Pápai Hírlap – XV. évfolyam – 1918.

1918-01-19 / 3. szám

— A ref. főiskola reformáció-jubileumi előadás sorozatában vasárnap este a főiskola disztermét zsúfolásig megtöltő intelligens kö­zönség előtt dr. Trócsányi Dezső főgimn. tanár elmélkedett magvas szabad előadásban A refor­máció és a társadalmi haladás-ról. Egész új szempontok szerint világította meg a kérdést, objektív történelmi fejtegetések közben mutatván reá, hogy mennyiben gátolta meg és segítette elő egyrészt a reformáció, másrészt a katholi­cizmus a haladást. Dukon Béla papnövendék hatásos szavalattal, a főiskolai ének- és zene­kar egy-egy sikerült ének- és zeneszámmal, a főgimnáziumi vonósnégyes pedig Haydn 32. quartettjének precíz előadásával működtek közre a műsorban. — A kath. nővédő egyesület művész­estélye. Esterházy Mária-Anna grófnő és dr. Rott Nándor megyés püspök védősége alatt álló pápai kath. nővédő egyesület f. hó 26-án este '7 órakor a Griff-szálló nagytermében jótékony­célu müvész-estéiyt rendez, melynek tiszta jöve­delmét részben az egyesület céljaira, részben az egyesület jótékonysági szakosztálya szegé­nyeinek gyámolítására fordítják.Műsor: 1. Ünnepi beszéd. Tartja Jandi Bernardin pannonhalmi monostori főperjel. 2. Ének: Payer Margit opera­énekesnő. Zongorán kiséri Kuliffay Izabella. 3. Erdélyi Zoltán : Bálban. Előadja dr. Geöbelné Galamb Laura 4. Liszt XIV. Raphsodia. Zon­gorán előadja Kuliffay Izabella budapesti zene­tanár. 5. Endrődi Sándor: Vissza várlak. Zenéjét irta Kuliffay Izabella. Szavalja Dubovay Géza. Zongorán kiséri Kis József. 6. Ének: Payer Margit. Zongorán kiséri Kuliffay Izabella. 7. Gáty Zoltán : Magyar nyitány. Előadják a szerző vezetésével: I. hegedűn: Gáty Feri, Hermán László, Kemény Béla, Nagy Sándor, Szili László. II. hegedűn : Kosztka Vilmos, Kemény Szilárd, Tóth Endre, Schmidbauer József. Violán: Alexay Barnadás, Tóth Lajos. Csellón: Ruprecht Andor, Takács Tibor. Nagybőgőn: Gáty Miklós. Fu­volán : Pataki Maurus. Zongorán: Szíjártó Gyuláné, Mudra Olga. Harmoniumon : Széptóth Mariska. — Helyárak: az első hat sor 6 K, a következő hat sor 4 K, a többi sor 2 K, az állóhelyek I K. Jegyek január 21-től Kis Tivadar könyvkereskedésében válthatók. Megbecsülés. A pápai grófi uradalom fenkölt gondolkodású ura, gróf Esterházy Jenő, ismét szép példáját szolgáltatta bármily aláren­delt állásban levő alkalmazottai megbecsülésé­nek. A napokban elhunyt Barát Sándor csikós, aki évtizedek óta szolgálta az igali telepen hű­séggel, becsülettel az Esterházyakat. Csütörtö­kön — itt Pápán — végbement temetésén a gróf személyesen akart résztvenni, de mivel a püspök aznapon történt látogatása miatt ezt nem tehette meg, képviseltette magát a temeté­sen s a koporsóra diszes koszorút küldött, széles fekete szalagján ezüst betűkből e sokat mondó szép felirattal: „42 évi soha el nem felejthető, hű szolgálataidért hála és áldás po­raidra. Gróf Esterházy Jenő." — Kalapot emelünk az ilyen emberies, szép cselekedet előtt. — A Polgári Kör vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Hercz Béla elnök megnyitván a gyűlést, Dalmady Géza h. titkár előterjesztette a zárószámadást, amely a kör rendezett anyagi viszonyairól tett tanúságot. Azután Hercz Béla elnök ismertette a kör mult évi működését, a többek közt sajnálattal emlékezvén meg Edelényi Szabó József alelnök hónapok óta tartó betegségéről, amely őt megakadályozta abban, hogy vele az elnöki teendőket megoszthatta volna. A kör anyagi ügyeinek vázolása során elismeréssel szólott Zakots István, Bodai István és többek áldozat­készségéről, mellyel a kör anyagi viszonyainak rendezését hathatósan előmozdították. Majd a maga és tisztviselő társai nevében lemondott tisztségeikről. Hajnóczky Béla szép szavakban méltatván Hercz Béla érdemeit, kérte, hogy maradjon meg tovább is — legalább a háború végéig — elnöki tisztében, de Hercz Béla nagy elfoglaltságára hivatkozással fenntartotta lemon­dását. Id. Horváth József korelnök javaslatára aztán Kunszt Henrik vaskereskedőt kiáltották ki egyhangúlag elnökké, akit, mikor az érette ment küldöttséggel: Kunt János, Zakots István és Régner Pállal megjelent a teremben, zajos éljenzéssel fogadtak, minek csillapultával az új elnök köszönetet mondván az iránta megnyil­vánult bizalomért, Ígéretet tett, hogy mindent tőle telhetőt elkövet a kör felvirágoztatására s arra, hogy a Körben a tagok jól és ottho­nosan érezzék magukat. Alelnök lett Kunt János, titkár Szente János, pénztáros Csillag Dezső, könyvtáros Régner Pál, számvizsgálók Dalmady Géza, Rápoch Vilmos, Schaád Lajos; választ­mányi tagok: Hercz Béla, Hajnóczky Béla, Rédei József, Bodai István, id. Horváth József, Legény Ferenc, Zakots' István, Erhardt Sándor, Pethő József, Gáty Zoltán, Schlosszer István, Balogh Gyula; póttagok: Kis József, Lipschitz Pál, Horváth Lajos, Mészáros Elek. — Gyűlés után a kör tagjai kedélyesen elszórakozva késő estig együtt maradtak. — Züllött ifju. Lapunk egyik előző számá­nak Nyiltterében egy közlemény jelent meg, melyben Pethő József helybeli, köztiszteletben álló kéményseprő mester kijelentette, hogy rossz útra tért fiának, Pethő Árpádnak csalásaiért és pénzkölcsönzéseiért nem vállal felelősséget. Ám az ifju, szüleinek egyetlen gyermeke, nem tudott megállani a lejtőn, amelyre lépett, tovább követte el bűneit, amelyek csalásból és okirat­hamisításból állottak. Apja, vagy más kémény­seprő mesterek nevében számlákat állított ki, azoknak értékét a félrevezetett felektől beszedte, s könnyelműen eldorbézolta. Feljelentések folytán aztán a rendőrség a hét elején letartóztatta, s miután a bűnök egész halmaza terheli a züllött ifju lelkét, rövidesen átadta a járás­bíróságnak, amely csütörtökön a veszprémi törvényszékhez szállíttatta át. — Igazán csak sajnálattal fordulhatunk a szülők felé, akik fiukat nagy áldozattal felnevelték, s most az ilyen nagy bánatot, keserűséget okoz nekik. — Huszár-nóta. A gyakorlatokról haza­térő katonák mindig hangos és ütemes nóta­szóval vonulnak be a kaszárnyába. Ezeket a menetelő nótákat — melyek közül nem egy városszerte népszerű lett — maguk a huszárok csinálják. A háború népköltészete ez, s akad közöttük figyelemreméltó alkotás is, Az alábbiak­ban közreadunk egy ilyen katonadalt, amelyet a helyben állomásozó huszár altisztképző iskola egy derék oktató altisztje: Wolff Ferenc tiszt­helyettes dicső román offenzivánk idején szer­zett s amely bizonyára nem utolsó a nép ajkán termett katonanóták között. A vörös ördögről szól s a „Huszár vagyok kincses babám" pat­togó dallamára van öntve. íme a nóta : Vörös ördög az én nevem, az is maradok. A muszkák így neveztek el, rá büszke vagyok. Szép hazám is büszke rám, Magyar kislány a babám ! Védem a hazám, ölelem babám. Ördög vagyok, vörös ördög, szemem szikrázik, Kis pejlovam én alattam mindig cicázik Fél is tőlem a kozák, Leaprítom a kutyát, Kozák hust rágok, mert ördög vagyok. Fényes kardom jól megtoldom, hogyha nem hosszú, Csepeg róla a kozák vér, szivemben bosszú. Franciától nem félünk, Angoltól ki nern térünk, Taljánt felfaljuk, rendre aprítjuk. Szerbiával már elbántunk: bevacsoráztunk, Montenegrót s a Nikitát is leigáztuk. Bocskoros Románia, A ravasz sunyifajta Most van prés alatt, ez a jó falat. Ez a piszkos móc fajzatja jó sokáig várt, Sem ántántban, sem mi bennünk nem tett semmi kárt. Most bekapta a kefét, Siratja Bukarestjét. Vigan kergetjük, aztán megesszük. Istenünket kérve kérjük, segítsen minket; Segítse meg ezt a négyes szövetségünket. Bolgár, török s a magyar, Német ez is jót akar. Négyes szövetség, Isten segítség! — Önkéntes birói árverés. A Böröcz­árvák tulajdonát képező Salétrom-utca 7., Roz­maring-utca 2. és Zöldfa-utca 22. számú házak 1918. évi március hó 26-án önkéntes birói ár­verésen eladatnak. — Felemelték a dohány árát. A dohá­nyos emberek is elmondhatják immár, hogy „megnehezült az idők járása felettünk". A kormány alaposan felemelte a dohány árát, s most már a dohány nem annyira „gondűző", mint inkább gondot okozó. Gondot okoz, hogy hol szerezzük be, s gondot okoz, hogy honnan vesszük a pénzt, amibe a dohányzás kerül. Sme az új dohányárak: Sultan flor 100 gr. 38 K, kiváló finom török 100 gr. 30 K, finom kir 100 gr. 20 K, finom purzicsán 100 gr. 18 K, legfinomabb hercegovina 100 gr. 16 K, váloga­tott szt.-andrási, érsekújvári-, rétháti 100 gr. 5*20 K, kiváló finom kerti pipadohány, szt.­andrási, muskatályi, faddi, verpeléti és rétháti 100 gr. 3 K, erdélyi 100 gr. 4"20 K. Szivarok: Operász especial 1 drb. 64 f, regalia média 1 drb. 50 f, damas 1 drb. 20 f, koronás 1 drb. 30 f, sphinx 1 drb. 26 f, amneris 1 drb. 22 fillér, chiubek 20 drb. 4 K, la fleur 20 drb. 4 K, la favorité 20 drb. 3 60 K, khedive 20 drb. 3 60 K, theba 20 drb. 2 80 K, princesas 1 drb. 14 f, egyiptomi ibis 20 drb. 3 20 K, dames 20 drb. 2 80 K, moeris 20 drb. 2'80 K. Ezek a különlegességi dohánycikkek árai. A közönséges dohánynemüek árát úgyis tudja mindenki. Azok is igen drágák, de legalább — igen komiszak. x Az izr. népkonyha javára újabban a következő adományok folytak be : özv. Fischer Adolfné, Fischer Gyuláné 50—50 K; Schönfeld Károlyné 25 K; Strasser Béláné (Budapest), Bodánszky Dávidné 20—20 K ; Löwy Vilmosné, Steiner Ignácné, Rosenfeld Lipótné, özv. Stern Ignácné, Krausz Józsefné (Budapest) 10—10 K; Ruzicsek Sámuelné 4 K. A szíves adományozók fogadják hálás köszönetemet. Fischer Gyuláné pénztáros. x Henry Barbusse : Tűz (Le Feu) cimü Goncourt­díjat nyert békeregénye. Fordította: Lendvay István. Ára 10 korona. A háborús Franciaország a tavasszal olyan irodalmi eseménytől volt hangos, amely a hullá­mait néhány hét alatt a világtengerek partjáig és az óceánon át Amerikáig is kiverte. A Figaró egyik munka­társa, Barbusse Henry Tűz (Le Feu) cimü, ragyogó tollal irt pompás regényével megnyerte a Goncourt-díjat: néhány nap alatt Barbusse nevét fölkapta Páris, a könyvből máig ötszázezer példánynál több van forga­lomban. Akik olvasták, — írók, műbirálók s főként a nagyközönség — nem tudták, hogy végtelen elragadta­tásuk, vagy az író megvesztegetően lebilincselő meséje teszi-e, de annyi bizonyos, hogy másodszor is kézbe­vették és remegő izgalomban olvasták el újra. A nagy francia mesemondók emléke, Maupassant szellemessége és Anatole Francé mélysége támadt fel a tűz-ben, amely eddig az eredeti francia kiadásban is alig tudott átjutni a mi határainkon. Kapható .minden könyvkereskedésben, A Nap kiadóhivatalában, VI., Teréz-körut 5. Rendelések­nél tessék okvetlenül megjelölni, hogy a „Lendvay István által fordított" kiadást küldjék. x Felülfizetések. A pápai Jókai-kör 1918 január 17-én rendezett irodalmi és művész­estélyén a Szurmay honvéd-alapra felülfizetni szívesek voltak: Ihász Lajosné, Jókay-Ihász Miklós 50—50 K; Korossy alezredes 40 K; N. N. 18 K; dr. Tóth Ernő százados, Lakossy István százados, g. t. 14—14 K; Nagy Gabriella, Lindtner Rezső, Czirfusz Antal (Ihászi), Kutassy Mariska, Tar Gyuláné, Kristóffy Gyula, dr. Dsida Ottó, Kardos Ferenc határvadász h. 10—10 K; Mayer István, Hütter Vilmos 8—8 K; Szoffer Oszkár százados, Ráth Ernő hadnagy, Szendeffy István e. é. ö. őrm., Saxlehner Ödön főhadnagy, Kiss Ernő hadnagy, g. t. 7—7 K; Nádosy Györgyné 6—6 K; dr. Kőrös Endréné, Vozáry Erzsébet, Czeglédy Sándor 5—5 K; Várhelyi Izsó 4 K; Tuba Erzsébet, Lauer Gizella, Babay Olga, Bolla Mária, Balogh Gizi, Borbély Boriska, Frika Lenke, Kelemen Margit, Liszkay Ilona, Rácz Margit, Salamon Júlia, Szegheő Lenke, Szikszay Magda, Wodríng Linus, Borsos Margit, Császár Teréz, Horváth Rózsi, Kristóf Erzsébet, Kovács Irma, Macskássy Ilona, Mokos Margit, Patay Margit, Seregély Nóra, Sörös Krisztina, Vincze Rózsi, Blau Margit, Kiss Rózsi, Liszkay Rákhel, Szalay Juliska, Szigethy Rózsi, Szűcs Ida, Zurián Zelmira, N. N., N. N. 2-2 K; N. N. 1 K. E felül­fizetésekért, valamint Ötvös Sándor szállodás úrnak abbeli szivvességéért, hogy a Griff-termet díjtalanul engedte át, továbbá Billitz Béla úrnak a terem fűtésére ajándékozott 1 métermázsa szénért hálás köszönetét nyilvánítja a Jókai-kör Elnöksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom