Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-07-20 / 29. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 16, félévre 8, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar úr könyv- és papirkereskedésében. MINDEN SZOMBATON. Dunántúli Irodalmi és Művészeti Szövetség. Irta: Dr. Antal Géza. Minden külső zaj nélkül, de annál lelkesebb hangulatban aiakult meg f. hó 14-én Győrben az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség égisze alatt a dunántúli irodalmi köröknek szövetsége, hogy azt a célt, melyet az egyes irodalmi egyesületek maguk elé kitűztek, minél sikeresebb megvalósításra segítse. Régen érzett szükséget van hivatva pótolni az új szövetkezés. Vidéki irodalmi köreink között hiányzott eddig a kapocs, mely őket az egymással való szorosabb érintkezésre s ennek következtében egymás megfelelő támogatására segítette volna. Az erők kölcsönös kicserélése, mely egyik-másik stagnáló irodalmi körbe új eletet hozott volna, csak a legszűkebb mértékben történt meg, minek következménye volt azután, hogy minden egyes vidéki kör, tisztán a maga helyi erőire támaszkodva, a legtöbb esetben hoszszabb-rövidebb működés után kimerült s a beállott stagnáláson a fővárosból esetleg támogatására jövő kiválóbb irók sem tudtak segíteni. Már pedig nem szükséges fejtegetni, hogy milyen fontos szerepük van a vidéki irodalmi köröknek a vidék kulturális emelése s az irodalom és művészek iránti érdeklődés állandó ébrentartása körül. Elég, ha a legfontosabbra mutatunk rá, arra, hogy hivatva vannak a vidéken szunnyadó erőket fölkelteni, ezeknek, ha szűkebb körben is, de érvényesülési teret nyújtani s ennek révén ezeket is tevékeny szerephez juttatni a magyar nemzet kulturális fejlődésében. Ha van az országnak vidéke, amely e téren vezetni hivatott, úgy a legmagasabb kulturával dicsekvő Dunántúl az. íróknak és államférfiaknak egész tömegét szolgáltatta Dunántúl a magyar nemzet kultúrtörténetének s bizonyára szolgáltatja ezentúl is, ha a változott viszonyokhoz alkalmazkodva, mindent megtesz, amit az újabb fejlődés megkíván az erők felkeltésére és támogatására. A Győrött egybegyűlt körök nevükben viselik annak a nagy kulturális kincsnek egy részét, melyet a Dunántúl szolgáltatott a magyar nemzet szellemi kincsesházának. A győri Kisfaludy-kör mellett ott voltak a soproni Frankenburg-kör, a magyaróvári Széchenyi-kör, a pápai Jókaikör, a székesfehérvári Vörösmarty-kör, a zalaegerszegi Zrínyi-kör, megannyi nagy nevek hordozói, melyek hazánk kulturális történetében mint fényes csillagok ragyognak. Végig tekintve e soron, joggal kérdezhetjük azonban, hogy nem virágozhatnék-e még számos kör Dunántúlon, amely egy elmúlt nagysághoz fűzve nevét s ezzel megtisztelve a helyi környezetből nemzeti nagyságra emelkedett nagy férfiút az ő szellemében munkálhatná a nemzet kulturális fejlődését. Nem viselhetnék-e egyes körök épen olyan joggal, mint a föntebb felsoroltak, Deák Ferenc, Berzsenyi Dániel, Vas Gereben, Kovács Pál, Eötvös Károly, Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt, Tóth Lőrinc, Vajda János, Vajda Péter, Bacsányi János, Ányos Pál, Thaly Kálmán s még oly sok más jelesnek a nevét? Hisszük, hogy a Dunántúli Irodalmi és Művészeti Szövetség a maga megalakulásával s működésével nemcsak a már létező körök munkakedvét fogja fokozni, de életre hívja ott, ahol erre megvan a mód és alkalom, — városokban, mint Szombathely, Kaposvár, Pécs, Veszprém stb. — ha még nem alakultak volna, hasonló törekvésű társulatokat, ha pedig már a múltban volt ilyen céfu alakulás, de az idők mostohasága s különösen a háborús viszonyok nyomása alatt megszűnt volna működni, új életre kelti, hogy a közös nagy cél szolgálatában az eddiginél eredményesebben működhessenek. De nemcsak az egyes vidéki körök kölcsönhatása, hanem szorosabb kapcsolat a fővárosi irodalmi körökkel, ez is egyik feladatát képezi a megalakult Szövetségnek. Ezzel a szorosabb kapcsolattal csak nyerhet mind a kettő, vidék és főváros egyaránt. Irodalmunk mindig akkor volt nagy, ha a nép szellemi életéből merítette táplálékát s a fővárosi irodalom a közvetlen kapcsolattal csak nyerhet, mert sokkal könnyebben megújhodik és sokkal erőteljesebben fejlődhetik, ha gyökereit a vidék tápláló talajába ereszti. Reméljük, hogy a Szövetség úgy az egyes vidéki körök kölcsönhatása, mint a budapesi irodalmi körökkel való szorosabb kapcsolata révén egyre fokozottabb mértékben képesíti Dunántúl szép múlttal dicsekvő vagy ezután megalakulandó köreit a maguk céljai elérésében s ebben a reményben üdvözöljük a Szövetség megalakulását, mint jelentős mozzanatot népünk irodalmi és művészeti életében. Az nj polgármester eskütétele. Ünnepélyes hangulatban folyt le új polgármesterünk, dr. Tenczlinger József, hivatalos eskütétele e hó 17-én, szerdán, a városháza ódon tanácstermében. Reggel 9 órára volt kitűzve az esküt kivevő közgyűlés kezdete, de már jóval ez idő előtt megtelt képviselőkkel és érdeklődő közönséggel a tanácsterem, úgy, hogy mikor az elnöklő alispán, dr. Bibó Károly, megnyitotta a gyűlést pontban a jelzett órában, a sokadalom be sem fért a terembe, künnt a folysón, a nyitott ajtókon keresztül élvezte végig az ünnepélyes aktus lefolyását. A szokásos formaságok között ment végbe ugyan a beiktatás, de mégis olyan meleg hangulat lengte át, amilyennek csak ritka alkalmakkor volt tanuja a régi tanácsterem. De hisz ez érthető is. Egyrészt a bucsu őszinte hangja szólal meg azzal a férfiúval szemben, aki 40 esztendeig állt a város szolgálatában és ebből 20 évet a polgármesteri székben töltött odaadó munkával ; másrészt szerető üdvözlet száll telve reménnyekkel, és alkotásokat sürgető vágyakkal a másik férfiú felé, akire a mai naptól fogva rá van bizva az egész város anyagi és erkölcsi létele, jövő sorsának intézése. De a hangulat melegét kiváltképpen emelte az új polgármesternek az alispán tartalmas beszédjére adott válasza, amelyben igéri, hogy most már, mivel a tettek ideje is elkövetkezett, a programmbeszédjében foglaltak teljesítésére szenteli erejét és első feladatául a szociális kérdések üdvös megoldását, az e téren oly nagy számban felfakadt sebek gyógyítását tűzi ki. A beszéd minden részletével mi is egyetértünk és hisszük, hogy nincs oly lakosa egy sem e városnak, aki nem helyeselné mindazt, amit az új polgármester e közgyűlésen jövő munkájának vallott. De nemcsak szavunk járul helyeslőleg e gazdag és terhes munkakör megállapításához, hanem, ha tettekre kerül a sor, mi magunk is és hisszük, minden polgártársunk is egy szívvel-lélekkel ott leszünk a gáton, a közös munkában. Midőn tehát őszinte szívvel veszünk búcsút a régi polgármestertől és kívánunk neki a hosszú munka után jól megérdemelt, igazán boldog pihenést, — egyszersmind lelkünk melegével köszöntjük az új polgármesterünket és az Isten áldását kérjük jó szándékaira és kir rr r Tölcséres kitűnő hangú, leg- § CTFNRBERG BESZELOGEPEI LCSIMÉLKŰL

I«

15

0 | • I ^ • m ki • m m „Etofon" beszélőgép beW - mi Ml, a legjobbaK ! csukható tetővel a legtöké, , ^^ letesebb K 300-— I BDAPEST, VII., RAKOCZI-UT 60, saját palota. Rendelésnél a pénz előre beküldendő. |