hatóságunk ellen, hogy, ily helyen kell járniuk, hol elromlik ruházatuk és cipőjük. Már néhányszor tettem indítványt a városi közgyűlésen, hogy ezen utcát aszfalttal, vagy betonnal borítsák be, de a polgármestertől mindig azt a választ kaptam: ez oly sok pénzbe kerül, hogy nem lehet megcsinálni; pedig előbb-utóbb mégis ezt meg kell tenni. A baromfit a tiszta földre fektetik és itt minden nap látható roppant állatkínzás, mert a baromfiak lábait oly szorosan összekötik, hogy a vérkeringés megakad. De hát ki törődik Pápán ily állatkínzással, még az állatvédő egyesületünk sem, mely csak papiroson létezik. Más rendezett városokban meg van parancsolva, hogy a baromfiakat csak ketrecekben, vagy ha egyik fél sok baromfit hoz a vásárra, kocsin kell azt elhelyezni. Ha ez másutt lehetséges, lehet az Pápán is. Szükséges volna, hogy ezen piacon a város állítson fel két mérleget, melyen a baromfi súlyát meg lehet mérni. A főzelék, zöldség, gyümölcs, tejfel, turó és vaj nálunk úgy lesz nyitott, különféle alakú kosarakban árusítva és a földre letéve. Mivel e helyen nagy kocsiforgalom van és ezen kocsik többnyire sebesen, vagy vágtatva haladnak el az árusok mellett, elkerülhetetlen, hogy por, sár, és egyéb piszok ne borítsa el az árukat. Csak kevés embernek tulajdonsága, hogy a gyümölcsöt evés előtt megmossa. Az a rossz szokás is van nálunk, hogy a tejfelbe, de még a tejbe is, ha nyitott fazekakban árusítják, beledugja az ujját, megkóstolja a vevő, pedig vajmi sokszor nem kifogástalan tiszta a keze. Ez már tűrhetetlen állapot. Be kellene hozni, amint az a legtöbb más városban is van, hogy 80 cm. magas asztalokon és állványokon árusítsák ezen cikkeket. Mivel pedig a falusi árusítóktól nem lehet követelni, hogy asztalt hozzanak, vagy ilyennel rendelkezzenek, szükséges, hogy a város csináltasson ily állványokat és a használatért kérjen mérsékelt díjat. Igen nagy hátrány nálunk, hogy a gyümölcsöt még mindig ósdi módon, űrmértékkel adják el. Ezt szigorúan meg kellene tiltani, mert az űrmértéknél mindig a vevő csalódik; ezért érthető, hogy kofáink, de még falusi elárusítóink is ragaszkodnak az űrmértékhez. Most, mikor minden cikknek 20-, vagy 30-szoros ára van, nem lehet követelni, hogy minden kofa szerezzen be egy fekvő mérleget; de kötelessége a városnak több helyen ilyent felállítani, csekély megtérítés ellenében, akár a vevő is szívesen megfizetné ezen díjat, ha gyömölcsöt, zöldséget, vagy főzeléket vehetne kiló szerint. Van olyan áru, melyet darabszám lehet eladni, hol súlymérték nélkülözhető; ilyen a káposzta, olasz, saláta, tök, dinnye, kerékrépa, vörösrépa, karfiol, kalarábé, citrom és narancs. Ezek ezentúl is csak darabszám árusíthatók. A mult század végéig minden esztendőben augusztus közepétől márciusig minden pénteken oly sok, főkép gabnával megrakott kocsi jött városunkba, hogy nemcsak a főteret, hanem az ahhoz közel levő utcákat is a kocsik nagy tömege megtöltötte és mivel ezek minden irányban közlekedtek, úgy a főtér, mint az abból kiágazó utcák órahosszat el voltak torlaszolva ; a gyalogjáróknak is majdnem lehetetlen volt egyik oldalról átmenni a másikra. Ezért a város minden pénteken néhány embert megbízott csekély díjfizetés mellett vásárrendezőknek. Ezeknek kötelessége volt a bejövő kocsiknak a megálló helyet megmutatni és a kocsitorlaszok kibontakozását elősegíteni, mi bizony nagyon nehéz munka volt. A kocsik összetorlódásának egyik oka az volt, hogy azelőtt az állatvásárok a város belsejében voltak ; a sertésvásár majdnem minden pénteken megtöltötte az elég széles és hosszú bástyát; a marhavásár a Szemetes-téren, volt, hol a város nagyterjedelmü korlátot csináltatott minden egyes marha megkötésére. A Korona-vendéglő előtt volt a lóvásár. Mivel az állatvásár kihelyeztetett a földmives-iskola mellé és főkép mióta megnyílt a Pápa—Csornai és Bánhidai vasút, a kocsiközlekedés rohamosan leapadt alig egyharmadára., úgy hogy most vásárrendezőkre nincsen szükség. De annál nagyobb szükségünk volna egy-két vásári biztosra, kik felügyelnének a mi piacainkra. Az egyiket kellene elhelyezni a főtérre, a másikat a baromfipiacra, hol a legnagyobb súrlódások szoktak előfordulni. Egy és más közellátásunkról. Ha lapunk minden számában foglalkoznánk e kérdéssel, még akkor sem meríthetnők ki annak minden anyagát, mert napról-napra újabb és újabb ügyek vetődnek fel e téren részint az egymás után oly rohamosan megjelenő illetékes miniszteri rendeletekből kifolyólag, részint a sok váratlan és soha előre nem látott esetek miatt, amelyek sürgős intézkedéseket követelnek a miniszteri rendeletek körén kivül. Jelenleg e dolog ily általános értelmű fejtegetésére nem gondolunk, hanem csupán egy- fc pár helyi vonatkozású kérdésre terjeszkedünk ki. Legelőször is a nemrég életbeléptetett dohányjegy rendszerről szólunk. Őszintén megvallva, sokkal jobban sikerült ez új rend bemutatkozása, semmint reméltük. A lakosságnak fogalma sem volt eddig, hogy mennyi trafik érkezett rendesen a város részére, csak most látta, hogy eleddig kijátszották őt, amikor egypár cigarettát, vagy szivart nagy kegyesen oda nyújtva egy-két embernek, azt Q

TERNBERG HARMONIKA hangja nagyszerű! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, háromváltós acélsarku K 50"-^ Még finomabb, orgona- ) hangú K 80

12-soros,21 billentyűs,finom K120"— Rendelésnél a pénz előre beküldendő.