Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-07-06 / 27. szám

alkalmazottakat fokozott munkára, a közönség készséges és szives szolgálatára fogja sarkalni. A napirend előtti felszólalások közül kiemeljük dr. Antal Géza országos képviselőnkét. A hősök emlékművét tette szóvá, amelyről a város vezetősége némi kezdő felbuzdulás után teljesen megfeledkezett. Ha meggondoljuk, hogy másutt, nem is egy helyen s nem is oly helyeken, ahol igen előkelő tényezők annyira kezére iparkodnak járni a város vezetőségének, immár készen áll a hála és kegyelet emlékműve, akkor szinte bántónak nevezhetjük azt a közönyösséget, amelyet ez ügy iránt eleddig nálunk tanúsítottak. Hisszük, hogy az erélyes sürgetésnek meglesz a kellő eredménye. Napirend előtt. A közgyűlésen, melyen mintegy 90 városatya vett részt, Mészáros polgármester elnökölt. Hitelesítőkül Sarudy Györgyöt, dr. Fürst Sándort, dr. Kapossy Luciánt, Bornemisza Józsefet és Jílek^ Ferencet kérte fel. Egy csomó nem nagyon lényeges bejelentés után dr. Antal Géza kért szót. Előadta, hogy már három év előtt tervbe vétetett a pápai huszárezredben s általában az összes pápai illetőségű elesett hősök emlékművének felállítása. A szükséges területet Esterházy Jenő gróf ingyen rendelkezésére bocsátotta a városnak. A hadvezetőség egy szobrászművészt küldött ki a tervek elkészítésére. Tudtával a terv el is készült, de az ügyben semmi több nem történt. Tudja ugyan, hogy sürgős teendőink vannak, viszont a kegyelet lerovása kötelességünk s félő, hogy később a katonaságtól sem kaphatjuk meg a most felkínált anyagi támogatást: munkaerő rendelkezésünkre bocsátását. Tájékoztatást kér. A polgármester előadta, hogy a készített tervet a kiküldött bizottság nagyon drágának találta, azért • a tervező művészt újnak készítésére hívta fel, de ez még nincs meg. Az ügyet a pozsonyi katonai parancsnokságnál sürgetni fogja. Dr. Antal Géza viszonválaszában csodálkozásának adott kifejezést, hogy a polgármester nem tudja, hogy az új terv is már két éve készen van, kívánja a bizottság sürgős összehívását s a művésszel leendő tárgyalást. Az emlékműre először társadalmi úton kell gyűjtenünk, azután pedig magának a városnak kell kötelességét teljesíteni. A polgármester ismételten kijelenti, hogy a lehető leggyorsabban intézkedni fog. Ugyancsak napirend előtt Sarudy György szóvá tette, hogy a hordójelző állomást Pápáról elvitték. Az ilyen kisebb állami hivatalok lassanként mind elvándorolnak tőlünk, így jártunk a méhészeti és utóbb a borászati felügyelőséggel is. A polgármester megígérte, hogy az ügyet napirendre tűzi. Keresztes Gyula a miatt interpellál, hogy a szarvasmarha-rekvirálás nem törvényes módon történt, mert a kivetés nem a gazdaközönségre, hanem a városra szól, e szerinte szenvedett kárért a város köteles volna a gazdákat kárpótolni. A polgármester kijelenti, hogy az ügyről nincs teljesen tájékozva, de azt kétségbe vonja, hogy olyanoknak kelljen hozzájárulni, akiknek nincs mezőgazdaságuk. Dr. Böhm Zoltán h. városi tanácsos felvilágosítja a képviselőtestületet, hogy a rendelet bevezető része a Pápa városra kivetett mennyiségről. szól, később azonban folyton állattulajdonosokról, állattartó gazdákról szól, aminthogy iparostól, kereskedőtől nehéz is volna marhát rekvirálni. A rekvirálás, tudtával, másutt is úgy történt, mint nálunk. A polgármester kijelenti, hogy e tárgyban felvilágosítás végett az alispánhoz fordul s az ügyet a legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. Keresztes még a miatt is interpellál, hogy a piacra vitt zöldséget a közönség fizetés nélkül elkapkodja, ezért üres mostanában a piac. Kemény h. rendőrkapitány kijelenti, hogy e panaszt most hallja először. Majd intézkedni fog. A kofákkal szemben bajos a helyzet azért, mert a legtöbb rendőrünk neje maga is kofa. Dr. Kapossy Lucián azt óhajtaná, ha a város a Steiner-cégnél lefoglalt pamut-árut a lakosság számára megszerezné. A polgármester ez ügyet is napirendre fogja tűzni. Tálos Sándor azt teszi szóvá, hogy a cigányok — kiknek némelyike földet is szerzett a város határában — ismét mind jobban garázdálkodnak, valóságos fosztogatást visznek végbe. A polgármester e téren a most ide vezényelt csendőröktől vár javulást. A vadászati jog. Miután a gyámpénztári számadásokat vita nélkül tudomásul vették, hosszadalmas vita folyt a vadászati jog bérbeadása körül. Dr. Csoknyay János v. főügyész referálta az ügyet. A város 8000 holdas határából a szabályosan megalakított önálló vadászterületeken kivül 3642 kat. hold adható bérbe, javasolja, hogy ez 1300, illetve 2300 holdas két részben nyilvános árlejtésen adassék ki, kikiáltási árul 1000, illetve 2000 korona tűzessék ki. Dr. Hoffner tekintettel az előreláthatólag elérhető nagy eredményre, bánatpénzül az évi bérösszeg 1/

4-ét kéri megszabni. Kovács Sándor kifogásolja, hogy a vadászati bérjövedelemből a közös legelőt nem gondozzák. Dr. Fürst Sándor helyesebbnek tartaná, ha a területet egy komplexumban adnák ki, mert akkor nem uzsoráznak ki annyira. Feltételül azt is kitűzné, hogy más, mint pápai ne vehesse ki. Sarudy György az önálló vadászterületek beosztására nézve kér és kap felvilágosítást. Dr. Antal Géza nem helyesli az egy részben javasolt kiadást, emígy feltétlenül nagyobb bért érünk el; a pápaiakra korlátozást mellőzendőnek tartja szintén pénzügyi szempontból. Dr. Fürst kinyilatkoztatja, hogy csak albérlők gyanánt gondolt kizárólag pápaiakat. Füredy Gyula a terület elosztását nem helyesli, alsó- és felsővárosi területet javasol. Jílek Ferenc részletezett, más kisebb területekre való beosztást proponál. Keresztes Gyula annyi vadászterületre akarná beosztani a határt, ahány tagfelügyelő van. Szavazatra tétetvén fel a kérdés, a főügyészi eredeti javaslat fogadtatott el azzal a csekély pótlással, hogy bánatpénz a bérösszeg í/

4

t-e lesz s albérlő csak pápai lehet. Vita nélkül. Vita nélkül kimondották, hogy a katonai szolgálatában megrokkant Molnár Kálmán v. kiadónak félévi szabadságot adnak. Hősi halált halt Tóth Gábor rendőr özvegyének nyugdíját kegydíjként a katonai nyugdíj összegével 1916 februártól kezdve felemelik. A VIII. hadikölcsönre 100.000 korona jegyzést egyhangúlag kimondták. Tisztviselők fizetése. Az összes bizottságok által elfogadásra ajánlott javaslatot, mely minden tisztviselőre nézve (beleértve a nyugdíjazott polgármestert is) 1, a főjegyző, aljegyző és főszámvevőre nézve I/

2 fizetési fokozatba való előléptetést, a polgármesternek 4000 K működési pótlék megadását s az összes tisztviselőknek és alkalmazottaknak 20—30—40—50 q szénsegély, vagy (q-ként 15 K-jávai ennek megfelelő pénzsegély) megszavazását ajánlja, Freund Ferenc főszámvevő ismertette. Sarudy György a polgármesterhelyettes főjegyzőnek is javasol 1000 K működési pótlékot. Halász Mihály ezt pártolja s az adóhivatali főnököt a VIII. fizetési osztályban adóügyi tanácsossá kívánja átminősíteni, továbbá az aljegyzőnek még egy fokkal előléptetését javasolja. Dr. Antal Géza örül, hogy a tisztviselők iránt egyhangú elismerés nyilatkozik meg, de ötletszerű javaslatokat ne fogadjunk most el, hanem utaljuk az illetékes szakbizottságokhoz. Az adóhivatali főnök ügye például szervezeti szabályzatmódosítással volna csak keresztülvihető. Sarudy György azt kívánja, hogy ha már nem a tisztviselői karból választottunk polgármestert s idegent erőszakoltunk rájuk, ne keserítsük őket tovább és elégítsük ki őket. Dr. Lővy kijelenti, hogy a javaslatban senki mellőzve nincs, bizonyos határt azonban meg kell tartani a fizetésjavításnál, az adózó közönségre kell tekintettel lennünk Dr. Hoffner javasolja, hogy a napirenden levő ügyben a sürgősséget és névszerinti szavazással a birtokon kivüli fellebbezhetőséget mondjuk ki. Hajnóczky Béla ecseteli a nagy drágaságot, amiért mindent megad a tisztviselőknek. Nem akar ugyan ünnepet rontani, de furcsának találja a polgármesternek javasolt összeget, azt hiszi, ezt az új polgármester nem is fogadja el, mert ő tudta jól, hogy mire pályázik. Dr. Kőrös Endre szerint nem ünnepet ülünk, hanem kötelességet teljesítünk, mikor a tisztviselői karnak erőnkhöz képest segítségére sietünk. A működési pótlék nem az új polgármesternek szól, hanem a polgármesteri állásnak. Kritikáját fenntartja ugyan, de készséggel hozzájárul ahhoz, hogy az állást üyeténképen is a tisztességgel mintegy körülbástyázzuk. Névszerinti szavazás következett, melynek során az eredeti javaslatot egyhangúlag elfogadták, a pótindítványokat viszont letették a bizottságokhoz. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Németh István ref. püspök, Szűcs Dezső és Szűcs László esperesek, Patay Károly, Szabó György egyházker. ügyész, Fülöp József és Konkoly Thege Béla egyházker. tanácsbirák e hó 4-én városunkban tartózkodtak és részt vettek az e napon tartott főisk. igazgatótanács gyűlésén. — Dr. Rainpredit Antal, vármegyénk volt főispánja e hó 3-án városunkba érkezett bucsulátogatások végett. Innen — értesülésünk szerint — ezredéhez, Zalaegerszegre utazott katonai szolgálattételre. — A főiskolai igazgató-tanács e hó 4-én ülésezett városunkban Kis József gondnok és Szabó György együttes elnöklésével. Az ülésen jelenvolt Németh István püspök is. Az igazgató-tanács mindenekelőtt részvétét nyilvánította az ülésen meg nem jelenhetett világi elnökének, Beöthy Zsoltnak, kinek fia az olasz harctéren hősi halált halt. Megilletődéssel emlékeztek meg Borsos István főgimn. tanár, kollégiumi könyvtárnok elhunytáról. Megüresedett tanszékére pályázatot hirdettek, valamint négy helyettes tanári állásra. Az ülésen a theol. akadémia, főgimnázium és nőnevelő-intézeti igazgatók megtették szokásos jelentéseiket, elintézték a felvételi, segélyezési és egyéb folyó ügyeket. Ezek során a nőnevelő-intézet polgári leányiskolájában a tandijat 60, tanítónőképzőjében 100 K-ra emelték fel. Nagyobb vita folyt Fülöp József abbeli indítványa körül, hogy a theol. akadémiába felvételre reálisk. érettségi és tanítói oklevél is jogosítson. Az indítványt nem fogadták el. — Új biró a győri ítélőtáblán. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Dukavits Vilmos dr. győri kir. ügyészt a győri kir. ítélőtáblához biróvá nevezte ki. — Kitüntetés. Dr. Beke Manó trén-hadnagyot, aki a mozgósítás óta teljesít katonai szolgálatot, a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki a vitézségi érem szalagján. — A kötelességérzet csodája. Jókai említ valamelyik elbeszélésében egy katonatisztet, aki fontos parancsot visz és eközben szíven lövik, de oly erős benne a kötelességérzet, hogy halálos sérülésével is elvégzi küldetését s csaü: azután roskad össze. A mult héten a magyar nemzetet is szivén találta egy gonosz, habár nem is halálos hir, mely olaszországi támadásunk meghiúsultáról, sok vitéz harcosunk vesztéről szólott. Éppen folyamatban van a nyolcadik magyar hadikölcsön jegyzése s az itthon maradottak társadalma azt ismeri legfőbb köte^f'ICYÁZZUNK A VÉDJEGYRE